eur:
411.4
usd:
392.79
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
2022. március 24-én készült kép homokzsákokból emelt barikádról az Odesszai Nemzeti Opera- és Balettakadémia épülete előtt a délnyugat-ukrajnai Odesszában. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) világörökségi bizottsága 2023. január 25-én úgy döntött, hogy felveszi Ukrajna fekete-tengeri kikötővárosának történelmi központját a veszélyben lévő világörökségi helyszínek listájára.
Nyitókép: MTI/AP/Pétrosz Jannakurisz

Veszélyeztetett világörökséggé vált egy ostromlott ukrajnai helyszín

Odessza történelmi óvárosát veszélyeztetett világörökségi helyszínné nyilvánította szerdán az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO).

A státuszról, amely a Fekete-tenger gyöngyének is nevezett kikötőváros történelmi örökségét hivatott megvédeni az ukrajnai orosz hadműveletek közepette, valamint a nemzetközi pénzügyi és műszaki segélyezés előtt is megnyitja az utat, az UNESCO Világörökségi Bizottságának párizsi rendkívüli ülésén döntöttek.

Odesszát a 2022. február 24-én orosz háború során számos alkalommal bombázták. Tavaly júliusban az 1899-ben felavatott Odesszai Szépművészeti Múzeum hatalmas üveg tetőszerkezetének egy része is megsemmisült.

Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója állásfoglalásában úgy fogalmazott, hogy Odessza, "a szabad világváros és legendás kikötő" hatása tetten érhető a filmekben, az irodalmi- és képzőművészeti alkotásokban, ezért helyezték a nemzetközi közösség fokozott védelme alá.

A 18. század utolsó éveiben a Fekete-tenger partján, egy elfoglalt oszmán erőd mellett alapított város az orosz birodalom egyik legfontosabb kikötőjévé fejlődött, kereskedelmi központként pedig Kelet-Európa egyik legkozmopolitább városává vált.

A város egyik népszerű műemléke az Odesszai Operaház, amely 2022 júniusában nyitott újra az ellenállás szimbólumaként, valamint a kikötőhöz vezető hatalmas kőlépcső, amelyet Szergej Eisenstein 1925-ös némafilmje, a Patyomkin páncélos örökített meg.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, a távközlési szektor cégei, a feldolgozóipari gyártók (bioetanol, keményítő, napraforgóolaj), valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×