eur:
411.4
usd:
392.79
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
LONDON, ENGLAND - SEPTEMBER 15: A portrait of Queen Elizabeth II is displayed as a tribute in the window of a department store on September 15, 2022 in London, United Kingdom. Queen Elizabeth II is lying in state at Westminster Hall until the morning of her funeral to allow members of the public to pay their last respects. Elizabeth Alexandra Mary Windsor was born in Bruton Street, Mayfair, London on 21 April 1926. She married Prince Philip in 1947 and acceded to the throne of the United Kingdom and Commonwealth on 6 February 1952 after the death of her Father, King George VI. Queen Elizabeth II died at Balmoral Castle in Scotland on September 8, 2022, and is succeeded by her eldest son, King Charles III. (Photo by Carl Court/Getty Images)
Nyitókép: Carl Court/Getty Images

Alaposan feladja a leckét a királynő temetése a brit hatóságoknak

Több száz állam- és kormányfőt vártak a II. Erzsébet királynő hétfői temetésére, London utcáin pedig rengetegen követik az eseményt. Gál Erika rendőrőrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának munkatársa szerint mindez hatalmas feladat a brit hatóságoknak, hiszen egyszerre kell gondoskodniuk a védett személyek, valamint a tömeg biztonságáról.

Gál Erika elmondása szerint a II. Erzsébet temetésén nagy számban résztvevő védett személyek biztonsága csak előre kidolgozott tervek alapján garantálható.

Ki lehet alakítani olyan stratégiai, akár műveleti szintű protokollt, amiben rögzítik a nemzetközi szerződésekben, nemzetközi egyezményekben szereplő alapelveket is – tette hozzá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának munkatársa, példaként említve az 1961. évi és az 1963. évi bécsi egyezményt, ami a diplomáciai és konzuli kapcsolatokról rendelkezik, illetve az 1973-as New York-i egyezményt, ami kifejezetten a nemzetközileg védett személyek – köztük a diplomáciai képviselők – ellen elkövetett bűncselekmények megelőzéséről rögzíti szabályokat, amiket értelemszerűen a csatlakozó államok elfogadnak és a nemzeti jogukba beépítenek.

A rendőrőrnagy érdeklődésünkre kifejtette: a veszélyeztetettség az elsődleges, amit meg kell hogy állapítsanak egy-egy (védett) személlyel kapcsolatban, és ennek függvényében alakulhatnak a részletszabályok, magyarán, hogy mi az a minimum, amit a fogadóállamnak biztosítania kell, amennyiben egy nemzetközileg védett személy érkezik hozzá.

Megjegyezte, hazánkban kormányrendeleti szinten szabályozott a Magyarország érdekei szempontjából kiemelten fontos személyeknek a védelme, de ezen túlmenően a biztonság területén dolgozó valamennyi szervezet (például állami rendőrség) is kidolgozta a belső szakmai szabályait. Ami kiemelendő, hogy a védett személyek biztonsága érdekében stratégiai, műveleti és taktikai szinten is nélkülözhetetlen a kölcsönös tájékoztatás és együttműködés – a fogadó és küldő szervek között. Ennek alapján

nem hagyják magára a fogadó államot, a brit hatóságokat és titkosszolgálatokat ezzel a hatalmas feladattal.

Sőt, például az Egyesült Államok kifejezetten ragaszkodik is ahhoz, hogy azok gondoskodjanak Joe Biden személyi biztonságáról, akik a hétköznapokban is – mondta Gál Erika.

A másik fontos feladat annak a hatalmas tömegnek a biztosítása, ami London utcáin összegyűlik majd a temetés napjára. A szakértő megjegyezte, már tudományos oldalról is vannak rá kutatások, hogy hogyan is fogalmazhatók meg azok az alapelvek, amik egy ilyen nagy létszámú tömeg kezelésénél figyelembe kell venni. Az első a tömeggel kapcsolatos lehető legtöbb ismeret összegyűjtése, megosztása.

Például, hogy mekkora tömegre lehet számítani és kikből fog állni, de ami fontosabb, mi is a célja. Nem ugyanaz az eljárási rend ugyanis egy szurkolói közösség esetében, mint egy olyan tömegnél, ami a kegyeletét leróni érkezik a királyi család temetésére.

Gál Erika szerint nincs könnyű helyzetben a brit hatóság, hiszen olyan tömeggel kapcsolatban, ami jelen lesz a temetésen, nekik sincs sok tapasztalatuk, bár a londoni olimpia során szerzett tapasztalatok hasznosak lehetnek. Hasonló volumenű esemény esetében Magyarország a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust és a pápalátogatás tudná alapul venni – jegyezte meg.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának munkatársa arra is felhívta a figyelmet, hogy a hatóságok a tömeg önszabályozó képességére is támaszkodhatnak: akik ott vannak, azok is látnak, észlelnek, tapasztalnak, így aztán baj esetén tudnak egymásnak segíteni, de kisebb konfliktusokat is képesek lehetnek rendezni, így nem is feltétlen fontos a rendőrségi beavatkozás.

Mint kiemelte,

az eseménnyel érintett terület zárása a hatóság elsődleges eszköze arra, hogy garantálni tudja a tömeg biztonságát.

Ha nincs lezárva egy terület, nincs is értelme szűrő és ellenőrző pontokat felállítani, és így kivédhetetlenek mondjuk a ramming típusú merényletek – magyarázta. Gál Erika mások mellett azt is hozzátette, az ilyen típusú rendezvényeken fontos, hogy fokozatosan lépjenek fel a hatóságok. Meg kell találni azokat az szinteket, hogy bizonyos események bekövetkezésekor mely szervezet lesz az, aminek kötelessége beavatkozni, és ezt milyen eszközökkel teszi majd meg. Az első szint nyilván a kommunikáció, amivel számos, egy tömegben kialakuló konfliktus orvosolható, de legvégső esetben kényszerítő eszközöket is alkalmazhatnak a hatóságok.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, a távközlési szektor cégei, a feldolgozóipari gyártók (bioetanol, keményítő, napraforgóolaj), valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×