Infostart.hu
eur:
392.7
usd:
338.36
bux:
121885.96
2026. március 7. szombat Tamás
Olaf Scholz német kancellár a parlament üléstermében Mihail Gorbacsov egykori szovjet államfőről tartott megemlékezésen a Bundestag őszi ülésszakának kezdetén, 2022. szeptember 7-én Berlinben. A Nobel-békedíjas néhai politikus augusztus 30-án, 91 éves korában hunyt el egy moszkvai kórházban.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Menekültválság Németországban: közös álláspont lett a szigorítás

Teljes a német egység abban, hogy nem bírnak a menekültáradattal.

Aligha volt olyan téma az elmúlt hónapokban Németországban, amellyel kapcsolatban egyetértettek volna a kormánykoalíció és az ellenzék pártjai. Különösen erőteljesek voltak az ellentétek a menekültválsággal kapcsolatban. Augusztus végéig 204 ezren kértek idén menedéket Németországban, ami 77 százalékos emelkedés az elmúlt év adataihoz képest. A legtöbben – akárcsak 2022-ben – Afganisztánból, Szíriából, továbbá Irakból és Iránból érkeztek.

A tartományok az elmúlt időszakban sorra jelezték, hogy egyre nehezebb a menekültek befogadása. Értesülések szerint több helyi település, illetve önkormányzat jelezte, hogy képtelen megbirkózni az érkezők ellátásával, illetve elszállásolásával.

A szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából, valamint a szabad demokrata FDP-ből álló, Olaf Scholz kancellár vezette hárompárti kormánykoalíció liberális menekültpolitikája feszültséget okozott a német–olasz kapcsolatokban is. Giorgia Meloni kormányfővel az élen az olasz kormány politikusai az elmúlt napokban azzal vádolták a Scholz-kormányt, hogy pénzügyi támogatást nyújt az SOS Humanity német civil szervezetnek, amely 2016 óta a Földközi-tengeren tevékeny, és az olaszországi partokra szállítja a migránsokat.

Az elmúlt hét végén ugyanakkor sorra hangzottak el olyan nyilatkozatok, amelyek egyértelműen jelezték, hogy

német részről is felismerték a szigorítás szükségességét.

Elsőként Wolfgang Schäuble, a német parlament korábbi konzervatív elnöke bírálta a kormány menekültügyi politikáját. A változatlanul rendkívül nagy tekintélynek örvendő Schäuble, aki 2017 és 2021 között töltötte be a Bundestag elnöki tisztségét, korábban pedig a Merkel-kormányok belügy-, illetve pénzügyminisztere volt, hangsúlyozta, hogy azt a politikát Németország már nem engedheti meg magának.

"Még ha nem is szép vagy nem is könnyű, de lehetséges" - fogalmazott a CDU politikusa, utalva arra, hogy a menedékkérők visszaküldésére. Schäuble utalt arra is, hogy a polgárok, illetve az önkormányzatok reális reformokat várnak a kormánytól, nem pedig olyan javaslatokat, amelyekről mindenki tudja, hogy azokat nem lehet megvalósítani.

A Die Zeit című lapnak nyilatkozva a volt parlamenti elnök kijelentette, hogy megérti az olasz kormány haragját, amiért Németország támogatást nyújt azoknak a civil szervezeteknek, amelyek nemcsak mentik a menekülteket a Földközi-tengeren, hanem Európába is juttatják őket.

Egyes elemzők számára még inkább feltűnő volt, hogy a bevándorlás korlátozása mellett állt ki a ZDF közszolgálati televíziónak nyilatkozva a Zöldek Pártjának társelnöke. Omid Nouripur elengedhetetlennek nevezte a migráció megfelelő kezelését, és ennek keretében a menedékkérők visszaküldését is. A zöld párti vezető szerint tudomásul kell venni, hogy

a realitás változik, számos település már elérte a terhelhetőség legfelsőbb határát.

Az önkormányzatok számára több pénzt kell biztosítani, és gyorsabb menekültügyi eljárásokra van szükség – hangoztatta Nouripur, hozzátéve, hogy a korlátozások elengedhetetlenek. Aki nem akar semmilyen korlátozást, nem akar semmilyen ellenőrzést, az valójában azt akarja, hogy megnyissuk a határokat, ez pedig ellentmond a realitásoknak – idézte a ZDF a politikust.

Néhány nappal ezelőtt már Scholz kancellár is elismerte, hogy az illegális bevándorlás féken tartása érdekében a határőrizet szigorítására van szükség. "Németország elkötelezett a menedékhez való jog iránt" – szögezte le a kancellár. Azokat azonban, akiknek a kérelmét elutasították vagy bűncselekményt követtek el, vissza kell toloncolni – tette hozzá.

Ugyancsak a ZDF által közölt hétvégi nyilatkozatában Scholz megismételte mindezt. A kancellár hozzátette, hogy megérti a települések, illetve önkormányzatok aggodalmát a menekültek befogadásával kapcsolatban. Scholz a gondok enyhítése érdekében nagyobb pénzügyi támogatást ígért.

Az ellenzék vezető erejének számító konzervatív CDU vezetői ismételten hangsúlyozták, hogy a válság enyhítése érdekében mielőbbi, legmagasabb szintű pártközi egyeztetésre van szükség.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Debrecenben: „mi nem keressük a békétlenséget, de mindenre felkészültünk”

Orbán Viktor Debrecenben: „mi nem keressük a békétlenséget, de mindenre felkészültünk”

„Be fogunk avatkozni maximált árakkal, ha az energiaár elér egy már megfizethetetlen szintet, ehhez mozgósítjuk az ország nemzeti olajtartalékait” –mondta Orbán Viktor miniszterelnök, a szombati debreceni, 12. háborúellenes gyűlés főszónoka. „Tudni akarjuk, miért furikáznak annyi pénzt az ukránok, és azt is tudni akarjuk, hogy átviszik, vagy ide hozták?” – kérdezte Orbán Viktor, hozzátéve: „az ukránok hamarabb fogynak ki a pénzből, mint mi az olajból. Le fogjuk őket győzni. Nem várok el bocsánatkérést, csak annyit, hogy megnyissák a vezetéket”. A miniszterelnök szerint a Fidesz „szeretetközösség”, míg a Tisza „gyűlöletközösség”, és országot csak szeretetre lehet építeni.
inforadio
ARÉNA
2026.03.09. hétfő, 18:00
Lóga Máté
a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, a Budapest Airport igazgatóságának elnöke
Kemény csapással fenyegette meg Trump Teheránt, kezd kiéleződni az ellentét az iráni politikai és katonai vezetés között – Híreink az iráni háborúról szombaton

Kemény csapással fenyegette meg Trump Teheránt, kezd kiéleződni az ellentét az iráni politikai és katonai vezetés között – Híreink az iráni háborúról szombaton

Szombaton már nyolcadik napjába lépett az iráni háború. Izrael újabb nagyszabású csapássorozat hajtott végre a perzsa állam fővárosa, Teherán ellen, a Mehrabad repülőtér lángra kapott. Pár órával később Irán a zsidó állam elleni támadással válaszolt. Folytatódik Irán arab öbölállamok elleni akciója is: Szaúd-Arábia azt jelentette, hogy a Sajbah olaj- és gázmező felé tartó 16 drón semlegesítettek, Dubaj légvédelme pedig szintén lelőtt támadóeszközöket. Délelőtt az iráni politikai vezetés jelezte, hogy befejezik az arab államok támadását, de nagyon úgy fest, hogy a hadsereg és a Forradalmi Gárda ezt máshogy gondolja. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×