Infostart.hu
eur:
385.36
usd:
331.56
bux:
122139.35
2026. január 16. péntek Gusztáv
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök (j) és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Afrikából Európába igyekvő illegális bevándorlók egyik célpontjává vált Lampedusa szigetén tett látogatásának végén tartott sajtóértekezleten 2023. szeptember 17-én. Von der Leyent Meloni hívta meg a helyzet súlyosságának felmérésére, mert az előző napokban összesen több mint 10 ezer migráns érkezett a 6300 lakosú dél-olaszországi szigetre.
Nyitókép: MTI/EPA/ANSA/Ciro Fusco

Szakértő: Ursula von der Leyen tízpontos akcióterve nem az, aminek látszik

Az illegális bevándorlás kihívás Európa számára, ezért európai választ kell rá adni – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Lampedusa szigetén vasárnap, ahol Giorgia Meloni olasz kormányfővel felkereste a helyi migránstábort. A bizottsági elnök együttműködést ígért az európai és olasz hatóságok között a migráció okozta vészhelyzetben, és tízpontos akciótervet hirdetett meg. A második pontban azt javasolja, hogy a Lampedusára eljutott embereket szállítsák el más uniós tagállamokba az önkéntes szolidaritási mechanizmus keretében. Az akciótervről is kérdeztük Vargha Márkot, a Migrációkutató Intézet vezető kutatóját.

Olaszországba 2023. szeptember 10-ig 115 037 irreguláris érkezés történt, ebből 97 413 Szicíliába, 10 019 Kalábriába, 2764 Apulia régióba, 1214 Toszkánába, és így tovább – fogalmazott az InfoRádióban Vargha Márk, megdöbbentőnek nevezve a helyzetet. Különösen annak fényében, hogy a múlt év során – december 31-ig – „csak” 105 131-en érkeztek. A szakértő elmondása alapján Ursula von der Leyen lampedusai látogatására – Giorgia Meloni olasz miniszterelnök társaságában – épp ennek a rekord mennyiségű embernek a határása került sor.

Ahogy arról korábban az Infostart is beszámolt, az Európai Bizottság elnöke a helyszínen együttműködést ígért az európai és olasz hatóságok között a migráció okozta vészhelyzetben, majd tízpontos akciótervet hirdetett meg a közösségi oldalán, de ennek részletei egyelőre váratnak magukra – jegyezte meg a Migrációkutató Intézet vezető kutatója. Von der Leyen a második pontban például azt javasolja, hogy a Lampedusára eljutott embereket szállítsák el más uniós tagállamokba, de mindezt továbbra is az önkéntes szolidaritási mechanizmus keretében, különös tekintettel a kísérő nélküli kiskorúakra és nőkre.

Ugyanakkor az Európai Bizottság által nemrégiben beterjesztett javaslatról – ami alapján az Európai Parlament és az Európai Tanács is saját rendelet-csomagtervezetet „fabrikált”, ami a migráció frontországainak megsegítésére kötelező szolidaritási mechanizmust fektet le (a magyar kormány szerint kötelező kvótát) – nincs említés Von der Leyen akciótervében, így az

inkább cselekvési tervnek tűnik Lampedusára vonatkozóan – jegyezte meg Vargha Márk, hozzátéve: sok újdonság a 10 pontban egyébként nincs.

Az Ursula von der Leyennel közös sajtótájékoztatón Meloni azt mondta: véleménye szerint a tömeges migráció okozta problémákat soha nem lesznek képesek megoldani, „ha szétosztásról beszélünk. Az egyetlen lehetséges megoldás az illegális átkelési kísérletek megállítása”. A vezető kutató szerint az olasz kormányfő szavai nem azt jelentik, hogy a kvóták ellen szavaznának, hiszen az olasz politika mindig arról szólt, hogy valamiképp vigyék el tőlük ezeket a migránsokat, csak Meloni más, szigorúbb eszközöket is bevetne. (Kétségtelen, hogy Matteo Salvinival – az első Conte-kormány idején – a szétosztás helyett a migráció megállítására helyeződött a hangsúly, de a kvóta tervét egyik kormány sem vetette el.)

Az olasz kormányfő szorgalmazta, hogy az EU indítsa újra a földközi-tengeri embercsempészet megállítását célzó, úgynevezett Sophia-misszióját. Ezenkívül sürgette az Európai Bizottság és Tunézia között nyáron aláírt szándéknyilatkozat minél előbbi végrehajtását, az észak-afrikai országnak megígért összegek átutalását.

Vargha Márk szerint nagyon sok probléma fog még mutatkozni a következő hónapokban, kérdés, hogy Olaszország mennyire marad egyedül ebben. A 10 pontos tervek ellenére az Európai Bizottság nem biztos, hogy olyan gyorsan képes érdemi segítséget nyújtani, mert a mechanizmusok lassúak – mondta a vezető kutató.

„Nagyon izgalmas hetek elé nézünk az európai színtéren, Franciaország és Olaszország máris egymásnak ment;

Gérald Darmanin francia belügyminiszter bejelentette: nem vesznek át több migránst az önkéntes mechanizmus keretében, úgyhogy máris megindult az adok-kapok és a számháború.”

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bendarzsevszkij Anton: Kína nyomás alá tudta helyezni Oroszországot

Bendarzsevszkij Anton: Kína nyomás alá tudta helyezni Oroszországot

Külső tényezők növelik Ukrajna és Oroszország kompromisszumkötésre való hajlandóságát – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője. Beszélt annak jelentőségéről is, hogy Kína leállította az orosz áram vásárlását.

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×