INFORÁDIÓ
2022. december 8. csütörtök
Mária

vlagyimir putyin

születésnap

oroszország

Vlagyimir Putyin orosz államfő a 7. Keleti Gazdasági Fórumon a délkelet-oroszországi Vlagyivosztokhoz tartozó Russzkij-szigeten 2022. szeptember 7-én.

A KGB-től a Kremlig - Vlagyimir Putyin 70 éves

Infostart

Kelet-Németországban dolgozó egykori ügynökből lett orosz elnök Vlagyimir Putyin. De mitől vált azzá, olyanná, ami és amilyen ma? Egy helycsere, egy meg nem szakított szabadság és rejtélyes halálok sora.

Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin 1952 október 7-én született Leningrádban: két bátyja is volt, akik azonban mindketten meghaltak már azelőtt, hogy ő megszületett volna. Egyikük, Viktor a náci németek szülővárosával szembeni ostromában hunyt el.

A fiú - aki gyakran mesélte el felnőve, hogy nagyapja, Szpiridon Putyin Lenin és Sztálin szakácsa volt - szülővárosában, a mai Szentpétervárott nőtt fel, itt járt jogi egyetemre, és itt tanult harcművészeteket is.

A fiatal Putyin "a társadalomért akart tenni"

Diplomáját 1975-ben szerezte a Leningrádi Állami Egyetemen: a Sky News cikke szerint ezt követően azonnal csatlakozott az orosz titkosszolgálathoz, a KGB-hez.

"Erős indokaim voltak. Úgy éreztem, a képességeimet a társadalom javítására használhatom" - mondta 2000-ben a Washington Post szerint. 1985-ben Drezdába utazott, ahol keletnémeteket keresett, akiket később arra vett rá, hogy kémkedjenek Oroszországnak a nyugattal szemben. Meg nem erősített források szerint 1980-ban Új-Zélandon is dolgozott.

A KGB-vel töltött évek során ügyvivő tisztként egészen az alezredesi rangig vitte, majd 1990-ben visszarendelték szülőhazájába.

A Szovjetunió ekkor már az összeomlás szélén állt. Otthon egyik kedvenc tanára, Anatolij Szobcsak tanácsadója lett - egykori tanára aztán Leningrád első demokratikusan megválasztott polgármestere lett. Putyint Szobcsak "fixereként" emlegették, tevékenységéről pletykák terjedtek a városban.

Az újdonsült elnök azonnal bajba keveredett

1996-ban aztán Moszkvába költözött, és a Kremlnek kezdett el dolgozni, két év múlva pedig a KGB utódja, az FSZB vezetője lett. Alig egyetlen év telt el, és már az ország miniszterelnök-helyetteseinek egyike volt, valamint Borisz Jelcin elnöki tanácsadója. Jelcin lemondását követően 2000-ben lett orosz elnök.

Alig néhány hónapot töltött el hivatalában, amikor a Kurszk tengeralattjáró esete miatt máris kritizálni kezdték. Az atom-tengeralattjáró 2000. augusztus 12-én süllyedt el, 118 fős személyzetéből senki sem élte túl az esetet. Putyin ennek ellenére sem szakította meg Szocsiban töltött nyaralását, és

napokba telt, mire nemzetközi segítséget fogadott el.

Mire brit és norvég búvárok ki tudták nyitni a túlélők rejtekhelyét, hét nappal voltunk az események után.

Túszejtés és furcsa halálesetek sora jött

Csak két év telt el a következő krízisig: 2002. október 23-án a moszkvai Dubrovka Színházat csecsen fegyveresek támadták meg, túszul ejtve 912 embert. Három nappal később a különleges erőket küldték a színházba - azt követően, hogy ismeretlen gázt pumpáltak a nézőtérre, ami megölte a fegyvereseket és 130 nézőt, közte külföldieket is. A támadás hatására Putyin szigorúbban lépett fel a csecsen szeparatisták ellen.

2006-ban épp az elnök születésnapján, október 7-én ölték meg Anna Politkovszkaja újságírónőt: halála előtt épp az orosz hadsereg korrupt mivoltát leplezte le, valamint csecsenföldi eseményekről írt. Putyin az újságírónő halálát "kegyetlenségében förtelmesnek" nevezte, és

megjegyezte, hogy Politkovszkaja halála több problémát okozott a Kremlnek, mint a munkája.

Egy hónap múlva újabb haláleset miatt került Putyin neve is a hírekbe: Alekszandr Litvinyenko egykori orosz ügynök, aki az MI6-hez állt át, súlyosan megbetegedett azt követően, hogy Londonban két korábbi KGB-s ügynöktársával találkozott. Polónium 210-zel szennyezett teát fogyasztott, melynek következtében fájdalmas halált halt. A brit állampolgár Litvinyenko halálos ágyán Putyint vádolta meg meggyilkolásának megrendelésével, a Kreml azonban minden felelősséget hárított.

Ragaszkodik a hatalomhoz

2008-ban aztán Putyinnak el kellett volna hagynia a Kremlt, mivel két elnöki ciklust engedtek az akkori szabályok maximálisan. Ehelyett Dmitrij Medvegyev lett az elnök, aki azonnal miniszterelnöknek nevezte ki Putyint, így 2011-ben vissza tudott térni az elnöki székbe a korábbi államfő.

Emberek tízezrei tüntettek ellene,

2012-ben mégis ő nyerte a választást a szavazatok 63,6 százalékával, sokan csalást kiáltottak akkor.

2014 februárjában oroszbarát erők elfoglaltak több katonai bázist a Krímben, köztük az ukrán haditengerészet főhadiszállását a fekete-tengeri Szevasztopol kikötőjében. Putyin elnök ezután aláírta a félsziget Oroszországhoz csatolásáról szóló szerződést, miután az Ukrajna által illegálisnak minősített és nemzetközileg elítélt népszavazáson a félszigetet Oroszországhoz csatolták.

Hasonló jelenetek játszódtak le a közelmúltban Kelet-Ukrajna más területein is, ahol az oroszbarát erők az orosz-ukrán háború kezdete közepette átvették az irányítást az úgynevezett Donyecki és Luhanszki Népköztársaságokban.

2015-ben újabb külföldi konfliktusba avatkozott be: Szíriában polgárháborúban állt barátja, Bassár el-Aszad mellé. Légi és rakétacsapásokat hajtottak végre az oroszok erők, valamint különleges erőket küldtek a szíriai kormánnyal szembeni ellenállás leverésére irányuló erőfeszítések részeként.

Az elmúlt években több mérgezés kapcsán merül fel a Kreml felelőssége

2018-ban ismét mérgezés kapcsán került reflektorfénybe Oroszország: Szergej Szkripal és lánya, Julija novicsokmérgezés áldozata lett, de kórházi kezelésüket követően felépültek. A Kreml ez esetben is tagadott, akárcsak Alekszej Navalnij esetében, akit szintén novicsokkal mérgeztek meg, a gyors orvosi kezelésnek köszönhetően azonban szintén felépült.

Az orosz ellenzék egykori vezetője élesen vádoltak Putyint, korrupcióellenes aktivistaként sok megmozdulást szervezett ellene. Miután a mérgezésből felépült Németországban, a figyelmeztetések ellenére hazatért, ahol letartóztatták és azóta is börtönben tartják.

Navalnij mindvégig a Kremlt vádolta megmérgezésével.

2022 februárjában aztán Vlagyimir Putyin különleges katonai műveletet indított Ukrajnában. A remények szerint pár nap alatt lezajló háború helyett erős ellenállásba ütköztek, és Ukrajnába áramlani kezdett a nyugati segítség is. A harctéri kudarcok hatására a háború orosz megítélése is egyre inkább változik. Putyin legutóbbi döntése a részleges mozgósítás volt az oroszok körében: tízezreket vagy százezreket küldhet még az ukrán hadszíntérre.

Nyitókép: MTI/AP/TASZSZ
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018