eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Horvát határőr a Bregana környéki horvát-szlovén határállomáson 2022. december 8-án. Az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsa ezen a napon szavaz arról, hogy három uniós tagország: Bulgária, Horvátország és Románia csatlakozhat-e a schengeni övezethez.
Nyitókép: MTI/AP

Ausztria ragaszkodik a schengeni vétóhoz, de tárgyalni akar Bulgáriával és Romániával

Nagy felzúdulást keltett az Európai Unióban, hogy Ausztria vétót emelt két másik tagállam, Bulgária és Románia schengeni csatlakozása ellen.

Az osztrák kormány, mindenekelőtt a nagyobbik koalíciós párt, a konzervatív néppárt (ÖVP) döntése Bécsben is belpolitikai vihart kavart. Nemcsak az ellenzék, hanem a kisebbik koalíciós partner is bírálta Karl Nehammer kancellár pártjának elutasító döntését..

A néppárti belügyminiszter Brüsszelben arra hivatkozva utasította el a bolgár és a román csatlakozást, hogy az idén mintegy 100 ezer migráns érkezett Ausztriába, túlnyomó többségük a balkáni útvonalon éppen e két ország felől.

Közülük mintegy 75 ezer mindenfajta regisztráció nélkül.

A schengeni rendszer nem működik - vonta le a vétóhoz vezető következtetést a miniszter.

Most viszont kompromisszumkészséget jelzett az európai ügyekkel foglalkozó miniszter, Karolin Edstadler.

Az ORF osztrák kőszolgalati televízió által ismertetett nyilatkozatában, a kancellár jobbkezének számító politikus jelezte, hogy Ausztria tárgyalni kíván mind Bulgáriával, mind Romániával, sőt Svédországgal is, mivel Stockholm januártól fél évig az EU soros elnöke.

A miniszter azt is közölte, hogy

Bécs kész hozzájárulni a két ország schengeni csatlakozásához, amennyiben sikerül előrelépni az unió migrációs politikájában.

"Az emberek szabad áramlását biztosító schengeni rendszer bővítése olyasvalami, amiről természetesen egyeztetni kívánunk uniós partnereinkkel, Bulgáriával és Romániával" - fogalmazott a konzervatív politikus. Edstadler szerint a csatlakozást akkor lehet ismét napirendre tűzni, ha megtörténnek a szükséges lépések az EU migrációs-, illetve menekültpolitikájában.

Utalt arra is, hogy a következő soros elnök Svédország olyan állam, amely súlyosan érintett és egyben tapasztalt is a migrációt illetően.

"Ezért arra számítok, hogy a téma a legfontosabbak között napirenden marad"

- tette hozzá.

Az európai ügyek osztrák felelőse szerint lépésről lépésre kell haladni, és egy konkrét tervet kell kidolgozni.

Ha mindez megtörténik, ismét napirendre lehet tűzni a schengeni bővítést, Bulgária és Románia csatlakozását - jelentette ki. Edstadler szerint biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy a menedékkérelmet biztonságos harmadik országban lehessen benyújtani.

Ezen kívül megfelelő tervre van szükség a menekültügyi eljárás gyors lebonyolítására az EU külső határain.

Természetesen azoknak a tagországoknak a pénzügyi támogatásával, amelyek földrajzilag a külső határok mentén fekszenek - jelentette ki a miniszter.

Karl Nehammer kancellár és Karolin Edstadler a közelmúltban egyaránt azt hangoztatta, hogy az uniós külső határok mentén a migráció megfékezése érdekében kerítésekre és falra van szükség.

Azonban minderről a miniszter ezúttal nem tett említést.

Címlapról ajánljuk

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×