Infostart.hu
eur:
388.72
usd:
335.24
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
A svéd parti őrség felvételén földgáz bugyog fel az Északi Áramlat 2 csővezetékből a Balti-tengeren, svéd felségvizeken 2022. szeptember 28-án. Négy nap alatt ez a negyedik hely, ahol megsérült az orosz gázt szállító Északi Áramlat 1 és 2 gázvezeték. A négy lyukból kettő Svédország, kettő pedig Dánia kizárólagos gazdasági övezetében van. Svéd szeizmológusok 26-án két robbanást észleltek a vezetékpár nyomvonalán.
Nyitókép: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Svéd parti őrség

Bombadarabot találhattak az oroszok az Északi Áramlatnál

Moszkva azt sürgeti, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa állítson fel vizsgálati bizottságot.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) sürgősen határozatot kell hoznia egy független bizottság felállításáról az Északi Áramlat csővezetékeken történt robbanások kivizsgálására, tekintettel egy olyan "tárgy" felfedezésére, amely nem tartozik a vezeték szerkezetéhez, de egy robbanószerkezet eleme lehet – írta Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a minisztérium honlapján megjelent állásfoglalásban.

Zaharova szerint az orosz diplomáciai tárca figyelmét felhívták a nemrég napvilágot látott információra, amely szerint Dánia kizárólagos gazdasági övezetében, a szabotázs helyszínétől 30 kilométeres távolságban egy olyan "tárgyat" találtak, amely nem képezi részét az Északi Áramlat szerkezetének, de egy robbanószerkezet eleme lehet. A szóvivő sürgette egy BT-határozat meghozását arról, hogy az ENSZ főtitkára állítson fel egy vizsgálóbizottságot, "hogy fényt derítsen a szabotázs minden körülményére, hogy a jövőben hasonló eset ne fordulhasson elő".

Közölte, hogy a múlt héten az orosz külügyminisztériumba bekéretett Jakob Henningsen dán nagykövet olyannak mutatkozott, mint akinek nincsen tudomása ezekről az adatokról, és hétfőn sem mondott semmi konkrétumot azon az általánosságon kívül, hogy minden intézkedést megtesznek a helyzet tanulmányozására, figyelembe véve a "biztonsági és gazdasági szempontokat".

Zaharova rámutatott, hogy New Yorkban folytatódik a munka egy orosz BT-határozattervezeten egy független nemzetközi vizsgálóbizottság felállításáról az Északi Áramlat vezetékeken történt robbantások ügyében.

Az orosz küldöttség eddig négy tárgyalási fordulót tartott annak érdekében, hogy megpróbáljon kidolgozni egy olyan szöveget, amely a Biztonsági Tanács valamennyi tagja számára elfogadható".

"A nagyon szükséges kompromisszum keresése folytatódni fog, tekintettel annak fontosságára, hogy azonosítsák a támadás felbujtóit és végrehajtóit" - írta az orosz diplomata.

"A határozattervezeten való konstruktív munkának a Nyugat országai által való elutasítása, tekintettel arra, hogy elutasították Oroszország részvételét a vizsgálatban, annak bizonyítéka lesz, hogy szándékosan állítanak akadályokat az igazság megállapításának útjába" - hangzott a külügyi szóvivő által kiadott állásfoglalás.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

A Közel-Kelet történetében kevés olyan művelet volt, amely egyszerre hordozta volna a katonai precizitás, a stratégiai megtévesztés és a geopolitikai kockázat ennyire koncentrált formáját, mint a jelenleg is folyó, Irán elleni amerikai–izraeli háború, amelynek során az iráni vezetés és katonai képességek jelentős része egyetlen, célzott csapássorozat következtében megsemmisült – nem önmagában meglepő, hanem kivitelezésének módjában és következményeiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×