Infostart.hu
eur:
355.73
usd:
308.65
bux:
133966.46
2026. június 11. csütörtök Barnabás
Emmanuel Macron francia elnök bemutatja a féléves EU-elnökség programját az Európai Parlament strasbourgi üléstermében 2022. január 19-én. Január 1-jétől Franciaország tölti be fél évig az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét.
Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand

Indul az EU-csúcs - Emmanuel Macron: egység kell energiaügyben!

A francia elnök, a német kancellár és az Európai Tanács elnöke is elmondta "belépőjét" a brüsszeli találkozó előtt.

Az a legfontosabb, hogy az Európai Unió megőrizze egységét a gáz- és az energiaállátás ügyében folytatott tárgyalások és az ellátásbiztonság megteremtése során - jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök Brüsszelben, az uniós tagállami vezetők kétnapos csúcstalálkozójára érkezve csütörtökön.

Emmanuel Macron újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, teljes egyetértésre van szükség a tagállamok között, és kijelentette: "nem jó" Európának, ha Németország "elszigeteli magát" a lehetséges gázárplafonról tervezett uniós tárgyalások során.

A francia elnök reményét fejezte ki, hogy az EU-tagországok vezetői "megtalálják a módját", hogy "széles konszenzussal" találjanak megoldást az energiaellátással kapcsolatban.

A Franciaország és Németország közötti kapcsolatokra utalva a francia elnök tagadta, hogy Párizs és Berlin együttműködése megromlott volna, és azt mondta, a két ország az elmúlt években mindig az "egység építésén" dolgozott.

Charles Michel, a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács elnöke előremutatónak nevezte az Európai Bizottság energiaügyben előterjesztetett javaslatát, és az mondta, az EU energiamegállapodása a javaslat alapján lehetséges, de nehéz munka előzi meg. Kérdésre válaszolva közölte: úgy látja, az utóbbi hetekben közeledett a tagországi vezetők álláspontja az energiaellátás kérdéseit illetően. Az Európai Tanács elnöke végezetül a tagállamok közötti szolidaritás fontosságát hangsúlyozta az emberek és a vállalkozások védelme érdekében.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arról beszélt, hogy a bizottsági energiajavaslat fő célja a cseppfolyósított földgáz (LNG) árképzésére vonatkozó új referenciaérték meghatározására irányuló munka előmozdítása. Javaslatot tesz árkorrekciós mechanizmus kidolgozására, amely révén dinamikus árplafon alakítható ki a TTF gáztőzsdén lebonyolított ügyletekre vonatkozóan, valamint a villanyáram árának függetlenítése a gázáraktól.

Az uniós bizottság vezetője fontosnak nevezte az energiainfrastruktúra bővítését, és befektetést a megújuló energiaforrásokba egy független és "jövőálló gazdaság" megteremtésére érdekében.

Olaf Scholz német kancellár érkezésekor arra buzdította a tagállami vezetőket, hogy egyesítsék piaci erejüket a gáz beszerzési árának csökkentése érdekében. Véleménye szerint az EU-nak először "el kell távolítania azokat a versenypolitikai akadályokat", amelyek jelenleg megtiltják a vállalatoknak, hogy az árak egyeztetése terén együttműködjenek.

Azon német tervvel kapcsolatban, hogy az állam 200 milliárd eurós csomaggal segítené az energia drágulása miatt nehéz helyzetbe jutott vállalatokat, Scholz kijelentette: az ország lépései arányosak más kormányok lépéseivel, különösen, hogy ez az összeg két évre oszlik el.

"Ha figyelembe vesszük ezt az időtartamot, akkor ez ugyanaz, mint amit Franciaország, Olaszország, Spanyolország és sok más ország tesz" - fogalmazott Scholz, majd hozzátette: mivel a német terv "jól illeszkedik ahhoz, amit Európában sok más ország esetében látunk, jó alapot jelent a közös munkához".

Mark Rutte holland miniszterelnök érkezésekor kijelentette, országa nem ellenzi a gázárplafon bevezetését, de - mint mondta - kihívás lesz olyan módon csökkenteni a gáz árát, hogy az ellátás továbbra is zavartalan maradjon. Véleménye szerint az uniós csúcs zárónyilatkozatában a tagállami vezetők további értékelést kérnek majd arról, hogy az Európai Bizottság javaslatai a valóságban is működni fognak-e.

Címlapról ajánljuk
„Rajta vagyunk az állami vagyon visszaszerzésén” – kormányszóvivői sajtótájékoztató
Cikkünk frissül

„Rajta vagyunk az állami vagyon visszaszerzésén” – kormányszóvivői sajtótájékoztató

Milliárdok indulnak a kórházi klímaügy rendezésére, átvilágítják a 100 milliárdos mohácsi Duna-híd ügyét, számokra támaszkodva csökkentik a beruházás értékét. Dekriminalizálják a kriptózást, az uniós pénzek hazahozatalához szükséges 27 szupermérföldkövet pedig rövidesen teljesítik. A vagyonadónál a 2025 végi állapot számít majd Magyar Péter miniszterelnök javaslata szerint. Néhány ügyben a Kormány.hu-n társadalmi konzultáció jön.
inforadio
ARÉNA
2026.06.11. csütörtök, 18:00
Dénes Ferenc sportközgazdász
Dénes Tamás az InfoRádió főmunkatársa, futballtörténész és -szakíró
Tisza-kormány: több fontos döntés született, jönnek a bejelentések

Tisza-kormány: több fontos döntés született, jönnek a bejelentések

A kormány csütörtökön tájékoztatót tart a szerdai kormányülésen hozott döntésekről. A kabinet egyebek mellett meghosszabbítja a babaváró hitelnél alkalmazott gyermekvállalási haladékot és a Diákhitel1 kamatstopját, elindítja a kórházi klímarendszerek felújítását célzó programot, valamint felülvizsgálja a mohácsi Duna-híd beruházását. Emellett szó esett az uniós források megszerzését célzó korrupcióellenes és igazságügyi intézkedésekről, valamint a jövő heti brüsszeli EU-csúcsról is, ahol Magyar Péter miniszterelnök a magyar érdekek képviseletét ígérte.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×