Infostart.hu
eur:
365.34
usd:
324.55
bux:
143682.55
2026. október 6. kedd Brúnó, Renáta
Nyitókép: Wikipédia/James Gathany/CDC

Vírusokat szabadít ránk a felmelegedés: most épp a dengue-láz a soros

Szingapúrban dengue-vészhelyzet alakult ki: az egyébként endémiás megbetegedés szezonja az idei évben szokatlanul hamar kezdődött el.

Több mint 11 ezer megbetegedést jelentettek már június elejéig az ázsiai városállamban, miközben az egész tavalyi évben összesen 5258 esetet fedeztek fel – a korábbi években júniusban tetőzött a szezon, írja a CNN.

Szakértők szerint ennek a magas számnak nemcsak Szingapúr, de az egész világ számára is figyelmeztető jelként kell hatnia. A klímaváltozás hatására szokatlan víruskitörések ugyanis a világ bármely pontján előfordulhatnak.

Halálos is lehet ez a betegség

Az Aedes szúnyogok által terjesztett dengue-láz nem kellemes betegség: influenzaszerű tünetekkel, azaz magas lázzal, fejfájással és testszerte érzett fájdalommal jelentkezik. Súlyos esetekben vérzés, légzési nehézségek jelentkezhetnek, de szervleállást és halált is okozhat a kór.

Desmond Tan, Szingapúr egészségügyi minisztere szerint egyértelműen meredeken emelkednek az esetszámok a városban, sürgős vészhelyzettel kell szembenézniük. Az eleve sem túl rózsás helyzeten csak rontottak az extrém időjárási viszonyok, amelyek Szingapúrt sújtják – mindez

megmutathatja, mi várhat más tájakra a hőhullámok és özönvízszerű esőzések kombinációját követően.

Ezek ugyanis mind a szúnyogok, mind pedig a vírus terjedésének kedveznek.

"A betegség ma már több mint 100 országban endémiás" – állapította meg az Egészségügyi Világszervezet 2022 januárjában kiadott globális dengue-jelentésében, megjegyezve, hogy az esetek száma az elmúlt 50 évben harmincszorosára nőtt.

"Nemcsak az esetek száma növekszik, ahogy a betegség új területekre terjed, hanem robbanásszerű kitörések is előfordulnak" – tették hozzá.

Több tízezres járványra számíthatnak

2019-ben világszerte 5,2 millió esete jegyeztek fel, Ázsiában ezrek haltak bele a betegségben az évben. Szingapúr eddigi legsúlyosabb dengue-járványa 2020-ban volt, több mint 35 ezer esettel. Akkor 28 ember halt bele a megbetegedésbe – idén még csak egy halálos áldozata volt annak, de az orvosok arra számítanak, hogy a szám meredeken nőni fog.

Ruklanthi de Alwis fertőzőbetegség-szakértő szerint több oka van annak, hogy a dengue ennyire tarol idén, ezek közt van a melegebb időjárás mellett egy fertőzőbb vírustörzs megjelenése is. A fő ok ugyanakkor a felmelegedés.

"Korábbi előrejelzések már megmutatták, hogy a klímaváltozás nemcsak annak a területnek a nagyságát növeli, amelyen a dengue előfordul, hanem megnyújtja annak fő szezonját is" – mondja. A szingapúri meteorológiai szolgálat szerint a városállam kétszer olyan gyors ütemben melegszik fel, mint a világ többi része -

37 Celsius-fokos maximális nappali hőmérsékletig juthat 2100-ra,

ha nem változik a károsanyag-kibocsátás szintje. Idén májusban 36,7 fokos hőmérséklet volt a szingapúri csúcs, az ötven évvel ezelőttihez 12-vel magasabb a melegebb éjszakák és nappalok száma.

Más vírusoknak is kedveznek ezek a körülmények

Szingapúr problémája tehát várhatóan csak egyre rosszabb lesz, lehetetlen ilyen időjárási viszonyok közt a dengue-t kiirtani. Hiába irtják a szúnyogokat, tájékoztatják a lakosságot a betegség elkerüléséről, az egyre nagyobb teret nyer - annak ellenére is, hogy már laborban módosított szúnyogokat is bevetnek annak visszaszorítására.

Amíg a bolygó melegszik, a Zika, a chikungunya és a dengue-láz is velünk marad.

A szakértők szerint most az a fontos kérdés, hogy a politikusok és a politikai döntéshozók – akiknek változtatásokat kell végrehajtaniuk az éghajlatváltozás lassítása és a következményekre való felkészülés érdekében – felismerik-e a szúnyogok által terjesztett betegségek emberi egészségre gyakorolt hatását, és cselekedni fognak-e.

Címlapról ajánljuk

Demkó Attila: Oroszország Kijevet érő újabb fenyegetése mögött van valós tartalom: egyre intenzívebben támadják a fővárost

Az orosz külügyminisztérium ismét arra szólította fel ismét az Ukrajnában tartózkodó diplomatákat és külföldieket, hogy hagyják el az országot. Ez a pszichológiai hadviselés része, de van mögötte valós fenyegetés is – mondta Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programvezetője az InfoRádió Aréna című műsorában.
Tisza-kormány: változik a vagyonadó terve és a kata is

Tisza-kormány: változik a vagyonadó terve és a kata is

A nap legfontosabb hazai politikai-gazdasági híre Magyar Péter adóbejelentése volt: a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátja a vagyonadó módosított tervét, és jelentős KATA-változásokat is előkészít, többek között a bevételi értékhatár emelésével és az alanyi áfamentesség szabályainak módosításával. Emellett a CATL debreceni beruházásához ígért kormányzati kedvezmények, Hankó Balázs korábbi támogatási döntései és az M6-os szerződés újratárgyalása is fókuszba került.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×