eur:
399.53
usd:
368.15
bux:
86674.79
2025. március 14. péntek Matild
Petr Pavel nyugalmazott tábornok, a NATO Katonai Bizottsága volt elnöke, független elnökjelölt választási plakátja egy hirdetőoszlopon Prágában 2023. január 26-án. A cseh elnökválasztás második fordulóját január 27-28-án tartják.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Szakértő: Petr Pavel győzelme rányomhatja a bélyegét a cseh–magyar viszonyra

Petr Pavel nyerte a hétvégi csehországi elnökválasztást a voksok 58 százalékát begyűjtve. Andrej Babis volt kormányfő 42 százalékot szerzett. A részletekről Mészáros Andort, az ELTE BTK Történeti Intézet docensét kérdeztük.

Petr Pavel vasárnapi győzelmének magas aránya a korábbi, első fordulós eredmények alapján teljességgel meglepetés, hiszen azt még hozta Andrej Babis 37:34-re – mondta Mészáros Andor. Szerinte a nagy kérdés az volt, ki tudja jobban elbizonytalanítani a másik jelölt szavazóit.

Az ELTE BTK Történeti Intézetének docense szintén nagy meglepetésnek nevezte a rendkívül magas, 70 százalékos – „soha nem látott” – részvételi arányt, jóllehet, az első forduló 68 százaléka is már rekordnak számított. Éderességként emelte ki azt is, hogy mindkét jelölt új szavazókat tudott magának szerezni. Így az, hogy Petr Pavel végül 3,3 millió szavazattal tudott győzni, az egy meglehetősen komoly legitimitást ad a számára – tette hozzá.

A cseh elnökválasztás tulajdonképpen egy, a kormány és az ellenzék közötti megmérettetésnek is volt tekinthető. Milos Zeman leköszönő államfő egyenesen úgy fogalmazott, ez egy népszavazás lesz a kormányról. Amennyiben így volt, akkor a kormány pozíciója megerősítést nyert – jegyezte meg Mészáros Andor –, hiszen Petr Pavel független jelöltként, de a kormánypártok támogatásával indult az elnökválasztáson, míg Andrej Babis az ANO mozgalom, tehát a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjeként.

A nyugalmazott tábornok győzelme utáni első nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy szeretné egyesíteni a jelenleg megosztott cseh társadalmat. Az ELTE docense szerint nem túlzás azt állítani, hogy Csehország kettészakadt: a kormánykoalíció választói és a legnagyobb ellenzéki párt szavazói között mély megosztottságot tapasztalható. Hasonlóra már sor került egy korábbi elnökválasztás alkalmával is, amikor Milos Zeman és Karel Schwarzenberg között dőlt el a küzdelem. Szerinte most

nehéz feladat vár Petr Pavelre, hogy ne egy kormánypárti, hanem valóban egy egyesítő szerepet betöltő köztársasági elnökként lépjen majd fel.

Ami a várható folytatást illeti, a szakértő emlékeztetett: Petr Pavel már a kampány során egyértelművé tette: a külpolitikában egy altantista, uniópárti irány mellett teszi le a voksát, a belpolitikát illetően pedig síkra szállt a kormány által tervezett adó- és nyugdíjreformok mellett, amiket várhatóan még az idei év első felében végrehajtanak.

Mészáros Andor végül arra is kitért, hogy Andrej Babis veresége valószínűleg rá fogja nyomni a bélyegét a cseh–magyar kapcsolatokra, mint ahogyan a visegrádi együttműködésre is. Bár utóbbit illetően biztató lehet, hogy Petr Pavel első látogatásai a V4-országokban lesznek, kezdve – a hagyományokhoz megfelelően – Szlovákiában, majd aztán Lengyelországban. Mindenesetre az biztos, hogy Babis erős szövetségese volt a magyar kormánynak, Pavel pedig várhatóan kevésbé fogja fontosnak tartani ezt a kapcsolatot – tette hozzá az ELTE BTK Történeti Intézetének docense.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Vakmerő újoncok, McLaren-áttörés és az elnyűhetetlen címvédő – ezt várja a szakértő az idei F1-es szezontól

Vakmerő újoncok, McLaren-áttörés és az elnyűhetetlen címvédő – ezt várja a szakértő az idei F1-es szezontól

Nagyon jó összképet mutat a Forma–1 2025-ös mezőnye, a jelenlegi számítások szerint azonban a McLaren versenytempóban körülbelül három tizedmásodperccel veri a közvetlen üldözőket – mondta az InfoRádióban a Motorsport Online főszerkesztője. Vámosi Péter arról is beszélt, hogy a szezonnyitó Ausztrál Nagydíj végeredménye alapján még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni az erőviszonyokról.

Csizmazia Gábor: a békéhez vezető úton sokkal több a kérdőjel, mint gondolnánk

Az amerikai–ukrán tárgyalásokról, az ezzel kapcsolatos amerikai igényekről, Volodimir Zelenszkij magatartásáról, vagy éppen a trumpi intézkedések republikánus és demokrata olvasatáról is beszélt Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos munkatársa az InfoRádió Aréna című műsorában.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.14. péntek, 18:00
Zsigmond Gábor
a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója
Reagált Putyin a tűzszüneti javaslatra, összeomlottak az ukrán vonalak Kurszkban – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Reagált Putyin a tűzszüneti javaslatra, összeomlottak az ukrán vonalak Kurszkban – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Továbbra is egymástól eltérő jelentések érkeznek a kurszki régióból, miután az elmúlt napokban az orosz hadsereg áttörte az ukrán védelmet, és majdnem teljesen visszaszerezte azt a kiszögellést, amelyet még a nyáron foglalt el Ukrajna. Délután reagált Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrán-amerikai tűzszüneti javaslatra, de nem mondta ki határozottan, hogy elutasítja-e azt vagy sem, hanem további megbeszéléseket helyezett kilátásba Donald Trump amerikai elnökkel. Trump nem sokkal később maga is megszólalt, pozitívan értékelve Putyin szavait, és azt mondta, kész tárgyalni az orosz elnökkel. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint azonban az orosz államfő csak újabb manipulációt mutatott be. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×