Az intézkedés az atomfegyverekkel rendelkező szomszédok közötti feszültségek közepette történt, miközben Újdelhi modernizálja hadseregét, amely a pilóta nélküli eszközök, nagy hatótávolságú rendszerek és más autonóm platformok nagyobb mértékű alkalmazását irányozza elő.

A születőben lévő indiai ipar igyekszik kielégíteni a hadsereg igényeit, a védelmi és ipari szakemberek szerint India biztonsági vezetői aggódnak amiatt, hogy a hírszerzést veszélyeztethetik a kínai gyártmányú alkatrészek a drónok kommunikációs feladatainak elvégzésében, a kamerákban, a rádióátvitelben és az ezeket működtető szoftverekben.

Három biztonsági vezető, valamint a Reuters által megkérdezett hat másik kormányzati és ipari személyiség közül néhányan névtelenséget kérve szólaltak meg a téma érzékenysége miatt, valamint azért, mert nem kaptak felhatalmazást arra, hogy a médiának nyilatkozzanak.

Az indiai védelmi minisztérium nem válaszolt a Reuters kérdéseire.

India eljárása kiegészíti a megfigyelő drónokra vonatkozó, 2020-tól fokozatosan bevezetett importkorlátozásokat, és a dokumentumok szerint katonai pályázatokon keresztül valósul meg.

A Reuters által áttekintett jegyzőkönyvek szerint az indiai katonai tisztviselők két februári és márciusi, dróntendereket megvitató találkozón azt mondták a lehetséges ajánlattevőknek, hogy „az Indiával közös szárazföldi határokkal rendelkező országokból származó felszerelések vagy részegységek biztonsági okokból nem fogadhatók el”. Az emlékeztetőkben nem nevezték meg a katonai tisztviselőket.

Egy magas rangú védelmi tisztviselő a Reutersnek elmondta, hogy a szomszédos országokra való hivatkozás Kínára utal. A kínai kereskedelmi minisztérium, amely a múlt héten exportkorlátozást jelentett be egyes drónokra és drónokkal kapcsolatos berendezésekre, nem válaszolt az indiai intézkedésekkel kapcsolatos kérdésekre.

Az amerikai kongresszus 2019-ben megtiltotta a Pentagonnak, hogy Kínában gyártott drónokat és alkatrészeket vásároljon vagy használjon.

Az indiai kormány igyekszik fejleszteni az ország drónképességeit, hogy elhárítsa a vélt fenyegetéseket, a többi között Kína részéről, amelynek erői az elmúlt években összecsaptak indiai katonákkal a két ország közötti vitatott határ mentén.

India 19,77 milliárd dollárt különített el katonai modernizációra 2023-ban és 2024-ben, amelynek 75 százalékát a hazai ipar számára tartja fenn.

A kínai alkatrészekre vonatkozó tilalom azonban megnövelte a katonai drónok helyi gyártásának költségeit, mivel a gyártók kénytelenek máshonnan beszerezni az alkatrészeket – mondták kormányzati és ipari szakértők.

Szamir Josi, a dél-indiai, bengalurui székhelyű NewSpace Research and Technologies alapítója szerint az ellátási láncban lévő áruk 70 százaléka Kínában készül. Josi szerint

a nem kínai beszállítókra való áttérés drámaian megnöveli a költségeket.

India mind az alkatrészek, mind a teljes rendszerek tekintetében külföldi gyártókra támaszkodik, mivel bizonyos típusú drónok gyártásához nincs meg a technológiája.

A hiányosságok pótlására India júniusban bejelentette, hogy több mint 3 milliárd dollárért 31 darab MQ-9 típusú drónt vásárol az Egyesült Államoktól.