eur:
413.64
usd:
401.58
bux:
81178.25
2025. január 10. péntek Melánia
Nyitókép: NATO

Az északi semlegesség vége: nagy lépést tehetnek a NATO felé a finnek és a svédek

A régóta semleges, katonai szövetségektől távolságot tartó országok napokon belül kérelmezhetik felvételüket a NATO-ba.

Oroszország erősen ellenzi az országok felvételét. Svédország ezzel a lépéssel 200 éves hagyománynak vetne véget, Finnország pedig a második világháború vége óta ragaszkodott semlegességéhez – írja a BBC.

Sauli Niinisto finn elnök csütörtökön ismerteti álláspontját a NATO-val kapcsolatban, a két ország kormánypártjai pedig a hétvégén mondják el véleményüket. Ha ez a csatlakozás mellett szól, akkor mindkét parlamentben egyértelmű többség támogatja majd a szándékot, és megkezdődhet a csatlakozási folyamat.

Az orosz fenyegetés miatt nincs más választásuk

Finnországban egyértelmű a csatlakozás támogatottsága, Svédországban kissé megosztott ugyan a szociáldemokrata párt, de hajlanak az igen felé. A csatlakozás mögött természetesen az ukrajnai háború áll okként: a stabilitás érzetét rengette meg, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát. Alexander Stubb egykori finn miniszterelnök szerint országa számára a szövetséghez való csatlakozás már az orosz csapatok február 24-i ukrajnai bevonulásakor eldőlt.

Peter Hultqvist svéd védelmi miniszter úgy jellemezte azt a napot, mint azt a pillanatot, amikor az orosz elnök bebizonyította, hogy "kiszámíthatatlan, megbízhatatlan és kész kegyetlen, véres és brutális háborút vívni". Miután tavaly novemberben azt ígérte a miniszter, hogy Svédország soha nem csatlakozik a NATO-hoz, most arról beszél, hogy a skandináv régió védelme megerősödik, ha mindkét ország csatlakozik. Mindkét ország népe abban bízik, hogy ez a szövetség képes lesz biztonságukat garantálni.

Finnország megélte azt, amit most Ukrajna

A finnek számára a háború eseményei keserűen ismerősek: a szovjetek 1939 végén szállták meg Finnországot, a finn hadsereg több mint három hónapon keresztül heves ellenállást tanúsított a jelentős túlerő ellenére. A megszállást elkerülték, de az ország területének tizedét elvesztették. Svédország sem érzi magát biztonságban, különösen mivel

az oroszok gyakran megsértik légterüket.

Svédország és Finnország 1994 óta már a NATO hivatalos partnere, a szövetség jelentős támogatóivá vált. A hidegháború vége óta számos NATO-misszióban vettek részt. Jelentős változást jelentene ugyanakkor a NATO 5. cikkelyének alkalmazhatósága, amely az egyik tagállam elleni támadást az összes tagállam elleni támadásnak tekinti. Finnország és Svédország most először kapna biztonsági garanciákat nukleáris államoktól. A finnek már egy ideje fokozatosan kis lépéseket tesznek a NATO felé, a svédek ugyanakkor a Krím megszállása óta érzik igazán a bőrükön azt, hogy szükségük volna védelemre az oroszokkal szemben.

Provokációként fogják fel az oroszok a szándékot

A csatlakozási szándékot az oroszok provokációként foghatják fel: az orosz külügyminisztérium szerint mindkét országot figyelmeztették egy ilyen lépés következményeire. Dmitrij Medvegyev, az orosz elnök közeli szövetségese arra figyelmeztetett, hogy a NATO-csatlakozás arra késztetheti Moszkvát, hogy nukleáris fegyvereket telepítsen Kalinyingrádba, a Lengyelország és Litvánia között fekvő orosz területre.

Alexander Stubb nem véli irreálisnak ezeket a fenyegetéseket., de szerinte

reálisabb kockázatot jelentenek az orosz kibertámadások, dezinformációs kampányok és a légtér alkalmi megsértése.

Vannak olyan vélemények, melyek szerint ez a lépés nem segíti Svédország biztonságosabb hellyé válását, mivel növeli az oroszokkal való feszültséget, és Svédország elveszthetné vezető szerepét a globális nukleáris leszerelési erőfeszítésekben. Svédország ráadásul maga választotta a semlegességet, míg a finneket az oroszok utasították ebbe a helyzetbe a béketárgyalások részeként.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.01.10. péntek, 18:00
Kőrösi Csaba
a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója
Heves összecsapások Kurszkban, elindult a Biden-adminisztráció utolsó fegyverszállítmánya - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Heves összecsapások Kurszkban, elindult a Biden-adminisztráció utolsó fegyverszállítmánya - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Továbbra is heves harcok zajlanak az oroszországi kurszk-régióban, ahol az ukrán csapatok vasárnap indítottak újabb offenzívát. Kijev állítása szerint egy komolyabb orosz ellentámadást is vissza tudtak verni. Ezzel párhuzamosan tisztázódtak az utolsó, Joe Biden amerikai elnök által összeállított amerikai fegyverszállítmány részletei is. Biden január 20-án hagyja el a Fehér Házat, a szakértők egyelőre csak találgatják, hogy Donald Trump megválasztott elnök milyen lépéseket fog tenni. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×