eur:
394.36
usd:
369.21
bux:
65547.56
2024. április 23. kedd Béla
Petr Pavel nyugalmazott tábornok, a NATO Katonai Bizottsága volt elnöke, független elnökjelölt választási plakátja egy hirdetőoszlopon Prágában 2023. január 26-án. A cseh elnökválasztás második fordulóját január 27-28-án tartják.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Szakértő: Petr Pavel győzelme rányomhatja a bélyegét a cseh–magyar viszonyra

Petr Pavel nyerte a hétvégi csehországi elnökválasztást a voksok 58 százalékát begyűjtve. Andrej Babis volt kormányfő 42 százalékot szerzett. A részletekről Mészáros Andort, az ELTE BTK Történeti Intézet docensét kérdeztük.

Petr Pavel vasárnapi győzelmének magas aránya a korábbi, első fordulós eredmények alapján teljességgel meglepetés, hiszen azt még hozta Andrej Babis 37:34-re – mondta Mészáros Andor. Szerinte a nagy kérdés az volt, ki tudja jobban elbizonytalanítani a másik jelölt szavazóit.

Az ELTE BTK Történeti Intézetének docense szintén nagy meglepetésnek nevezte a rendkívül magas, 70 százalékos – „soha nem látott” – részvételi arányt, jóllehet, az első forduló 68 százaléka is már rekordnak számított. Éderességként emelte ki azt is, hogy mindkét jelölt új szavazókat tudott magának szerezni. Így az, hogy Petr Pavel végül 3,3 millió szavazattal tudott győzni, az egy meglehetősen komoly legitimitást ad a számára – tette hozzá.

A cseh elnökválasztás tulajdonképpen egy, a kormány és az ellenzék közötti megmérettetésnek is volt tekinthető. Milos Zeman leköszönő államfő egyenesen úgy fogalmazott, ez egy népszavazás lesz a kormányról. Amennyiben így volt, akkor a kormány pozíciója megerősítést nyert – jegyezte meg Mészáros Andor –, hiszen Petr Pavel független jelöltként, de a kormánypártok támogatásával indult az elnökválasztáson, míg Andrej Babis az ANO mozgalom, tehát a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjeként.

A nyugalmazott tábornok győzelme utáni első nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy szeretné egyesíteni a jelenleg megosztott cseh társadalmat. Az ELTE docense szerint nem túlzás azt állítani, hogy Csehország kettészakadt: a kormánykoalíció választói és a legnagyobb ellenzéki párt szavazói között mély megosztottságot tapasztalható. Hasonlóra már sor került egy korábbi elnökválasztás alkalmával is, amikor Milos Zeman és Karel Schwarzenberg között dőlt el a küzdelem. Szerinte most

nehéz feladat vár Petr Pavelre, hogy ne egy kormánypárti, hanem valóban egy egyesítő szerepet betöltő köztársasági elnökként lépjen majd fel.

Ami a várható folytatást illeti, a szakértő emlékeztetett: Petr Pavel már a kampány során egyértelművé tette: a külpolitikában egy altantista, uniópárti irány mellett teszi le a voksát, a belpolitikát illetően pedig síkra szállt a kormány által tervezett adó- és nyugdíjreformok mellett, amiket várhatóan még az idei év első felében végrehajtanak.

Mészáros Andor végül arra is kitért, hogy Andrej Babis veresége valószínűleg rá fogja nyomni a bélyegét a cseh–magyar kapcsolatokra, mint ahogyan a visegrádi együttműködésre is. Bár utóbbit illetően biztató lehet, hogy Petr Pavel első látogatásai a V4-országokban lesznek, kezdve – a hagyományokhoz megfelelően – Szlovákiában, majd aztán Lengyelországban. Mindenesetre az biztos, hogy Babis erős szövetségese volt a magyar kormánynak, Pavel pedig várhatóan kevésbé fogja fontosnak tartani ezt a kapcsolatot – tette hozzá az ELTE BTK Történeti Intézetének docense.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Patthelyzet: erősödik az idegengyűlölet, de az orosz gazdaságnak nagy szüksége lenne a vendégmunkásokra

Patthelyzet: erősödik az idegengyűlölet, de az orosz gazdaságnak nagy szüksége lenne a vendégmunkásokra

A közép-ázsiai vendégmunkások kulcsszerepet játszanak az orosz gazdaságban, a márciusi, moszkvai terrortámadás azonban jókora zavart okozott a bevándorláspolitikában. Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője az InfoRádióban elmondta: „társadalmi trendforduló” érzékelhető a bevándorlókkal szemben, amit egy idő után már az orosz kormányzat sem hagyhat figyelmen kívül. A helyzet nem könnyű, ugyanis az állam eddig vendégmunkások alkalmazásával próbálta mérsékelni a munkaerőhiányt.

Nagy durranás: régóta várt amerikai szuperfegyvert kaphatnak az ukránok

Kijev már szinte a háború kitörését követően kérte Washingtontól, hogy küldjön több száz kilométeres hatótávolságú ballisztikus rakétákat is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.23. kedd, 18:00
Sz. Bíró Zoltán
történész, Oroszország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×