eur:
411.23
usd:
392.77
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök (j) és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Afrikából Európába igyekvő illegális bevándorlók egyik célpontjává vált Lampedusa szigetén tett látogatásának végén tartott sajtóértekezleten 2023. szeptember 17-én. Von der Leyent Meloni hívta meg a helyzet súlyosságának felmérésére, mert az előző napokban összesen több mint 10 ezer migráns érkezett a 6300 lakosú dél-olaszországi szigetre.
Nyitókép: MTI/EPA/ANSA/Ciro Fusco

Szakértő: Ursula von der Leyen tízpontos akcióterve nem az, aminek látszik

Az illegális bevándorlás kihívás Európa számára, ezért európai választ kell rá adni – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Lampedusa szigetén vasárnap, ahol Giorgia Meloni olasz kormányfővel felkereste a helyi migránstábort. A bizottsági elnök együttműködést ígért az európai és olasz hatóságok között a migráció okozta vészhelyzetben, és tízpontos akciótervet hirdetett meg. A második pontban azt javasolja, hogy a Lampedusára eljutott embereket szállítsák el más uniós tagállamokba az önkéntes szolidaritási mechanizmus keretében. Az akciótervről is kérdeztük Vargha Márkot, a Migrációkutató Intézet vezető kutatóját.

Olaszországba 2023. szeptember 10-ig 115 037 irreguláris érkezés történt, ebből 97 413 Szicíliába, 10 019 Kalábriába, 2764 Apulia régióba, 1214 Toszkánába, és így tovább – fogalmazott az InfoRádióban Vargha Márk, megdöbbentőnek nevezve a helyzetet. Különösen annak fényében, hogy a múlt év során – december 31-ig – „csak” 105 131-en érkeztek. A szakértő elmondása alapján Ursula von der Leyen lampedusai látogatására – Giorgia Meloni olasz miniszterelnök társaságában – épp ennek a rekord mennyiségű embernek a határása került sor.

Ahogy arról korábban az Infostart is beszámolt, az Európai Bizottság elnöke a helyszínen együttműködést ígért az európai és olasz hatóságok között a migráció okozta vészhelyzetben, majd tízpontos akciótervet hirdetett meg a közösségi oldalán, de ennek részletei egyelőre váratnak magukra – jegyezte meg a Migrációkutató Intézet vezető kutatója. Von der Leyen a második pontban például azt javasolja, hogy a Lampedusára eljutott embereket szállítsák el más uniós tagállamokba, de mindezt továbbra is az önkéntes szolidaritási mechanizmus keretében, különös tekintettel a kísérő nélküli kiskorúakra és nőkre.

Ugyanakkor az Európai Bizottság által nemrégiben beterjesztett javaslatról – ami alapján az Európai Parlament és az Európai Tanács is saját rendelet-csomagtervezetet „fabrikált”, ami a migráció frontországainak megsegítésére kötelező szolidaritási mechanizmust fektet le (a magyar kormány szerint kötelező kvótát) – nincs említés Von der Leyen akciótervében, így az

inkább cselekvési tervnek tűnik Lampedusára vonatkozóan – jegyezte meg Vargha Márk, hozzátéve: sok újdonság a 10 pontban egyébként nincs.

Az Ursula von der Leyennel közös sajtótájékoztatón Meloni azt mondta: véleménye szerint a tömeges migráció okozta problémákat soha nem lesznek képesek megoldani, „ha szétosztásról beszélünk. Az egyetlen lehetséges megoldás az illegális átkelési kísérletek megállítása”. A vezető kutató szerint az olasz kormányfő szavai nem azt jelentik, hogy a kvóták ellen szavaznának, hiszen az olasz politika mindig arról szólt, hogy valamiképp vigyék el tőlük ezeket a migránsokat, csak Meloni más, szigorúbb eszközöket is bevetne. (Kétségtelen, hogy Matteo Salvinival – az első Conte-kormány idején – a szétosztás helyett a migráció megállítására helyeződött a hangsúly, de a kvóta tervét egyik kormány sem vetette el.)

Az olasz kormányfő szorgalmazta, hogy az EU indítsa újra a földközi-tengeri embercsempészet megállítását célzó, úgynevezett Sophia-misszióját. Ezenkívül sürgette az Európai Bizottság és Tunézia között nyáron aláírt szándéknyilatkozat minél előbbi végrehajtását, az észak-afrikai országnak megígért összegek átutalását.

Vargha Márk szerint nagyon sok probléma fog még mutatkozni a következő hónapokban, kérdés, hogy Olaszország mennyire marad egyedül ebben. A 10 pontos tervek ellenére az Európai Bizottság nem biztos, hogy olyan gyorsan képes érdemi segítséget nyújtani, mert a mechanizmusok lassúak – mondta a vezető kutató.

„Nagyon izgalmas hetek elé nézünk az európai színtéren, Franciaország és Olaszország máris egymásnak ment;

Gérald Darmanin francia belügyminiszter bejelentette: nem vesznek át több migránst az önkéntes mechanizmus keretében, úgyhogy máris megindult az adok-kapok és a számháború.”

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Az orosz invázió okozta pusztító gazdasági visszaesés ellenére Ukrajna 2023-ban figyelemre méltó ellenállóképességet mutatott, a gyászos 2022-es év után a GDP-je 5,3%-kal nőtt. Ugyanakkor a háború hosszú távú hatásai súlyosak: a költségvetési kiadások drasztikus emelkedése mellett a szociális, egészségügyi és oktatási források csökkenése demográfiai problémákhoz vezethet. Az EU és más nemzetközi partnerek támogatása kulcsfontosságú Ukrajna újjáépítéséhez, amelynek költségei a Világbank szerint elérhetik a 486 milliárd dollárt. A rekonstrukciós beruházások nemcsak Ukrajna talpra állását segíthetik, hanem stratégiai előnyöket hozhatnak az EU számára is, különösen a zöldenergia és az agrárszektorok terén – írja elemzésében a Vienna Institute for International Economics Studies (WiiW).

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×