Infostart.hu
eur:
364.11
usd:
324.96
bux:
145330.02
2026. november 2. hétfő Achilles
A német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyag, a Comirnaty-vakcina fecskendőkben előkészítve a harmadik, emlékeztető adag oltásához a hatvani Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézet oltópontján augusztus 11-én.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

A Covid-vakcinák "áldozatai" súlyos kártérítést követelnek Németországban

Az illetékes hatóságokhoz összesen 8886 kérelem érkezett, az eddigi elfogadási arány mindössze 14 százalékos.

A koronavírus-járvány immár a múlté Németországban is. Hivatalosan már áprilisban megszüntettek minden korlátozást, köztük még az egészségügyi intézményekben való maszkviselési kötelezettséget is. A Robert Koch országos közegészségügyi intézet adatai szerint a járvány németországi kezdete, 2021 februárja óta csaknem 38 millió fertőződést mutattak ki teszttel. A koronavírus által okozott betegséggel összefüggő halálesetek száma meghaladja a 166 ezret. Több ezren ugyanakkor az oltások miatt maradandó egészségi károkat szenvedtek.

Az adatok szerint a 82 milliós Németországban 64,9 millió ember kapott legalább egy oltást a Covid-19 ellen. Közülük

csaknem kilencezren tettek hivatalos panaszt amiatt, hogy állításuk szerint az oltás következtében egészségük maradandóan károsodott.

Egyben hivatalos kérelmet nyújtottak be az elszenvedett kár elismerésére, illetve kompenzálására.

A Die Zeit című lap országos felmérése szerint az illetékes hatóságokhoz összesen 8886 ilyen kérelem érkezett, az eddigi elfogadási arány azonban meglehetősen alacsony, mindössze 14 százalékos. A hatóságok eddig a kérelmek mintegy negyven százalékát, szám szerint 3488 beadványt bíráltak el, de ezek közül mindössze 379-et ismertek el jogosnak.

Feltűnő, hogy ebből a szempontból jelentősek az egyes tartományok közötti regionális különbségek is. A kérelmek elismerése tekintetében Észak-Rajna-Vesztfália áll az első helyen 21 százalékkal, a másodikon Türingia 18, illetve az önálló tartománynak számító Berlin 17 százalékkal. Egyes tartományokban ugyanakkor az elismerési arány rendkívül alacsony, Szász-Anhalt tartományban például mindössze 2.2 százalékos. Az eltérést szakértők azzal is magyarázták, hogy egyes tartományokban azokat a kérelmeket dolgozták fel először, amelyeknek az illetékesek szerint esélyük volt a pozitív elbírálásra. Volt azonban több olyan tartomány, ahol ez egyáltalán nem játszott szerepet

A legtöbb beadványt a Die Zeit szerint Bajorországban nyújtották be. Feltűnt ugyanakkor az is, hogy a diagnózisról, azaz a vakcina következtében jelentkezett leggyakoribb betegségekről a tizenhat közül hat tartomány hatóságai vagy nem adtak semmilyen tájékoztatást, vagy pedig azt állították, hogy azokat statisztikailag nem rögzítették.

A többi tartomány illetékesei a leggyakrabban elismert diagnózisok között említették a szívizomgyulladást, valamint az agyi vénás trombózist, részben a vérlemezkék hiányával összefüggésben.

Ez utóbbi "kombinációt" az AstraZeneca koronavírus-vakcinája rendkívül ritka, ugyanakkor súlyos mellékhatásaként észlelték. Ugyancsak a vakcina okozta károsodásként ismerik el a Guillain-Barré szindrómát, azaz az idegek gyulladásával járó autoimmun betegséget. Mindez ahhoz vezetett, hogy a vakcinával több országban később nem oltottak.

Az oltás okozta feltételezett egészségi károsodás elismerése esetén az érintettek havi anyagi támogatásban, például korai nyugdíjban részesülhetnek. Korábbi információk szerint bizonyos egészségi károk esetén 164 és 854 euró közötti alapnyugdíjat ajánl az állam. Ezenkívül szükség esetén fedezi a kezelés költségeit, illetve egyfajta foglalkoztatási kártérítést is fizet. Az oltás következtében történt halál esetén a hozzátartozók állami ellátásra, továbbá temetési és haláleseti segélyre jogosultak.

Címlapról ajánljuk
Fontos felújításokra, átalakításokra nem lehet használni a Wekerle Pluszt – szakértő segít eligazodni

Fontos felújításokra, átalakításokra nem lehet használni a Wekerle Pluszt – szakértő segít eligazodni

Az energiahatékonyság javítása nemcsak a rezsiköltségeket csökkentheti, hanem az ingatlanok értékét is növelheti. Az októberben elindult Wekerle+ program a lakásvásárlást és a korszerűsítést is támogatja, így azoknak is segítséget nyújthat, akik energiafaló, felújításra szoruló otthont vásárolnának. Milyen lehetőségeket kínál a program, és milyen feltételekkel lehet igénybe venni a támogatást? Erről kérdezte Balogh Lászlót, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjét az InfoRádió.

Szovjetunió, puhatestűzés – Magyar Péter napirend előtti viszonválasza

A kormányfő kifogásolta, hogy az elmúlt 20 évben miért nem ment át a parlamenten az ügynökakták nyilvánosságra hozatala. A Mi Hazánk vezetője szerinte belehazudik az emberek szemébe, a 2027-es költségvetésről viszont újra részletesebben beszélt.
inforadio
ARÉNA
2026.11.03. kedd, 18:00
Horváth Gábor
a Költségvetési Tanács elnöke
Erősödik a forint, 364 körül jár az euró

Erősödik a forint, 364 körül jár az euró

Széles körben erősödik a forint: az euró 364 felett, a dollár 324 és 325 között jár, és a magyar deviza a lengyel zlotyval, valamint a cseh koronával szemben is feljebb került. A piaci figyelem középpontjába a zloty került, amely a mélyülő lengyel belpolitikai válság hatására hároméves mélypontra gyengült az euróval szemben. Az olajárak esése ugyanakkor a nyersolajimportra szoruló országok, köztük India, Dél-Afrika és Magyarország devizáinak kedvezett; az árupiaci enyhülést az a hír váltotta ki, hogy Donald Trump amerikai elnök hajlandó több időt adni az Iránnal folytatott diplomáciai rendezésnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×