eur:
393.88
usd:
365.19
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
Hszi Csin-ping kínai elnök (j) fogadja orosz hivatali partnerét, Vlagyimir Putyint Pekingben 2022. február 4-én. Putyin a 2022-es pekingi téli olimpia hivatalos megnyitójára érkezett a kínai fővárosba.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Alekszej Druzsinyin

Kína Oroszország mellé állt az ENSZ BT-ben

Az Észak-Koreával kapcsolatos új szankciók apropóján.

Kína és Oroszország helyi idő szerint csütörtökön megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsában azt az amerikai kezdeményezésű határozatot, amely új szankciókat vezetne be Észak-Koreával szemben a ballisztikus rakétaindítások megbüntetésére.

A tanács többi 13 tagja megszavazta a szöveget, amely egyebek között Phenjan olajimportjának csökkentését tartalmazza.

Öt éve, 2017 óta, amikor a tanács egyhangúlag szigorú szankciókat fogadott el, "a tanács visszafogottsága és hallgatása nem szüntette meg, de még csak nem is csökkentette a fenyegetést" - indokolta az amerikai kezdeményezést Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete. "Éppen ellenkezőleg, Észak-Korea felbátorodott a tanács tétlensége láttán" - mondta.

Kínai kollégája, Csang Csün az amerikai diplomatával folytatott feszült szóváltásban azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy szándékosan "kudarcot akar", és "távolabb viszi a tanácsot a párbeszédtől és a megbékéléstől". "A probléma lényege az, hogy fel akarják-e használni a Koreai-félsziget kérdését az úgynevezett indiai-csendes-óceáni stratégiájukhoz" - tette hozzá..

A kínai diplomata már a szavazás előtt újságíróknak azt mondta, hogy

Peking "egyáltalán nem ért egyet" egyetlen olyan kísérlettel sem, amely "Ázsiát csatatérré változtatná,

illetve konfrontációt vagy feszültséget keltene".

Csang Csün egyben felszólította az Egyesült Államokat, hogy "dolgozzon a politikai megoldás előmozdításán". Kifejtette, hogy az új szankcióknak humanitárius következményei lennének Észak-Koreában, ahol a közelmúltban koronavírus-járvány is kitört.

Oroszország ENSZ-nagykövete, Vaszilij Nyebenzja azzal vádolta meg az Egyesült Államokat: szándékosan figyelmen kívül hagyja Phenjan felhívását, hogy vessen véget "ellenséges tevékenységének". Úgy vélte, a válsághelyzetekre a nyugati országok csak egyetlen választ ismernek, a szankciókat.

Nicolas De Riviere francia ENSZ-nagykövet szerint a vétó alkalmazása "az észak-koreai rezsim védelmét jelenti, és biankó csekket ad neki a további fegyverkezéshez". Egyúttal mély sajnálatát fejezte ki a szavazás miatt, amely "a tanács megosztottságát jelzi".

Az apropó

Észak-Korea a héten újabb rakétaindításokat hajtott végre, köztük a valószínűleg legnagyobb interkontinentális ballisztikus rakétájával, nem sokkal Joe Biden amerikai elnök ázsiai látogatása után.

Az ENSZ-ben az Egyesült Királyság, Franciaország és Dél-Korea azt az aggályát hangoztatta, hogy Észak-Korea hamarosan végrehajthatja hetedik nukleáris kísérletét, amely öt év óta az első lenne.

A Liechtenstein kezdeményezésére nemrég elfogadott új eljárásrend értelmében Kínának és Oroszországnak hamarosan magyarázatot kell adnia az ENSZ Közgyűlése előtt, hogy miért éltek csütörtökön vétójogukkal.

Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×