Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Horvát határőr a Bregana környéki horvát-szlovén határállomáson 2022. december 8-án. Az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsa ezen a napon szavaz arról, hogy három uniós tagország: Bulgária, Horvátország és Románia csatlakozhat-e a schengeni övezethez.
Nyitókép: MTI/AP

Ausztria ragaszkodik a schengeni vétóhoz, de tárgyalni akar Bulgáriával és Romániával

Nagy felzúdulást keltett az Európai Unióban, hogy Ausztria vétót emelt két másik tagállam, Bulgária és Románia schengeni csatlakozása ellen.

Az osztrák kormány, mindenekelőtt a nagyobbik koalíciós párt, a konzervatív néppárt (ÖVP) döntése Bécsben is belpolitikai vihart kavart. Nemcsak az ellenzék, hanem a kisebbik koalíciós partner is bírálta Karl Nehammer kancellár pártjának elutasító döntését..

A néppárti belügyminiszter Brüsszelben arra hivatkozva utasította el a bolgár és a román csatlakozást, hogy az idén mintegy 100 ezer migráns érkezett Ausztriába, túlnyomó többségük a balkáni útvonalon éppen e két ország felől.

Közülük mintegy 75 ezer mindenfajta regisztráció nélkül.

A schengeni rendszer nem működik - vonta le a vétóhoz vezető következtetést a miniszter.

Most viszont kompromisszumkészséget jelzett az európai ügyekkel foglalkozó miniszter, Karolin Edstadler.

Az ORF osztrák kőszolgalati televízió által ismertetett nyilatkozatában, a kancellár jobbkezének számító politikus jelezte, hogy Ausztria tárgyalni kíván mind Bulgáriával, mind Romániával, sőt Svédországgal is, mivel Stockholm januártól fél évig az EU soros elnöke.

A miniszter azt is közölte, hogy

Bécs kész hozzájárulni a két ország schengeni csatlakozásához, amennyiben sikerül előrelépni az unió migrációs politikájában.

"Az emberek szabad áramlását biztosító schengeni rendszer bővítése olyasvalami, amiről természetesen egyeztetni kívánunk uniós partnereinkkel, Bulgáriával és Romániával" - fogalmazott a konzervatív politikus. Edstadler szerint a csatlakozást akkor lehet ismét napirendre tűzni, ha megtörténnek a szükséges lépések az EU migrációs-, illetve menekültpolitikájában.

Utalt arra is, hogy a következő soros elnök Svédország olyan állam, amely súlyosan érintett és egyben tapasztalt is a migrációt illetően.

"Ezért arra számítok, hogy a téma a legfontosabbak között napirenden marad"

- tette hozzá.

Az európai ügyek osztrák felelőse szerint lépésről lépésre kell haladni, és egy konkrét tervet kell kidolgozni.

Ha mindez megtörténik, ismét napirendre lehet tűzni a schengeni bővítést, Bulgária és Románia csatlakozását - jelentette ki. Edstadler szerint biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy a menedékkérelmet biztonságos harmadik országban lehessen benyújtani.

Ezen kívül megfelelő tervre van szükség a menekültügyi eljárás gyors lebonyolítására az EU külső határain.

Természetesen azoknak a tagországoknak a pénzügyi támogatásával, amelyek földrajzilag a külső határok mentén fekszenek - jelentette ki a miniszter.

Karl Nehammer kancellár és Karolin Edstadler a közelmúltban egyaránt azt hangoztatta, hogy az uniós külső határok mentén a migráció megfékezése érdekében kerítésekre és falra van szükség.

Azonban minderről a miniszter ezúttal nem tett említést.

Címlapról ajánljuk
Bajban van a hazai idősellátás, rekordközeli a várólista

Bajban van a hazai idősellátás, rekordközeli a várólista

Magyarországon több tízezer idős ember várakozik bentlakásos elhelyezésre, miközben az ágazat súlyos szakemberhiánnyal és alulfinanszírozottsággal küzd. Az Idősotthonok és Nyugdíjasházak Országos Egyesülete szerint azonban már a meglévő intézményekben is komoly gondot jelent a megfelelő létszámú szakápoló biztosítása, ezért hosszú távú stratégia megalkotására van szükség.

Duplájára emelték az adót Gödön, a Samsung áll a háttérben

2027. január 1-jétől az eddigi egy százalékról két százalékra emelkedik a helyi iparűzési adó (hipa) mértéke Gödön. A képviselő-testület egyhangú döntése értelmében a 2,5 millió forintos adóalap alatti helyi vállalkozások teljes mentességet kapnak, míg a település legnagyobb adózójának számító Samsung SDI-tól a termelés felfutásával együtt akár évi 10 milliárd forintos bevétel is érkezhet a városi kasszába.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Színt vallott a Tisza-kormány - Valóban szolidárisabbá válik a munkaalapú társadalom?

Színt vallott a Tisza-kormány - Valóban szolidárisabbá válik a munkaalapú társadalom?

A költségvetés kialakításakor a kormányzat arról is képet ad, hogy milyen társadalompolitikai célokat tart fontosnak, és kiket tekint a leginkább támogatandó csoportoknak. A Tisza-kormány tervezett intézkedései alapján a munkaalapú társadalom koncepciója továbbra is meghatározó marad, ugyanakkor a szociális biztonság erősítése is nagyobb hangsúlyt kaphat. A minimálnyugdíj jelentős emelése, a megváltozott munkaképességűek támogatása és az új lakhatási programok egyaránt ezt az irányt jelzik, miközben az is látszik, hogy a segítség nem minden társadalmi csoporthoz azonos módon jut el. A költségvetés szociálpolitikai prioritásait vizsgálva ezért az a legfontosabb kérdés, hogy valóban szolidárisabbá válik-e a munkaalapú társadalom, és mennyiben képes az állam érdemi védelmet nyújtani azoknak is, akik a leginkább rászorulnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×