Infostart.hu
eur:
364.79
usd:
309.74
bux:
0
2026. április 17. péntek Rudolf
Olaf Scholz német kancellár (j) és Emmanuel Macron francia államfő kezet fog a Franciaország és Németország közötti megbékélési szerződés hatvanadik évfordulója alkalmából a két ország kormányának és képviselőinek részvételével a párizsi Sorbonne egyetemen rendezett ünnepségen 2023. január 22-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Pool/AP/Christophe Ena

Emmanuel Macron: Németország és Franciaország egy testben két lélek

Európa jövőjének motorja a francia-német együttműködés – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő a Franciaország és Németország közötti megbékélési szerződés hatvanadik évfordulója alkalmából a két ország kormányának és képviselőinek részvételével a párizsi Sorbonne egyetemen rendezett ünnepségen.

"A jövő, a múlthoz hasonlóan a két ország közötti együttműködésen alapul, amely az egyesült Európa motorja" - fogalmazott Olaf Scholz, aki a két ország közötti együttműködést egy olyan "kompromisszumos gépezetnek" nevezte, amely lehetővé teszi "az ellentétek és a különböző érdekek átformálását összetartó cselekvéssé".

Emmanuel Macron szerint "Németországnak és Franciaországnak, miután kikövezték az együttműködés útját, úttörőként kell fellépniük Európa újraalapozásában".

A francia elnök kiemelte: "új energetikai modellt kell építeni", ösztönözni kell az innovációt és a jövő technológiáit, és egy olyan Európai Uniót kell előnyben részesíteni, amely "képes önálló geopolitikai hatalomként fellépni védelmi, űrkutatási és diplomáciai kérdésekben".

Emmanuel Macron szerint

a két szomszédos ország "egy testben két lélek".

A Németország és Franciaország közötti történelmi megbékélés alapját megteremtő Élysée-szerződést 1963. január 22-én írta alá Konrad Adenauer és Charles de Gaulle a párizsi Elysée-palotában. A megállapodást fokozatosan erősítették meg, 1988-ban Helmut Kohl kancellár és Francois Mitterrand elnök a biztonság, valamint a gazdasági és monetáris politika érdekében francia-német kormányüléseket indított.

A hatvanadik évforduló nagyszabású megünneplése Párizsban alkalmat teremt a két ország között az elmúlt hónapokban hűvösre fordult viszony javítására. Az ukrajnai háború következtében az energetikai és a védelmi kérdésekben kibontakozó nézeteltérések a két ország között olyan méreteket öltöttek, hogy októberben elhalasztották az évente hagyományosan megrendezett közös francia-német kormányülést.

A német és a francia kormány vasárnap délután ül össze ismét Párizsban, ez lesz az első találkozó, amelyet Olaf Scholz és Emmanuel Macron közösen vezet. A korábban zökkenőmentesebb német-francia viszonyt nehezíti a két vezető közötti temperamentumkülönbség, amely jelentősen meghatározza az együttműködés jellegét. Amióta Olaf Scholz követte Angela Merkelt a német kancellári székben, Franciaország gyakran vádolja Németországot azzal, hogy előzetes egyeztetés nélkül hoz meg döntéseket, miközben a német diplomácia is hasonló szemrehányásokat tesz az Elysée-palotával kapcsolatban.

A Sorbonne egyetemen elmondott beszédükben mindenesetre mindkét vezető jelezte, hogy "megingathatatlanul" és addig támogatja Ukrajnát Oroszországgal szemben, ameddig csak szükséges.

"Ameddig csak szükséges, folytatjuk minden támogatás biztosítását Ukrajnának, amilyenre csak szüksége van" - mondta a német kancellár. "Együtt, európaiként, az európai békeprogramunk védelme érdekében" - tette hozzá. Emmanuel Macron francia elnök úgy fogalmazott, hogy a két ország "megingathatatlanul" támogatja az ukrán népet "minden téren".

A délutáni közös kormányülésen a két ország vezetői várhatóan megvitatják újabb fegyverek küldésének lehetőségét Ukrajnának, nevezetesen a Leopard harckocsik esetleges átadását, amely miatt egyre nagyobb a nyomás Berlinen.

Franciaország hónapok óta aggodalmának ad hangot a Washington által augusztusban elfogadott inflációcsökkentési törvény európai hatásai miatt, s annak ellensúlyozására egy masszív európai finanszírozási rendszert sürget. Emmanuel Macron az elképzelés támogatásához szeretné meggyőzné német kollegáját.

Az Egyesült Államok gazdaságának nyújtott hatalmas állami támogatások olyan reformokat tartalmaznak, amelyek adókedvezményekkel előnyben részesítik az amerikai vállalatokat, elsősorban az autóiparban az elektromos autókat és akkumulátorokat érintően, valamint a megújuló energiaforrások és a hidrogén terén.

Olaf Scholz jelezte: osztja a francia elnök azon céljait, amelyek beruházásokat jelentenének Európában annak érdekében, hogy a kontinens a "jövő technológiáinak egyik világpólusává váljon", és a világon első legyen az "éghajlat-semlegesség" területén.

Téma a közös francia-német kormányülésen az energiaárak emelkedésének korlátozása érdekében szükséges európai reformokkal kapcsolatosan egy közös álláspont kialakítása, valamint egy megállapodás előkészítése a közös európai innovációs projektekről. Előzetes tájékoztatás szerint a két ország olyan vasúti jegytípust tervez bevezetni, amellyel a fiatalok Németország és Franciaország között kedvezményesen utazhatnak.

Címlapról ajánljuk
A német váltás után születőben az „európai NATO”, de megmaradna az eredeti is

A német váltás után születőben az „európai NATO”, de megmaradna az eredeti is

A közel-keleti háború február végi kirobbanása óta többször is hangoztatta az amerikai elnök, hogy csalódott a NATO-ban. Legutóbb az elmúlt napokban immár felettébb ingataggá vált tűzszünet bejelentése után Mark Rutte főtitkár előtt fejtette ki Donald Trump, hogy a szövetségesektől több támogatást várt. Az érintett európai szövetségesek ennek nyomán az Egyesült Államok nélküli védelemre készülnek.

Nemzetközi jogász: így akadályozhatja meg a Tisza-kormány a kilépést a Nemzetközi Büntetőbíróságból

Bár Magyarország 2002 óta tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, az azóta eltelt időben nem hirdették ki itthon törvényben a hágai székhelyű bíróság alapszabályát, aminek a köztársasági elnök „immunitása volt az oka” – mondta az InfoRádióban Tóth Norbert nemzetközi jogász. Az NKE egyetemi docense részletesen elmagyarázta, hogyan lehetne visszafordítani az elvileg június 2-án záruló kilépési folyamatot, ha a jövendő Tisza-kormány ezt akarná.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×