Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Rendőrök a londoni helyszín közelében 2023. január 14-én, miután egy autóból járókelőkre lőttek a brit főváros Camden negyedében. Négy nő és két kislány megsebesült, az egyik gyermek életveszélyesen.
Nyitókép: MTI/AP/PA/James Manning

Négy emberéletet követelt a terrorista erőszak tavaly az EU-ban

2022-ben 28 befejezett, meghiúsult vagy megakadályozott terrorista akciót jelentettek az Európai Unióban, ami növekedés a korábbi évhez képest. A terrorizmus négy ember életét követelte – áll az Europol legfrissebb jelentésében. Tóth Klaudia, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója szerint hasonló tendencia folytatódik idén is.

Az Europol minden évben jelentést készít arról, hogy Európai Unió területén történt – meghiúsított vagy megakadályozott – terrortámadások számadatai hogyan változtak. A legutóbbi adatok kapcsán elmondható, hogy a 2022-ben 380 letartóztatás történt terrorista bűncselekmények miatt, a hatóságok javarészt még a tervezés-szervezés során sikeresen lecsaptak az elkövetőkre, de sikeres terrortámadásokra is sor került, amelyek négy halálos áldozatot követeltek tavaly az EU-ban – ismertette a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.

A tagállamok múlt évben 28 befejezett, meghiúsított, vagy megakadályozott akciót jelentettek,

ami Tóth Klaudia szerint illeszkedik a megelőző éve trendjébe: 2021-ben 18 támadást volt, 2020-ban pedig 56 ilyen eset. „Ez a tendencia vélhetően 2023-ban is megmarad” – jegyezte meg.

A legtöbb támadást Olaszországban (12), Franciaországban (6), Görögországban (4) és Belgiumban (3) követték el vagy tervezték meg, de például Szlovákiában és Spanyolországban is előfordult egy-egy ilyen eset.

A terror 2022-ben négy ember életét követelte az EU-ban,

két haláleset dzsihádista támadás, kettő pedig jobboldali terrorista támadás következménye volt, ezeket északi szomszédunknál, Spanyolországban és Belgiumban követték el.

Az Europol jelentése három kategóriába sorolja a terrortámadásokat, ezek közül Tóth Klaudia szerint a legkiemelendőbbek a dzsihadista szervezetek által feltüzelt támadások, amelyek hátterében főként az Iszlám Állam és az al-Kaida tevékenysége fedezhető fel. Az Europol sok esetben azt tárta fel, hogy az említett szervezetek különböző propagandaanyagokkal próbálták segíteni a terrortámadások megszervezését, illetve a toborzást az Európai Unióban.

A másik két kategóriába a szélsőjobboldalhoz és a baloldali és anarchista csoportokhoz köthető események tartoznak. Ezek, az Európai Unión belüli (nemzeti) radikális szervezetek elsősorban a nemzeti kormányok megdöntéséért harcolnak. És azért, hogy hogy felhívják magukra a figyelmet, vagy hogy rettegésben tartsák a lakosságot, kvázi terrorszervezetként működnek, de a dzsihadista szervezetektől eltérően nem vallási töltetűek – mondta a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

A Digitális Polgári Körök által szervezett háborúellenes gyűlések közül a legnagyobbra került sor Szegeden szombaton, a Lázár János országjárásának szegedi programjával összekötött eseményen felszólalt a kormányfő is. Arról beszélt, hogy 2026 az utolsó választás az európai háború előtt, a szankciók és a háború 20 milliárd eurót vett el Magyarországtól, a javító-nevelő intézetek most nem jól működnek, a büntetés-végrehajtás alá kell rendelni őket.

Sárkány Zalán: célom, hogy a nagymedencés versenyeken is olyan eredményeim legyenek, mint rövid pályán

Egy arany- és egy ezüstéremmel, valamint két új országos csúccsal tért vissza az Egyesült Államokba a lublini rövid pályás Eb-ről a 22 éves úszó. Szokolai László tanítványa az InfoRádióban azt mondta, a 800 méter gyors világbajnoki címvédőjeként érzett némi nyomást, de ez nem vetette vissza, hanem éppenhogy motiválta. Arról is beszélt, milyen nehézségeket jelent számára a kétlaki élet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Nincs szükség több vendégmunkásra – Bőven elég az EU-n kívüli dolgozókra megszabott kvóta

Nincs szükség több vendégmunkásra – Bőven elég az EU-n kívüli dolgozókra megszabott kvóta

Még december elején közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hogy az idei évhez hasonlóan jövőre is csak maximum 35 ezer EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országbeli munkavállaló dolgozhat Magyarországon. Mivel a gyenge gazdasági teljesítmény miatt idén sem volt szükség ennyi külföldi dolgozóra, a munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó cégek szerint ez a szám 2026-ban is bőven lefedi majd az igényeket. Ezen csak az változtatna, ha hirtelen tényleg meglódulna a magyar gazdaság teljesítménye. A gazdasági tárca közlése szerint a visegrádi országok körében Magyarországon a legalacsonyabb a harmadik országbeli foglalkoztatottak aránya. A hivatalos tájékoztatás szerint jelenleg Magyarországon 2,6%-os az EU-n kívülről érkező munkavállalók aránya, ugyanakkor vannak olyan kategóriák, amelyek nem esnek a 35 ezres kvóta hatálya alá, tehát a pontos számuk valójában nem ismert.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×