Egy-két héten belül sor kerülhet a magyar és svéd parlamenti delegációk közötti találkozóra a NATO-csatlakozás ratifikációjával és a magyarországi demokrácia helyzetéről szóló alaptalan hazugságokkal kapcsolatos képviselői aggályok tisztázása érdekében - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Stockholmban.

A tárcavezető a svéd hivatali partnerével, Tobias Billströmmel folytatott tárgyalása után arról számolt be, hogy a fő téma Svédország NATO-csatlakozása és annak magyarországi ratifikációja volt.

"Azt tudtam elmondani a kollégámnak, hogy Magyarország kormánya nem véletlenül terjesztette az Országgyűlés elé a ratifikációról szóló előterjesztést, azért tettük ezt, mert támogatjuk" - szögezte le.

"A kormány támogatása tehát elvi alapokon áll és egyértelmű, ennél viszont jóval kevésbé egyértelmű a parlament kétharmados többségét biztosító Fidesz és KDNP képviselőcsoportjainak álláspontja" - tette hozzá.

Majd hangsúlyozta, hogy a frakciók soraiban számos kétely fogalmazódott meg Svédország és részben Finnország NATO-csatlakozásával kapcsolatban. Ezek egy része védelempolitikai, szakmai kérdésekhez kapcsolódik, amelyek racionális vita útján megoldhatóak, ugyanakkor a politikai jellegű aggodalmakat politikai alapon kell kezelni - vélekedett.

Szijjártó Péter jogosnak nevezte egyes parlamenti képviselők azon felvetését, hogy

miként "vár el egy ország szívességet tőlünk, ha annak politikusai az elmúlt időszakban folyamatosan és következetesen hazugságokat terjesztettek Magyarországról".

"Hogyan várnak el gyors, korrekt, fair döntéshozatalt, amikor az elmúlt időszakban folyamatosan arról hallottunk, hogy Magyarországon nincsen demokrácia, hogy Magyarországon a jogállamiságot nem biztosítjuk, hogy nincs médiaszabadság, hogy az igazságszolgáltatásnak nem biztosított a függetlensége?" - tette fel a kérdést.

"Ezek nyilvánvalóan mind hazugságok, mind olyan prekoncepción alapulnak, amely nem igaz" - húzta alá, hozzátéve, hogy a magyar képviselők számára bántó, hogy a demokrácia állapotáról szóló vádakkal a megválasztásuk legitimitását is megkérdőjelezik, ezért diskurzusra van szükség az ügy tisztázására.

"A svéd külügyminiszter kollégám üdvözölte, hogy ezeket a nehéz és bonyolult kérdéseket is őszintén meg tudjuk vitatni, és ígéretet tett arra, hogy közbenjár annak érdekében, hogy a két parlament közötti eszmecsere minél előbb létrejöjjön" - tudatta.

Rámutatott: a parlamenti delegációk közötti találkozóra már egy-két héten belül sor kerülhet.

Az ülésen szó volt a jelenlegi svéd európai uniós elnökség prioritásairól is, és ennek kapcsán a miniszter fontosnak nevezte, hogy az EU legalább úgy támogassa a blokk gazdaságának versenyképességét, mint azt az Egyesült Államok teszi.

Végül arra is kitért, hogy a nemzeti közösségek ügyére Stockholm is legalább akkora hangsúlyt helyez, mind Budapest, így kiemelte a találkozón, hogy elfogadhatatlan az ukrajnai magyar kisebbség jogainak szisztematikus megsértése és leépítése.

"Azt várjuk el Ukrajnától, hogy ezeket a nemzetiségi jogokat, amelyek már egyszer megvoltak a magyar nemzeti közösségnek nyolc-kilenc évvel ezelőtt, egytől-egyig adják vissza. Semmi extrát nem kérünk, ezt viszont egészen biztosan igen" - fogalmazott.