Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 7. vasárnap Ambrus
Hszi Csin-ping kínai elnök (j) fogadja orosz hivatali partnerét, Vlagyimir Putyint Pekingben 2022. február 4-én. Putyin a 2022-es pekingi téli olimpia hivatalos megnyitójára érkezett a kínai fővárosba.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Alekszej Druzsinyin

Kína Oroszország mellé állt az ENSZ BT-ben

Az Észak-Koreával kapcsolatos új szankciók apropóján.

Kína és Oroszország helyi idő szerint csütörtökön megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsában azt az amerikai kezdeményezésű határozatot, amely új szankciókat vezetne be Észak-Koreával szemben a ballisztikus rakétaindítások megbüntetésére.

A tanács többi 13 tagja megszavazta a szöveget, amely egyebek között Phenjan olajimportjának csökkentését tartalmazza.

Öt éve, 2017 óta, amikor a tanács egyhangúlag szigorú szankciókat fogadott el, "a tanács visszafogottsága és hallgatása nem szüntette meg, de még csak nem is csökkentette a fenyegetést" - indokolta az amerikai kezdeményezést Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete. "Éppen ellenkezőleg, Észak-Korea felbátorodott a tanács tétlensége láttán" - mondta.

Kínai kollégája, Csang Csün az amerikai diplomatával folytatott feszült szóváltásban azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy szándékosan "kudarcot akar", és "távolabb viszi a tanácsot a párbeszédtől és a megbékéléstől". "A probléma lényege az, hogy fel akarják-e használni a Koreai-félsziget kérdését az úgynevezett indiai-csendes-óceáni stratégiájukhoz" - tette hozzá..

A kínai diplomata már a szavazás előtt újságíróknak azt mondta, hogy

Peking "egyáltalán nem ért egyet" egyetlen olyan kísérlettel sem, amely "Ázsiát csatatérré változtatná,

illetve konfrontációt vagy feszültséget keltene".

Csang Csün egyben felszólította az Egyesült Államokat, hogy "dolgozzon a politikai megoldás előmozdításán". Kifejtette, hogy az új szankcióknak humanitárius következményei lennének Észak-Koreában, ahol a közelmúltban koronavírus-járvány is kitört.

Oroszország ENSZ-nagykövete, Vaszilij Nyebenzja azzal vádolta meg az Egyesült Államokat: szándékosan figyelmen kívül hagyja Phenjan felhívását, hogy vessen véget "ellenséges tevékenységének". Úgy vélte, a válsághelyzetekre a nyugati országok csak egyetlen választ ismernek, a szankciókat.

Nicolas De Riviere francia ENSZ-nagykövet szerint a vétó alkalmazása "az észak-koreai rezsim védelmét jelenti, és biankó csekket ad neki a további fegyverkezéshez". Egyúttal mély sajnálatát fejezte ki a szavazás miatt, amely "a tanács megosztottságát jelzi".

Az apropó

Észak-Korea a héten újabb rakétaindításokat hajtott végre, köztük a valószínűleg legnagyobb interkontinentális ballisztikus rakétájával, nem sokkal Joe Biden amerikai elnök ázsiai látogatása után.

Az ENSZ-ben az Egyesült Királyság, Franciaország és Dél-Korea azt az aggályát hangoztatta, hogy Észak-Korea hamarosan végrehajthatja hetedik nukleáris kísérletét, amely öt év óta az első lenne.

A Liechtenstein kezdeményezésére nemrég elfogadott új eljárásrend értelmében Kínának és Oroszországnak hamarosan magyarázatot kell adnia az ENSZ Közgyűlése előtt, hogy miért éltek csütörtökön vétójogukkal.

Címlapról ajánljuk
Vinkó József: én is megdöbbentem, milyen titkokat, rejtett történeteket mutatnak Budapest egyes gasztrohelyei

Vinkó József: én is megdöbbentem, milyen titkokat, rejtett történeteket mutatnak Budapest egyes gasztrohelyei

Nagyon is létezik gasztroturizmus – mondta Vinkó József, a Magyar Konyha magazin főszerkesztője az InfoRádió Aréna című műsorában, és felhívta a figyelmet újonnan összeállított gasztroséta helyekre. Beszélt arról is, hogy a hozzánk látogató külföldiek hetven százaléka milyen ételt keres, és hogy leáldozik-e a fine dining csillaga. Megtudhattuk tőle azt is, miért „házasítják” a japán és a perui konyhát.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Budapest így kerüli meg a kormányt a nemzetközi színtéren

Budapest így kerüli meg a kormányt a nemzetközi színtéren

Bár a diplomácia hagyományosan elsősorban nemzetállami feladatként jelenik meg, az utóbbi évtizedekben számos más szereplő – például civil szervezetek, vállalatok, multinacionális intézmények, valamint települési és területi önkormányzatok – is aktívan részt vesz a nemzetközi kapcsolatok alakításában. Az önkormányzatok így saját nemzetközi hálózataik révén bővítik mozgásterüket, tanulnak egymástól, átveszik egymás bevált gyakorlatait, és cserélnek közpolitikai modelleket. Az önkormányzati, vagy más néven szubnacionális diplomácia azt jelenti, hogy a nemzeti kormányok alatti közigazgatási egységek közvetlenül létesítenek és ápolnak külföldi partnerkapcsolatokat. Budapest esetében is az figyelhető meg, hogy az elmúlt években egyre határozottabban lép fel önálló, saját útját járó szereplőként a nemzetközi porondon.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×