Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.68
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Petr Pavel nyugalmazott tábornok, a NATO Katonai Bizottsága volt elnöke, független elnökjelölt választási plakátja egy hirdetőoszlopon Prágában 2023. január 26-án. A cseh elnökválasztás második fordulóját január 27-28-án tartják.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Szakértő: Petr Pavel győzelme rányomhatja a bélyegét a cseh–magyar viszonyra

Petr Pavel nyerte a hétvégi csehországi elnökválasztást a voksok 58 százalékát begyűjtve. Andrej Babis volt kormányfő 42 százalékot szerzett. A részletekről Mészáros Andort, az ELTE BTK Történeti Intézet docensét kérdeztük.

Petr Pavel vasárnapi győzelmének magas aránya a korábbi, első fordulós eredmények alapján teljességgel meglepetés, hiszen azt még hozta Andrej Babis 37:34-re – mondta Mészáros Andor. Szerinte a nagy kérdés az volt, ki tudja jobban elbizonytalanítani a másik jelölt szavazóit.

Az ELTE BTK Történeti Intézetének docense szintén nagy meglepetésnek nevezte a rendkívül magas, 70 százalékos – „soha nem látott” – részvételi arányt, jóllehet, az első forduló 68 százaléka is már rekordnak számított. Éderességként emelte ki azt is, hogy mindkét jelölt új szavazókat tudott magának szerezni. Így az, hogy Petr Pavel végül 3,3 millió szavazattal tudott győzni, az egy meglehetősen komoly legitimitást ad a számára – tette hozzá.

A cseh elnökválasztás tulajdonképpen egy, a kormány és az ellenzék közötti megmérettetésnek is volt tekinthető. Milos Zeman leköszönő államfő egyenesen úgy fogalmazott, ez egy népszavazás lesz a kormányról. Amennyiben így volt, akkor a kormány pozíciója megerősítést nyert – jegyezte meg Mészáros Andor –, hiszen Petr Pavel független jelöltként, de a kormánypártok támogatásával indult az elnökválasztáson, míg Andrej Babis az ANO mozgalom, tehát a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjeként.

A nyugalmazott tábornok győzelme utáni első nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy szeretné egyesíteni a jelenleg megosztott cseh társadalmat. Az ELTE docense szerint nem túlzás azt állítani, hogy Csehország kettészakadt: a kormánykoalíció választói és a legnagyobb ellenzéki párt szavazói között mély megosztottságot tapasztalható. Hasonlóra már sor került egy korábbi elnökválasztás alkalmával is, amikor Milos Zeman és Karel Schwarzenberg között dőlt el a küzdelem. Szerinte most

nehéz feladat vár Petr Pavelre, hogy ne egy kormánypárti, hanem valóban egy egyesítő szerepet betöltő köztársasági elnökként lépjen majd fel.

Ami a várható folytatást illeti, a szakértő emlékeztetett: Petr Pavel már a kampány során egyértelművé tette: a külpolitikában egy altantista, uniópárti irány mellett teszi le a voksát, a belpolitikát illetően pedig síkra szállt a kormány által tervezett adó- és nyugdíjreformok mellett, amiket várhatóan még az idei év első felében végrehajtanak.

Mészáros Andor végül arra is kitért, hogy Andrej Babis veresége valószínűleg rá fogja nyomni a bélyegét a cseh–magyar kapcsolatokra, mint ahogyan a visegrádi együttműködésre is. Bár utóbbit illetően biztató lehet, hogy Petr Pavel első látogatásai a V4-országokban lesznek, kezdve – a hagyományokhoz megfelelően – Szlovákiában, majd aztán Lengyelországban. Mindenesetre az biztos, hogy Babis erős szövetségese volt a magyar kormánynak, Pavel pedig várhatóan kevésbé fogja fontosnak tartani ezt a kapcsolatot – tette hozzá az ELTE BTK Történeti Intézetének docense.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×