Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
A svéd parti őrség felvételén földgáz bugyog fel az Északi Áramlat 2 csővezetékből a Balti-tengeren, svéd felségvizeken 2022. szeptember 28-án. Négy nap alatt ez a negyedik hely, ahol megsérült az orosz gázt szállító Északi Áramlat 1 és 2 gázvezeték. A négy lyukból kettő Svédország, kettő pedig Dánia kizárólagos gazdasági övezetében van. Svéd szeizmológusok 26-án két robbanást észleltek a vezetékpár nyomvonalán.
Nyitókép: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Svéd parti őrség

Egy rejtélyes csődarab segíthet az Északi Áramlat-robbantás nyomozásában

A dán hatóságok találtak rá a tízcentis hengerre a tengerfenéken.

Az orosz üzemeltető segítségével próbálja Dánia azonosítani azt a tárgyat, amelyet az Északi Áramlat közelében találtak néhány napja. A gázvezeték még szeptemberben robbant fel, egyelőre tisztázatlan körülmények között – írja a hirado.hu.

Iszap és alga borítja azt a rejtélyes tárgyat, amelyet az Északi Áramlat közelében találtak a dán hatóságok. A tíz centiméter átmérőjű henger a tengerfenékből emelkedik ki. Nem tudni, mi lehet, de fennáll a gyanúja, hogy köze van a gázvezeték felrobbantásához, ezért értesítették az üzemeltető Gazprom orosz energiavállalatot. Arról, hogy mikor hozzák felszínre és kik vizsgálják majd a különös tárgyat, egyelőre még nem döntöttek. A Kreml szerint minél előbb ki kell deríteni, hogy mi az.

Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban egy hasonló méretű tárgyról számolt be, amelyet állítása szerint a támadáshoz használt jeladóként azonosítottak.

Napokon át bugyogott a tenger tavaly szeptemberben az Északi Áramlat gázvezeték fölött, miután a mélyben robbanások történtek. Hamar kiderült, hogy nem meghibásodásról van szó, hanem szándékos rongálást követtek el. De hogy ki vagy kik, azt máig nem sikerült tisztázni. Dánia, Svédország és Németország is vizsgálja az ügyet.

Seymour Hersh Pulitzer-díjas amerikai oknyomozó újságíró néhány hete arra a következtetésre jutott, hogy az Egyesült Államok robbantotta fel az Északi Áramlatot. Forrásai szerint mindezt távirányítású bombákkal hajtották végre az amerikai haditengerészet búvárai, a parancsot pedig a szabotázsra maga Joe Biden adta ki.

Az újságíró szerint az általa felfedett információkat próbálták eltusolni. Méghozzá úgy, hogy hamis fedősztorikkal árasztották el az amerikai és német lapokat.

Címlapról ajánljuk

Kiszámolták, hogy kiknek fáj majd a vagyonadó, nem azoknak, akiknek szánhatják

A tervezett hazai vagyonadó a jelenlegi formájában leginkább a 3 milliárd forint körüli vagyonnal rendelkező, hazai kkv-kat működtető vállalkozókat terhelheti meg, miközben a legvagyonosabb réteg családi és nemzetközi struktúrákkal mentesülhet a fizetés alól – derül ki a Blochamps Capital szakmai elemzéséből.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Az Európai Bizottság a 2028–2034-es uniós költségvetésben alapjaiban alakítaná át a kohéziós politikát: a több mint 500 fejlesztési program helyét 27 nemzeti és regionális partnerségi terv venné át. Raffaele Fitto, a Bizottság kohézióért felelős ügyvezető alelnöke szerint a nagyobb rugalmasság a versenyképességet szolgálja, hiszen a kohéziós beruházások több mint 58 százaléka, mintegy 220 milliárd euró már most is erre irányul. Az Európai Régiók és Városok Hetén felszólaló szlovén, litván, korzikai és lombardiai vezetők viszont attól tartanak, hogy a döntések a nemzeti kormányokhoz és Brüsszelhez kerülnek, pedig a helyi szereplők ismerik legjobban térségük gondjait. Lombardia legalább egymilliárd eurót veszíthet az új rendszerben, Litvánia pedig a háború és a népességfogyás miatt kiszámítható, hosszú távú forrásokat sürget. A vita tétje így nem csupán a pénz nagysága, hanem az is, hogy ki dönthet arról, milyen fejlesztés kell egy borsodi vagy balti zsákfaluban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×