Infostart.hu
eur:
386.21
usd:
332.52
bux:
121724.16
2026. március 4. szerda Kázmér
Moszul, 2018. február 3.Megrongálódott épületek romjai között megy egy férfi az észak-iraki Moszulban 2018. február 2-án. Az iraki hadsereg és az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció több hónapos harcok árán 2017 decemberében visszafoglalta a nagyvárost az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet fegyvereseitől. Az IÁ utolsó iraki erődítménye 2014 júniusa óta volt a dzsihadisták kezén, a harcok miatt több mint egymillió ember menekült el Moszulból és térségéből, a város visszafoglalása közben több ezren vesztették életüket. (MTI/EPA/Murtadzsa Latif)
Nyitókép: MTI/EPA/Murtadzsa Latif

Népirtásnak ismerték el a jezidik legyilkolását

Népirtásnak ismerte el Nagy-Britannia az iraki jezidi kisebbség ellen 2014-ben elkövetett tömeggyilkosságokat.

Az Iszlám Állam 2014 augusztusában foglalta el az Irak északnyugati részén fekvő és az egyistenhívő, kurd nemzetiségű jezidik történelmi lakóhelyének számító Szindzsár-hegységből. A szunnita szélsőségesek az általuk sátánimádónak tartott jezidik közül a férfiakat az esetek többségében meggyilkolták, a nőket megerőszakolták, megkínozták és eladták szexrabszolgának. Az elrabolt gyerekeket később gyilkolásra képezték ki.

A terroristákat a Szindzsárból később kiűző kurd és iraki csapatok számos tömegsírra bukkantak.

A brit külügymisztérium közleményét jegyző Tariq Ahmad államtitkár a gyilkosságok közelgő kilencedik évfordulója alkalmából közölte: "az Iszlám Állam által elkövetett erőszakos cselekmények nagyon súlyos, máig ható szenvedést okoztak a jezidi népnek".

Nagy-Britannia eddig a zsidó holokausztot, a ruandai, a srebrenicai és a kambodzsai tömeges gyilkosságokat ismerte el népirtásként.

A jezidik tömeges meggyilkolását Németország minősítette elsőként népirtásnak 2021. november 30-án. A német állásfoglalást történelmi léptékű döntésnek minősítették a jogvédő szervezetek, és azóta számos ország parlamentje és több nemzetközi szervezet fogadott el hasonló nyilatkozatot.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×