Továbbra is kérdéses a még működő német atomerőművek sorsa. A gazdasági miniszter a közelmúltban tett javaslatot arra, hogy a bezárásra ítélt három erőmű közül kettőt átmeneti időszakra készenléti üzemmódba helyezzenek, azaz szükség esetén biztosítsák az ideiglenes működtetésüket. Robert Habeck a biztonságos energiaellátás érdekében javasolta, az év vége helyett 2023 áprilisában zárják be a két utolsó atomerőművet Németországban.

Eszerint az ország északnyugati részén, Alsó-Szászországban működő Emsland atomerőművet állítanák le december 31-én. Készenléti üzemmódra két déli atomerőművet, a Baden-Württemberg tartományi Neckarwestheim 2 és a bajorországi Isar 2 atomerőművet állítanák át. Néhány nappal ezelőtt derült fény azonban arra, hogy az E.ON konszern és annak leányvállalata, a Preussen Elektra által működtetett bajorországi erőmű meghibásodott, az egyik hűtőventilátor javításra szorul. Mindez megerősítette azokat az aggodalmakat, hogy az erőművek további működtetése biztonsági kockázatokat jelent.

A várható kockázatokra egy korábbi, a kormányhoz intézett üzenetében az E.ON és a Preussen Elektra is felhívta a figyelmet, hangsúlyozva, hogy az erőművek műszaki okok miatt nem működtethetők tovább, azaz nem alkalmasak a készenléti üzemmódra sem. Ezért nem alkalmasak arra, hogy hozzájáruljanak az energiaellátás biztosításához.

Lapértesülések szerint a miniszter válaszában azt hangoztatta, hogy a működtetők nem értették meg a készenléti üzemmód koncepcióját. Szerinte nincs szó az erőművek teljes kapacitású működtetéséről, majd újbóli leállításáról.

"Elsődlegesen arról kell dönteni, hogy szükség van-e az atomerőművekre" – fogalmazott Habeck, aki szerint a döntés "decemberben, januárban vagy februárban" születhet meg.

Mostanra azonban a vita a szövetségi kormány és a bajor hatóságok közötti üzengetés szintjére emelkedett. A német média arról számolt be, hogy Steffi Lehmke környezetvédelmi miniszter elmarasztalta a bajor tartományi kormányt, amiért nem értesítette korábban Berlint az Isar 2 erőmű működésével kapcsolatos problémákról.

A miniszter különösen élesen bírálta Markus Söder bajor miniszterelnököt, a helyi Keresztényszociális Unió (CSU) elnökét, valamint a tartományi környezetvédelmi minisztert, Thorsten Glaubert. Lehmke elmarasztalta Friedrich Merzet, a konzervatív Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetőjét is, aki a közelmúltban bajor párttársával együtt kereste fel az erőművet, és tárgyalt az üzemeltetőkkel.

A szövetségi miniszter közvetve azzal vádolta meg valamennyiüket, hogy tudhattak a problémáról, de egyszerűen elhallgatták azt.

A miniszter szerint az Isar 2-t elsődlegesen működtető Preussen Elektra legutóbb már arról tájékoztatott, hogy a keletkezett ventilátorhiba ellenére az erőmű az év végéig – azaz az eredetileg előirányzott időpontig – biztonságosan működtethető. Az esetleges készenléti üzemmódhoz azonban mindenképp a hiba kijavítására van szükség. Erre októberben kerül sor, és erre az időre – egy hétre – a működés egy hétig szünetel.

A szövetségi kormány minisztere ugyanakkor elismerte, hogy a megváltozott helyzetet értékelni kell, és le kell vonni a megfelelő következtetéseket. Utalt arra is, hogy a további készenléti üzemmód végleges elrendeléséhez több törvénymódosításra van szükség. Lehmke mindebből azt a következtetést vonta le, hogy

az erőművek jövő április után semmiképp nem működtethetők tovább.

Ismételten azzal vádolta az ellenzéki CDU-t és CSU-t, hogy az atomerőművek működésének több éves meghosszabbítására törekszenek. Ez pedig egyszerűen nem lehetséges – tette hozzá.

A kialakult vita német sajtóelemzések szerint arra utal, hogy a hivatalosan december 31-ig működő atomerőművek sorsa még korántsem eldöntött.

Németországban a japán fukusimai atomerőmű 2011-es balesete után határozta el az akkori, Angela Merkel vezette kormány, hogy szakítanak a nukleáris energia használatával, vagyis bő tíz év alatt – 2022 végéig – leállítják mind a 17 atomerőművet. Az utolsó hármat az eredeti tervek szerint december 31-én állítják le.