Infostart.hu
eur:
389.3
usd:
335.78
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Victor Ponta volt miniszterelnök, a Pro Romania párt elnöke szavaz a kormány ellen beterjesztett bizalmatlansági indítvány vitája után a kétkamarás román parlament együttes ülésén 2019. október 10-én.
Nyitókép: MTI/Baranyi Ildikó

Pont került a volt román kormányfő elleni korrupciós ügy végére

A korrupcióellenes ügyészség (DNA) befolyással való visszaéléssel és pénzmosással gyanúsította Victor Pontát. A volt miniszterelnök koholmánynak és koncepciós eljárásnak nevezte az ügyet.

A még 2016-ban indított bűnvádi eljárás során azzal gyanúsították meg Pontát, hogy 2012 márciusában a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökeként egy 220 ezer eurós adományért cserébe befutó parlamenti helyet ígért a PSD jelöltlistáján egy üzletembernek. A DNA akkori közlése szerint ebből a pénzből törlesztette a PSD egyik alapítványa Tony Blair volt brit kormányfő tiszteletdíját, aki részt vett 2012 márciusában egy bukaresti konferencián. A DNA úgy értékelte, hogy a 2012 tavaszán még ellenzékben levő Ponta jogosulatlan választási előnyre tett szert nemzetközi hírű személyiség társaságában mutatkozva.

Az ügyben 2016 októberében zár alá helyezték Ponta egyik házát, és egy időre hatósági felügyeletet is elrendelt az ügyészség a volt miniszterelnök ellen.

A vád ejtéséről szóló, mostani ügyészségi irat szerint,

az eljárás során nem bizonyosodott be, hogy Pontának nagyobb befolyása lett volna, mint a 100 millió eurós vagyonnal rendelkező üzletembernek, a Ponta-Blair találkozó választási hasznát pedig nem lehet kimutatni.

Ponta Facebook-bejegyzésében rámutatott: senki sem fogja kárpótolni az utóbbi hat évben elszenvedett megaláztatásért, miközben mind az őt meghurcoló egykori DNA-ügyész, mind a DNA egykori főnökei "köszönik, jól vannak". Leszögezte: az ügyét nem elévülés miatt ejtették, hanem azért, mert koholmány volt, a politikai vádiratok "iskolapéldája".

A nagy médiavisszhangot keltő Ponta-Blair ügyet elindító Mircea Negulescut,

a DNA ploiesti-i kirendeltségének volt ügyészét azóta bíróság elé állították,

mert a legfőbb ügyészség közleménye szerint több esetben megfélemlítéssel vagy vádalkuval próbálta hamis tanúzásra rávenni az általa vizsgált korrupciós ügyek szereplőit, újabb ügyekhez kreálva bizonyítékokat.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×