Infostart.hu
eur:
363.32
usd:
310.74
bux:
135324.77
2026. május 5. kedd Adrián, Györgyi
BENISHANGUL-GUMUZ, ETHIOPIA - FEBRUARY 19: A view of Grand Ethiopian Renaissance Dam, a massive hydropower plant on the River Nile that neighbors Sudan and Egypt, as the dam started to produce electricity generation in Benishangul-Gumuz, Ethiopia on February 19, 2022. Ethiopia built the dam on the Nile River in Guba, Benishangul Gumuz Region. The construction of the Grand Ethiopian Renaissance Dam has caused a row between Ethiopia and Egypt and Sudan. (Photo by Minasse Wondimu Hailu/Anadolu Agency via Getty Images)
Nyitókép: Minasse Wondimu Hailu/Anadolu Agency via Getty Images

Szakértő az etióp óriásgát körüli vitáról: egy dologtól óvjon az ég

Etiópiában befejezték az Etióp Újjászületés Nagy Gátja (GERD) nevű óriási víztározó feltöltését. A Kék-Nílus vizét áramtermelésre felhasználó létesítményhez 2011-ben láttak hozzá és négymilliárd dollárba került. Szudán és Egyiptom egzisztenciális fenyegetésnek tekinti a gátat, mert a vízszükségletük csaknem száz százalékát a Nílusból fedezik – mondta az InfoRádió által megkérdezett Afrika-szakértő.

Az etióp gát geopolitikai és biztonsági szempontból is nagyon érzékeny kérdés a térségben – mondta az InfoRádióban a Pécsi Tudományegyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa. A Kék-Nílus vizét áramtermelésre felhasználó óriásgát építése 2011-ben kezdődött, egy olasz cég közreműködésével és négymilliárd dollárba került. „Hatalmas építmény, az egész kontisen legnagyobb vízerőműve születik meg a gáttal, ami közel két kilométer hosszú, 140-150 méter magas” – fogalmazott Tarrósy István.

Etiópia álláspontja szerint a 6000 megawatt kapacitásúra tervezett vízerőmű kulcsfontosságú gazdasági fejlődése számára, de miután a Nílus vizéről van szó, mely „átszövi” az egész térséget – Egyiptom számára egyenesen az „élet forrása”, de Szudán és a folyó medencéjében elterülő más országok tekintetében is nagyon lényeges –, a létesítmény minden szempontból térségi kérdést jelent – magyarázta az Afrika-szakértő.

„Egyiptom attól tart, hogy nem lesz megfelelő hozama a Nílusnak, ami elláthatja a most már 110 milliós országát.”

Az egyetemi tanár szerint „van elég víz” a Nílusban, de Egyiptom a korábbi kötelmi szerződésekben vállalt különböző kötelezettségeket kéri számon Etiópián. Hozzátette: Szudán és Egyiptom, illetve részint Etiópia évek óta tárgyalt már erről a gátról, de egy időre megszakadtak az egyeztetések. Elmondása alapján Etiópia a gát építésének a megkezdését követő bő két éven át nem nyitott vitát az alvízi országokkal a témában, miután „annyira megorroltak rá a többiek”. Csak néhány héttel ezelőtt, 2023 augusztusában indultak újra az egyeztetések.

„Ehhez képest jött most – az egyiptomiak olvasatában – egy teljesen önálló, a tárgyaláson kívüli etióp cselekedet, miszerint befejezik a feltöltését, ami befolyásolja a vízáramlást a Níluson” – mondta az egyetemi tanár. Dacára, hogy Egyiptom – Szudánnal karöltve – mindvégig azt akarta, hogy a lehető leglassabban, évek alatt történjen a víztározó feltöltése annak érdekében, hogy ne legyen veszélyeztetve a vízáramlás a Níluson.

Egyiptom és Etiópia is komoly hadsereggel rendelkezik, Szudánban pedig polgárháború dúl, ezért

nagyon fontos, hogy a mostani feltöltés ellenére a szemben álló felek továbbra is diplomáciai, és ne katonai megoldást keressenek erre a problémára

– emelte ki Tarrósy István.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Fodor Gábor az Arénában: hét ok vezetett a Fidesz súlyos vereségéhez

Fodor Gábor az Arénában: hét ok vezetett a Fidesz súlyos vereségéhez

Két fontos közülük: a rossz viszony az EU-val, és a választójogi törvény módosítása – de öt másik fontos tényezőt is megnevezett Fodor Gábor volt miniszter, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője, aki az InfoRádió Aréna című műsorának vendége volt.
inforadio
ARÉNA
2026.05.05. kedd, 18:00
Szalai Máté
a Clingendael Intézet és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója
Újra nő a feszültség a Hormuzi-szorosnál, feszülten figyelnek a befektetők

Újra nő a feszültség a Hormuzi-szorosnál, feszülten figyelnek a befektetők

Nem indult jól a hét a világ tőkepiacain, a vezető amerikai és európai részvényindexek is estek hétfőn, miután a Hormuzi-szorosnál újra nő a feszültség az Egyesült Államok és Irán között. Kedden az ázsiai tőzsdék is jellemzően estek, miközben több fontos részvénypiac, így a japán, a kínai és a dél-koreai is zárva volt. Az európai részvénypiacok kedden mérsékelt emelkedéssel nyitottak. A befektetők az iráni eseményeken túl a vállalati gyorsjelentésekre is figyelnek. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×