Infostart.hu
eur:
385.21
usd:
331.55
bux:
123872.29
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián
Az olasz Francesca Lollobrigida, miután aranyérmet nyert a 2026-os milánói-cortinai téli olimpia nõi 5000 méteres gyorskorcsolyaversenyében Milánóban 2026. február 12-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement

Őrült csatában duplázott Francesca Lollobrigida

A 3000 méter után csütörtökön elképesztően szoros csatában a női 5000 métert is megnyerte a gyorskorcsolyázó Francesca Lollobrigida a milánói téli olimpián.

A verseny kiélezettségéről mindent elmond, hogy a nők leghosszabb távján mindössze harminc századmásodperc döntött a legjobb négy között. A szám világbajnoka, aki rokona a világhírű színésznőnek, Gina Lollobrigidának, mindössze egyetlen tizeddel bizonyult gyorsabbnak a holland Merel Conijnnál és 17 századdal a norvég Ragne Wiklundnál, továbbá három tizeddel a dobogóról lecsúszott belga Sandrine Tasnál.

Az elmúlt napokhoz képest valamelyest kevesebben látogattak ki a milánói expo egyik pavilonjában felépített ideiglenes pályára, így azért látszódott néhány fehér széksor a továbbra is a narancsmezes hollandok által uralt lelátón. A hangulatra azonban így sem lehetett panasz, volt mexikói hullámzás és a szurkolók a telefonjuk lámpájával is játszottak a műsorközlő kérésére a húszperces jégfelújításkor elsötétített csarnokban.

A nők leghosszabb versenyén mindössze hat pár állt rajthoz, „féltávnál” a semleges színekben induló fehérorosz Marina Zujeva vezetett annak köszönhetően, hogy a lassabb kezdést követően a táv utolsó harmadát messze a legjobban bírta. Az viszont egyértelmű volt, hogy a hét percen belüli ideje kevés lesz a dobogóhoz, mert az esélyesek – a szokásoknak megfelelően – a mezőny második felében korcsolyáztak. A negyedik párban Conijn aztán hatalmas csatát vívott Tassal, így végül több mint 11 másodpercet faragott az addigi legjobb időből.

Az ötödik párosban indult az első aranyesélyes a norvég Ragne Wiklund személyében, aki a szám kétszeres vb-ezüstérmese és öt napja szintén második lett 3000 méteren. A 25 éves skandináv klasszis már két és fél kör után messze maga mögött hagyta a kanadai Isabelle Weidemannt, ezáltal a hátralévő négy kilométeren csak az óra volt az ellenfele. Wiklund mozgása sokáig gyors és harmonikus maradt, így fokozatosan növelte az előnyét. Két körrel a vége előtt hiába vezetett három másodperccel, látványosan elmerevedett, azaz méterről méterre csökkent a különbség az éllovas holland riválisával szemben, s végül hét századdal kikapott tőle.

Az utolsó duóban szólították jégre a hazai ötkarikás játékok első olasz aranyérmesét, Lollobrigidát az ötödik olimpiáján is éremre vágyó cseh Martina Sablikovával, aki ezen a távon Vancouverben és Szocsiban győzött, sőt még legutóbb, Pekingben is bronzérmes volt. Lollobrigida nemcsak Sablikovát hagyta faképnél, de a féltávon túl több mint egy másodperccel volt gyorsabb a tavaly vb-bronzérmes Conijn idejénél. Az előny egészen másfél másodpercig hízott, aztán az utolsó két körben látványosan csökkenni kezdett. A célegyenesben az utolsó erejét összeszedve sprintelt, ez pedig kifizetődött, mert mindössze tíz századdal felülmúlta Conijn teljesítményét.

Eredmények:
Gyorskorcsolya, női 5000 m,

olimpiai bajnok: Francesca Lollobrigida (Olaszország) 6:46.17 perc
2. Merel Conijn (Hollandia) 6:46.27
3. Ragne Wiklund (Norvégia) 6:46.34

Címlapról ajánljuk
Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a török államvezetés egy, a szíriai polgárháború okozta migrációs hullámnál is nagyobbtól tart az iráni háború miatt. Ennek kezelésében egyedül az Európai Unió lehetne partner, de az előző megállapodás is törékenynek bizonyult.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×