Infostart.hu
eur:
385.04
usd:
328.63
bux:
0
2026. január 21. szerda Ágnes
Sztrilkove, 2014. március 17.Ukrán katonák az Ukrajnához tartozó Krími Autonóm Köztársaság határában, a Herszon megyében lévő Sztrilkove településnél 2014. március 17-én, egy nappal az után, hogy a Krím félsziget helyi oroszbarát vezetése által kiírt népszavazáson a lakosok nagy többsége az Oroszországhoz való csatlakozás mellett foglalt állást. (MTI/EPA/Ivan Boberszkij)
Nyitókép: Ivan Boberszkij (MTI/EPA)

Egyelőre csak "lett volna" népszavazás a hovatartozásról a megszállt ukrán területen

Biztonsági okokból halasztják el a népszavazást Kirill Sztremuszov, a régió oroszok kinevezte vezetőjének tájékoztatása szerint: azt mondta, Herszon hídját járhatatlanná tették az ukrán bombázások.

Korábban törvénytelennek bélyegezte és elutasította a tervezett népszavazást Ukrajna és több nyugati állam is. Eközben az ukránok újabb települést foglaltak vissza - Viszokopillia 1 kilométerre fekszik Herszontól, de elfoglalását egyelőre nem sikerült független forrásból megerősíteni a BBC tudósítása szerint.

A háború előtt a települést 4000 ember lakta, most Kirilo Timosenko, Volodimir Zelenszkij hivatalának helyettes vezetője tett közzé egy fotót, amelyen a településen ukrán zászlót emel a magasba egy katona. A képaláírás szerint friss fotóról van szó, vagyis sikerült visszaszerezni a Viszokopilliát.

Délen is visszafoglaltak az ukránok két települést, erről már az elnök beszélt, ugyanakkor nem nevezte meg, melyekről van szó.

Az oroszok eközben az ukrán ellentámadások más következményeiről beszéltek. Az orosz állami televízióban Sztremuszov arról számolt be, hogy

az Antonovszkij híd, mely Herszonba vezet, olyan károsodásokat szenvedett el, amelyek következtében már nem lehet járművel felhajtani rá.

Elmondása szerint a civileket a Dnyipro folyón szállító hajók is ukrán célpontokká váltak, csakúgy, mint a város infrastruktúrája. Az oroszok az Antonovszkij hidat használták eddig arra, hogy csapatokat és eszközöket szállítsanak Herszonba, és onnan tovább.

Az ukránok a Himars rendszert szeretnék felhasználni annak érdekében, hogy kiszorítsák az oroszokat Herszonból, ahol ugyanúgy népszavazást terveznek rendezni az Oroszországhoz való csatlakozással kapcsolatosan, ahogyan azt 2014-ben Krímben tették. A város mellett más elfoglalt területek esetében is ez a tervük.

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes a Herszon körüli harcok egyre hevesebbé válása miatt arra biztatja a még mindig itt élőket, hogy

hagyják el a környéket:

arra is figyelmeztetett, hogy azok, akik részt vesznek majd a tervezett orosz népszavazáson, felelősségre vonhatók a későbbiekben. Tény az is, hogy az orosz invázió olyannyira destabilizálta az ukrán mindennapokat, hogy kérdéses, egyáltalán ki menne el szavazni.

A krími szavazás eredményét sem fogadta el a nemzetközi közösség, mind a mai napig.

Címlapról ajánljuk
Az ENSZ drága konkurenciáját szervezi Donald Trump  – Németország kivár

Az ENSZ drága konkurenciáját szervezi Donald Trump – Németország kivár

Németországra is számít az amerikai elnök abban a „béketanácsban”, amelyet első lépésben a gázai konfliktus megoldására, hosszabb távon az ENSZ felváltására kíván létrehozni. A német kormány még nm döntött arról, hogy elfogadja-e az invitálást, mindenesetre Friedrich Merz kancellár szerdán a davosi világgazdasági fórumon erről is tárgyalni akar Donald Trumppal.

Dénes Ferenc: a mezvásárlás mutatja majd meg, hogy Tóth Alex mennyire lesz nagymenő

Az a focista válik igazán meghatározó szereplővé – főleg Angliában –, aki időben felveszi a ritmust, jól beilleszkedik, sokan követik őt a közösségi platformokon és tömegesen megvásárolják a mezét – mondta az InfoRádióban a sportközgazdász. Úgy véli, a Tóth Alexéhez hasonló transzferekhez komoly nemzetközi kapcsolatok szükségesek, amiből azt a következtetést lehet levonni, hogy sportmenedzsment szempontjából is sokat fejlődött a magyar futball.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×