Infostart.hu
eur:
360.91
usd:
316.67
bux:
141500.74
2026. július 14. kedd Örs, Stella
Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester beszédet mond a Székesfehérvári Osszáriumban (csontkamrában) őrzött királyi maradványok vizsgálatának megkezdése alkalmából tartott sajtótájékoztatón Székesfehérváron, az egykori koronázó bazilika helyén lévő Nemzeti emlékhelyen 2021. február 22-én. Ezen a napon megnyitották az osszáriumot és felszínre hozták az első, csontokat tartalmazó fémládákat.
Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás

Cser-Palkovics András elmondta, milyen ambíciói vannak a Fideszben

„Nem kívánok a Fidesz országos elnöke lenni, és nem kívánok a Fideszben párttisztséget vállalni sem helyi, sem pedig országos szinten” – mondta Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere.

Sokan pedzegették, hogy a Fidesz megújulásában szerepet kellene játszania a székesfehérvári polgármesternek, aki a választások után bírálta Orbán Viktort is. Most Cser-Palkovics András rövidre zárta ezt a kérdést. Mint a 444 megírta, azt nyilatkozta a székesfehérvári helyi rádióban: „Nem kívánok a Fidesz országos elnöke lenni, és nem kívánok a Fideszben párttisztséget vállalni sem helyi, sem pedig országos szinten”.

Egy nappal korábban a volt fideszes közigazgatási és területfejlesztési miniszter, Navracsics Tibor a június 13-án esedékes fideszes tisztújító kongresszus kapcsán beszélt arról egy interjúban, hogy Cser-Palkovics Andrást vagy Gulyás Gergely frakcióvezetőt is el tudná képzelni miniszterelnök-jelöltként 2030-ban.

Csütörtöki interjújában a fideszes karrierjét firtató nézői kérdésekre reagálva Cser-Plakovics azt mondta, „2010 óta, mióta Székesfehérvár polgármestere vagyok, egyértelművé tettem, hogy a város az első”. Majd így folytatta:

„Én a fehérvári emberek bizalmából fehérvári polgármesterként fogok dolgozni az elkövetkezendő időszakban.”

Kiegészítette még azzal is, hogy semmilyen pozícióért nem indul a tisztújító kongresszuson.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.14. kedd, 18:00
Gyulay Zsolt
a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke
A különutas magyar adópolitika egyre nagyobb árat követel, uniós összehasonlításban látszik igazán a baj

A különutas magyar adópolitika egyre nagyobb árat követel, uniós összehasonlításban látszik igazán a baj

Az Európai Bizottság 2026-os adózási jelentése szerint az uniós adóbevételek 2024-ben 7100 milliárd euróra nőttek, a növekedést pedig szinte teljes egészében a munkajövedelmek adóztatása hajtotta – a dolgozókkal fizettetik meg a költségvetések túlfeszítésének árát. Miközben a politikai retorika zöldebb és egyszerűbb adórendszert ígér, a környezetvédelmi adók bevétele csökken, a tőkeadók sérülékenyek, a munkaterhek pedig több tagállamban is emelkednek. Magyarország az uniós átlagnál jóval kisebb adóterhelést mutat, és az elmúlt évtizedben a legnagyobb mértékben faragta le a béreket terhelő adókat az EU-ban, ám a kiesést egyre inkább a fogyasztási adókra – különösen az áfára – hárítja, ami az alacsony jövedelműeket aránytalanul sújtja. A kedvező foglalkoztatási ösztönzők mögött sérülékeny költségvetési szerkezet húzódik, ez pedig egyre fájdalmasabb helyzetet teremthet a kormánynak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×