Infostart.hu
eur:
385.25
usd:
331.89
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Hszi Csin-ping kínai elnök (j) fogadja orosz hivatali partnerét, Vlagyimir Putyint Pekingben 2022. február 4-én. Putyin a 2022-es pekingi téli olimpia hivatalos megnyitójára érkezett a kínai fővárosba.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Alekszej Druzsinyin

Kína Oroszország mellé állt az ENSZ BT-ben

Az Észak-Koreával kapcsolatos új szankciók apropóján.

Kína és Oroszország helyi idő szerint csütörtökön megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsában azt az amerikai kezdeményezésű határozatot, amely új szankciókat vezetne be Észak-Koreával szemben a ballisztikus rakétaindítások megbüntetésére.

A tanács többi 13 tagja megszavazta a szöveget, amely egyebek között Phenjan olajimportjának csökkentését tartalmazza.

Öt éve, 2017 óta, amikor a tanács egyhangúlag szigorú szankciókat fogadott el, "a tanács visszafogottsága és hallgatása nem szüntette meg, de még csak nem is csökkentette a fenyegetést" - indokolta az amerikai kezdeményezést Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete. "Éppen ellenkezőleg, Észak-Korea felbátorodott a tanács tétlensége láttán" - mondta.

Kínai kollégája, Csang Csün az amerikai diplomatával folytatott feszült szóváltásban azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy szándékosan "kudarcot akar", és "távolabb viszi a tanácsot a párbeszédtől és a megbékéléstől". "A probléma lényege az, hogy fel akarják-e használni a Koreai-félsziget kérdését az úgynevezett indiai-csendes-óceáni stratégiájukhoz" - tette hozzá..

A kínai diplomata már a szavazás előtt újságíróknak azt mondta, hogy

Peking "egyáltalán nem ért egyet" egyetlen olyan kísérlettel sem, amely "Ázsiát csatatérré változtatná,

illetve konfrontációt vagy feszültséget keltene".

Csang Csün egyben felszólította az Egyesült Államokat, hogy "dolgozzon a politikai megoldás előmozdításán". Kifejtette, hogy az új szankcióknak humanitárius következményei lennének Észak-Koreában, ahol a közelmúltban koronavírus-járvány is kitört.

Oroszország ENSZ-nagykövete, Vaszilij Nyebenzja azzal vádolta meg az Egyesült Államokat: szándékosan figyelmen kívül hagyja Phenjan felhívását, hogy vessen véget "ellenséges tevékenységének". Úgy vélte, a válsághelyzetekre a nyugati országok csak egyetlen választ ismernek, a szankciókat.

Nicolas De Riviere francia ENSZ-nagykövet szerint a vétó alkalmazása "az észak-koreai rezsim védelmét jelenti, és biankó csekket ad neki a további fegyverkezéshez". Egyúttal mély sajnálatát fejezte ki a szavazás miatt, amely "a tanács megosztottságát jelzi".

Az apropó

Észak-Korea a héten újabb rakétaindításokat hajtott végre, köztük a valószínűleg legnagyobb interkontinentális ballisztikus rakétájával, nem sokkal Joe Biden amerikai elnök ázsiai látogatása után.

Az ENSZ-ben az Egyesült Királyság, Franciaország és Dél-Korea azt az aggályát hangoztatta, hogy Észak-Korea hamarosan végrehajthatja hetedik nukleáris kísérletét, amely öt év óta az első lenne.

A Liechtenstein kezdeményezésére nemrég elfogadott új eljárásrend értelmében Kínának és Oroszországnak hamarosan magyarázatot kell adnia az ENSZ Közgyűlése előtt, hogy miért éltek csütörtökön vétójogukkal.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×