eur:
393.61
usd:
367.99
bux:
66262.24
2024. április 25. csütörtök Márk
Ukrán katonák Zu-23-2-es ikercsövű légvédelmi gépágyúval lőnek orosz célpontra a kelet-ukrajnai Harkivi területen 2022. augusztus 10-én hajnalban.
Nyitókép: MTI/EPA/Vaszilij Zslobszkij

Légicsapások - Egyre több területen nincs áram Ukrajnában

Az orosz erők mértek csapást létfontosságú infrastrukturális létesítményekre.

Vasárnap este Harkiv város több kerületében megszakadt az áramellátás, a polgármester szerint az orosz erők mértek csapást infrastrukturális objektumokra, közben több megyéből is áramszünetet jeleztek.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint helyi lakosok számoltak be arról, hogy Harkiv több kerületében nincs áram és vezetékes víz sem. Később Ihor Terehov polgármester közölre, hogy az oroszok megtámadtak egy infrastrukturális létesítményt Harkivban.

A légicsapás következtében a város számos részén elment az áram. Ugyanezen okból nincs víz az érintett kerületekben, mert a szivattyúk nem működnek. "Ez az orosz agresszor aljas és cinikus bosszúja azért, mert hadseregünk sikereket ért el a fronton, különösen a harkivi régióban" - írta Terehov. A megye több más településéről is jeleztek áramszünetet, így Lozovából és Derhacsi térségéből is.

Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó megerősítette, hogy az orosz erők mértek csapást létfontosságú infrastrukturális létesítményekre.

A Szuszpilne hírportál beszámolója szerint a szomszédos megye székhelyén, Poltavában is több kerületben elment az áram és nincs vezetékes víz sem. Ugyancsak áramkimaradást jelentettek a Donyeck megyei Kramatorszkból. Dmitro Zsivickij, az északkelet-ukrajnai Szumi megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy az elektromos hálózat teljesítménye az egész régióban instabil.

Valentin Reznyicsenko Dnyiporpetrovszk megyei kormányzó úgyszintén arról számolt be, hogy régiójának több városa és kistérsége áram nélkül maradt az orosz támadások miatt.

Az Ukrajinszka Pravda szerint még az oroszországi Belgorodban is jeleztek elektromos problémákat. A hírportál hozzáfűzte, hogy vasárnap este Ukrajna egész területén - Krím félsziget kivételével - mindenütt megszólaltak a légvédelmi szirénák.

A háborús helyzetről beszélt Resperger István az InfoRádió Aréna című műsorában:

Címlapról ajánljuk
Inkább többre lesz szükség, mint kevesebbre – a heti munkaidő növelését sürgetik Ausztriában

Inkább többre lesz szükség, mint kevesebbre – a heti munkaidő növelését sürgetik Ausztriában

Miközben több más európai ország mellett Ausztriában is vita folyik a munkaidő csökkentéséről, a gazdaság minden területéről mintegy ötezer szereplőt képviselő ipari testület (IV) indítványozta, hogy a csökkentés helyett inkább növeljék a heti munkaidőt 41 órára. A javaslatot felkarolta a kormány egyik legtekintélyesebb minisztere, a szakszervezek azonban tiltakoztak.

Döntött a kormány: három kérdésben is módosítják az alaptörvényt

Megszűnik az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés a kegyelmi ügyekben, viszont kiskorúkat érintő ügyekben nem lehet majd kegyelmet adni – jelentette be a Kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Két további kérdésben is módosul az alaptörvény. Május 8-én Budapestre látogat a kínai elnök.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.25. csütörtök, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Az utolsó pillanatban kapta össze magát a NATO – Fordulat jöhet a háborúban?

Az utolsó pillanatban kapta össze magát a NATO – Fordulat jöhet a háborúban?

Alighanem sokak számára meghökkentő fordulat volt, hogy a nyugati politikusok a háború elején sorra ígérték meg Kijevnek, hogy ha kell, a végtelenségig támogatják az oroszok ellen viselt védekező háborút, tavaly nyáron azonban valahogy mégis szinte teljesen elapadtak a fegyverszállítmányok. Az elmúlt hetekben napi szinten írtak nyugati lapok az ukrán hadsereg katasztrofális lőszerhiányáról és az ukrán katonák összeomló moráljáról, a Donbaszban pedig 2022 eleje óta nem látott ütemben kezdett előretörni az orosz haderő. Aztán Amerikában fordulat történt: a Kongresszus több mint hat hónap huzavona után úgy döntött, hogy 61 milliárd dollárnyi forrással, hadianyaggal és technikával támogatja meg Kijevet a következező egy évben. Ez nyilván más NATO-országokat is megihletett: Nagy-Britannia rekordméretű fegyvercsomagot jelentett be tegnap, illetve úgy tűnik, lassan a régóta áhított F-16-osok is megérkeznek. Mit kap Ukrajna és mire lesz ez elég? Fordulat jöhet a háborúban? Mikor lesz végre vége ennek az egésznek? Nézzük, mi az, amit tudni lehet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×