Infostart.hu
eur:
367.74
usd:
323.49
bux:
149155.36
2026. szeptember 28. hétfő Vencel
Reza Pahlavi emigrációban élõ iráni trónörökös herceg a washingtoni Országos Sajtóklubban beszél 2026. január 16-án. Iránban december végén kormányellenes megmozdulások kezdõdtek, amelyek ellen a helyi vezetés kemény kézzel, sokszor erõszakkal igyekszik fellépni.
Nyitókép: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

Amerikai katonai csapást sürget Irán ellen a trónörökös

Az Egyesült Államok katonai beavatkozását sürgette a jelenlegi iráni vezetés megdöntésére Reza Pahlavi trónörökös, az 1979-ben elűzött uralkodói család évtizedek óta Egyesült Államokban élő feje a Der Spiegel című német hetilapban csütörtökön megjelent interjújában.

„Egy ilyen csapás az elnyomó apparátusra nem külső beavatkozásnak, hanem humanitárius közbelépésnek számítana” – hangoztatta a 65 éves trónörökös. Úgy fogalmazott:

Donald Trump amerikai elnöknek van lehetősége arra, hogy „történelmet írjon” az iráni nép szabadsághoz segítésével.

Mint mondta, ennek a követelésének fog majd hangot adni a müncheni biztonságpolitikai konferencián is. „Az iráni szabadságmozgalomnak politikai, gazdasági, és valószínűleg esetleg katonai támogatásra van szüksége” – jelentette ki Pahlavi, akit a szervezők idén meghívtak a biztonságpolitika szakértőinek legjelentősebb világtalálkozójára, melyre ebben az évben minden korábbinál több, mintegy 60 állam- és kormányfőt várnak.

Pahlavi a december végi és január eleji, kormányellenessé fajuló iráni tüntetéseket „forradalomnak” nevezte. Szerinte a teheráni vezetés komolyan meggyengült, és már nem tud mit nyújtani a népnek. Ezért érkezett el szerinte egy célzott csapás ideje az iszlám forradalom őrei és a biztonsági erők ellen, amelyek felelősek emberek ezrei életének kioltásáért. „Nincs visszaút” – tette hozzá a trónörökös.

Ismét megerősítette, hogy vissza akar térni Iránba, és helyben vezetni a hatalom megdöntését. Ezt követően referendumot írna ki, amelyen az irániak majd eldönthetik, hogy alkotmányos monarchiában vagy köztársaságban szeretnének-e élni. Pahlavi közölte, hogy a megosztott iráni ellenzéket négy elv, az egyenlőség, a szekularizmus, a demokrácia és a szabadságjogok alapján akarja összefogni. Véleménye szerint az Iszlám Köztársaság politikai vezetésének „démonai”, köztük Ali Hamenei ajatollah, az ország legfőbb vallási és politikai vezetője felett

a náci háborús bűnösöket felelősségre vonó nürnbergi törvényszék mintájára létrehozandó bíróságnak kellene ítélkeznie.

Trump amerikai elnök korábban támogatást ígért az iráni tüntetőknek, de a Reuters hírügynökségnek adott egyik interjúban kétségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy Pahlavi elegendő támogatást tudna szerezni Iránban a hatalom átvételéhez.

Pahlavi már a 2022-es tüntetéssorozat után megpróbált az iráni ellenzék élére állni, de a szóbeli támogatáson kívül nem tudott sokat tenni, ezért jelentősége gyorsan elhalványult.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter napirend előtt a parlamentben a mentelmi jogok kiadása és Seszták Miklós őrizetbe vétele után

Hankó Balázs átadta a magyar kultúra kasszáját a Fidesznek és Fidesz-közeli celebeknek, és szétosztották maguk között. Seszták Miklós volt miniszter sokmilliárd forint kenőpénzt kapott. Az ilyen ügyek miatt kulcsfontosságú, ki lesz a legfőbb ügyész – mondta Magyar Péter kormányfő az Országgyűlésben, immár saját mentelmi joga felfüggesztettségének tudatában.
inforadio
ARÉNA
2026.09.29. kedd, 18:00
Cseh Gergő Bendegúz
történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

Az elmúlt évek hazai beruházáspolitikai gyakorlatát elemző cikksorozatunk első részében azt vizsgáltuk, miért van szükség beruházáspolitikai fordulatra, és milyen elvek mentén érdemes kialakítani az új kereteket. Ebben a cikkben a köz- és magánszféra együttműködésének hazai gyakorlatát vizsgáljuk városfejlesztési nézőpontból. Bemutatjuk, hogyan változott a köz- és magánszféra szerepe a kétezres évektől napjainkig, és milyen eredményekhez vezettek az eltérő fejlesztési modellek. Ehhez számos esetben konkrét hazai beruházások, fejlesztések példáit hívjuk segítségül. Az összkép vegyes, a diagnózis azonban egyértelmű: Magyarországon nem alakult ki az a városfejlesztési gyakorlat, amelyben a közszféra a szabályozás mellett előkészíti a fejlesztéseket, és ezzel ösztönzi, illetve formálja a piacot. Ennek hiányában a magánfejlesztések sok esetben összefüggő városrészek helyett zárt lakóparkokat hoztak létre, miközben az állami források jelentős része komplex területfejlesztések előmozdítása helyett egyedi nagyberuházásokra jutott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×