Infostart.hu
eur:
385.18
usd:
331.83
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Karl Nehammer osztrák kancellár sajtótájékoztatót tart a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott megbeszélést követően Moszkvában 2022. április 11-én.
Nyitókép: MTI/AP/Alekszandr Zemljanyicsenko

Osztrák javaslat: kerítés vagy fal kell az Európai Unió külső határaira

Újabb javaslatokkal álltak elő az osztrák vezetők az Európát fenyegető illegális bevándorlás megfékezésére. A kancellár és az európai ügyekért felelős minisztere szinte egy időben hangoztatta, hogy a külső határok mentén kerítésekre, illetve falra van szükség.

Az Európai Unió valóságos össztüzet zúdított Ausztriára, mert a múlt hégen megakadályozta Románia és Bulgária csatlakozását a schengeni térséghez. Karl Nehammer a vétót azzal indokolta, hogy idén eddig több mint százezer illegális bevándorló érkezett Ausztriába, háromnegyed részük Bulgária és Románia felől Magyarországon keresztül.

A kancellár az unió szemére hányta, hogy Ausztriát magára hagyta, ezért – mint fogalmazott – nemzeti érdekeit szem előtt tartva "nemzetállamként" kellett fellépnie.

A Der Standard című lap tudósítása szerint az osztrák vezető közvetlenül a Brüsszelben zajló uniós csúcstalálkozó előtt arról beszélt, hogy Bulgária határai mentén kerítést kell emelni, és azt uniós pénzből kell finanszírozni.

"Szakítanunk kell minden tabuval a kerítéseket illetően"

– hangoztatta Nehammer, aki szerint a külső határokon több kerítésre van szükség.

"A kerítések nem jelentenek semmi újat" – tette hozzá, egyben utalt a görög–török határ mentén létesített kerítésre.

"A probléma az, hogy a nemzetállamokat mostanáig egyedül hagyták, az Európai Bizottság nem biztosít pénzeket erre" – ismételte meg korábbi nyilatkozatát a kancellár. Külön említette Bulgáriátl. Emlékeztetett arra, hogy Szófiának a kerítéshez saját bevallása szerint kétmilliárd euróra lenne szüksége.

Nehammenél is tovább ment Európa-ügyi minisztere, Karoline Edtstadler. A konzervatív politikus a külső határok védelmében "fizikai korlátok" létesítéséről beszélt, de hozzátette, hogy nem túlságosan derűlátó, arra számít, hogy javaslatát elutasítják.

A Kurier beszámolója szerint Edtstadler emlékeztetett arra, hogy a 2015-ös menekültválság óta az Európai Unióban nem jött létre megegyezés a menekültek elosztásról, illetve a külső határok védelméről.

"A külső határok mentén kerítésre vagy falra van szükség"

– hangoztatta a miniszter egy televíziós interjúban. "Nevezzék, ahogy akarják" – tette hozzá.

Az osztrák lap szerint a javaslat emlékeztetett a korábbi amerikai elnök, Donald Trump választási kampányára, illetve hivatali idejére. Trump akkoriban falat akart építtetni az amerikai–mexikói határ mentén, hangsúlyozva, hogy a költségeket Mexikónak kell állnia.

A miniszter szerint tudomásul kell venni, hogy a kerítések, illetve a falak nélkülözhetetlenek az illegális migráció megfékezése érdekében. "Tudomásul kell vennünk, hogy fizikai korlátok nélkül nem tudjuk biztosítani a külső határok megfelelő védelmét" – fogalmazott.

Bulgária és Románia schengeni csatlakozása ellen emelt vétóval kapcsolatban megismételte az ismert osztrák álláspontot álláspontot. A miniszter szerint a schengeni rendszer nem működik.

"Az uniónak lépnie kell, és az osztrák vétó hozzájárul ehhez" – vélekedett Edtstadler, aki szerint végre odafigyelnek Ausztriára, és meghallgatják.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×