Infostart.hu
eur:
359.99
usd:
309.55
bux:
131430.54
2026. május 15. péntek Szonja, Zsófia
Petr Pavel nyugalmazott tábornok, a NATO Katonai Bizottsága volt elnöke, független elnökjelölt választási plakátja egy hirdetőoszlopon Prágában 2023. január 26-án. A cseh elnökválasztás második fordulóját január 27-28-án tartják.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Szakértő: Petr Pavel győzelme rányomhatja a bélyegét a cseh–magyar viszonyra

Petr Pavel nyerte a hétvégi csehországi elnökválasztást a voksok 58 százalékát begyűjtve. Andrej Babis volt kormányfő 42 százalékot szerzett. A részletekről Mészáros Andort, az ELTE BTK Történeti Intézet docensét kérdeztük.

Petr Pavel vasárnapi győzelmének magas aránya a korábbi, első fordulós eredmények alapján teljességgel meglepetés, hiszen azt még hozta Andrej Babis 37:34-re – mondta Mészáros Andor. Szerinte a nagy kérdés az volt, ki tudja jobban elbizonytalanítani a másik jelölt szavazóit.

Az ELTE BTK Történeti Intézetének docense szintén nagy meglepetésnek nevezte a rendkívül magas, 70 százalékos – „soha nem látott” – részvételi arányt, jóllehet, az első forduló 68 százaléka is már rekordnak számított. Éderességként emelte ki azt is, hogy mindkét jelölt új szavazókat tudott magának szerezni. Így az, hogy Petr Pavel végül 3,3 millió szavazattal tudott győzni, az egy meglehetősen komoly legitimitást ad a számára – tette hozzá.

A cseh elnökválasztás tulajdonképpen egy, a kormány és az ellenzék közötti megmérettetésnek is volt tekinthető. Milos Zeman leköszönő államfő egyenesen úgy fogalmazott, ez egy népszavazás lesz a kormányról. Amennyiben így volt, akkor a kormány pozíciója megerősítést nyert – jegyezte meg Mészáros Andor –, hiszen Petr Pavel független jelöltként, de a kormánypártok támogatásával indult az elnökválasztáson, míg Andrej Babis az ANO mozgalom, tehát a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjeként.

A nyugalmazott tábornok győzelme utáni első nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy szeretné egyesíteni a jelenleg megosztott cseh társadalmat. Az ELTE docense szerint nem túlzás azt állítani, hogy Csehország kettészakadt: a kormánykoalíció választói és a legnagyobb ellenzéki párt szavazói között mély megosztottságot tapasztalható. Hasonlóra már sor került egy korábbi elnökválasztás alkalmával is, amikor Milos Zeman és Karel Schwarzenberg között dőlt el a küzdelem. Szerinte most

nehéz feladat vár Petr Pavelre, hogy ne egy kormánypárti, hanem valóban egy egyesítő szerepet betöltő köztársasági elnökként lépjen majd fel.

Ami a várható folytatást illeti, a szakértő emlékeztetett: Petr Pavel már a kampány során egyértelművé tette: a külpolitikában egy altantista, uniópárti irány mellett teszi le a voksát, a belpolitikát illetően pedig síkra szállt a kormány által tervezett adó- és nyugdíjreformok mellett, amiket várhatóan még az idei év első felében végrehajtanak.

Mészáros Andor végül arra is kitért, hogy Andrej Babis veresége valószínűleg rá fogja nyomni a bélyegét a cseh–magyar kapcsolatokra, mint ahogyan a visegrádi együttműködésre is. Bár utóbbit illetően biztató lehet, hogy Petr Pavel első látogatásai a V4-országokban lesznek, kezdve – a hagyományokhoz megfelelően – Szlovákiában, majd aztán Lengyelországban. Mindenesetre az biztos, hogy Babis erős szövetségese volt a magyar kormánynak, Pavel pedig várhatóan kevésbé fogja fontosnak tartani ezt a kapcsolatot – tette hozzá az ELTE BTK Történeti Intézetének docense.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Diplomáciai pofon Pozsonynak? Berlin cáfolta Robert Fico szavait
Tudósítónktól

Diplomáciai pofon Pozsonynak? Berlin cáfolta Robert Fico szavait

Robert Fico moszkvai útja után diplomáciai vita alakult ki Szlovákia és Németország között. Ivan Korcok volt szlovák külügyminiszter szerint Friedrich Merz német kancellár lemondta tervezett szlovákiai látogatását, miután Fico Moszkvában találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A német kormány ugyanakkor azt állítja: ilyen hivatalos látogatás eleve nem is volt napirenden.

Kordonbontásba kezdett Magyar Péter a Karmelitánál, megnyitják a nagyközönség előtt

„Magyarországon nincs helye kordonoknak, főleg nem közintézmények körül, amelyeket magyar emberek pénzéből építettek” – jelentette ki a kormányfő a Karmelita előtt. Vitézy Dávid is részt vett a bontásban, elmondta, 500 és 1000 milliárd forint között lesz a vári költekezés vége, eközben a magyar gyermekvédelemre, közlekedésre, vasútra sosem volt pénz. Magyar Péter bejelentést tett az épületek, illetve a beruházások további sorsáról is. A Karmelita és a Miniszterelnöki Kabinetiroda látogatható lesz. Ennek módjáról is bejelentések jöttek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.15. péntek, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kormányalakítás: meglépte Magyar Péter, amit sokat vártak a Karmelitánál, megvan Szabó Bence százados új pozíciója

Kormányalakítás: meglépte Magyar Péter, amit sokat vártak a Karmelitánál, megvan Szabó Bence százados új pozíciója

Felgyorsultak az események a Magyar Péter vezette új kormány hivatalba lépése után: a miniszterelnök bejelentette, hogy lebontják a Karmelita kolostort 2021 óta az emberektől elzáró kordont, a hétvégén pedig megnyitják a nyilvánosság előtt a Karmelita palotát és a korábbi propagandaminisztérium épületét is. Közben megkezdődik a minisztériumok átvilágítása, előkészítik a vagyonadóztatást, felülvizsgálják a kiemelt beruházásokat, valamint hivatalossá tették Magyarország csatlakozási szándékát az Európai Ügyészséghez. A kabinet a korábbi kormány nagy értékű szerződéseit is célkeresztbe vette, köztük a 4iG-vel kötött 1 311 milliárd forintos megállapodást, miközben szigorították az állami pénzügyi döntéshozatalt és stratégiai üzemanyagkészleteket engedtek a piacra. A külpolitikában is fordulat látszik: a kormány bekérette az orosz nagykövetet a Kárpátalját ért dróntámadások miatt, emellett megszűnt a 2020 óta fennálló rendeleti kormányzás. A személyi döntések között szerepel, hogy Szabó Bence százados a belügyminiszter kabinetirodáján dolgozik majd, miközben Magyar Péter csütörtökön Bécsbe látogat, ahol Christian Stocker osztrák kancellár katonai tiszteletadással fogadja. A 21 Kutatóközpont májusi felmérése szerint eközben a Tisza Párt támogatottsága 69 százalékra emelkedett a választani tudó szavazók körében, míg a Fideszé 23 százalékra csökkent.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×