Infostart.hu
eur:
387.39
usd:
335.73
bux:
123066.01
2026. március 26. csütörtök Emánuel
Nyitókép: NATO

Az északi semlegesség vége: nagy lépést tehetnek a NATO felé a finnek és a svédek

A régóta semleges, katonai szövetségektől távolságot tartó országok napokon belül kérelmezhetik felvételüket a NATO-ba.

Oroszország erősen ellenzi az országok felvételét. Svédország ezzel a lépéssel 200 éves hagyománynak vetne véget, Finnország pedig a második világháború vége óta ragaszkodott semlegességéhez – írja a BBC.

Sauli Niinisto finn elnök csütörtökön ismerteti álláspontját a NATO-val kapcsolatban, a két ország kormánypártjai pedig a hétvégén mondják el véleményüket. Ha ez a csatlakozás mellett szól, akkor mindkét parlamentben egyértelmű többség támogatja majd a szándékot, és megkezdődhet a csatlakozási folyamat.

Az orosz fenyegetés miatt nincs más választásuk

Finnországban egyértelmű a csatlakozás támogatottsága, Svédországban kissé megosztott ugyan a szociáldemokrata párt, de hajlanak az igen felé. A csatlakozás mögött természetesen az ukrajnai háború áll okként: a stabilitás érzetét rengette meg, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát. Alexander Stubb egykori finn miniszterelnök szerint országa számára a szövetséghez való csatlakozás már az orosz csapatok február 24-i ukrajnai bevonulásakor eldőlt.

Peter Hultqvist svéd védelmi miniszter úgy jellemezte azt a napot, mint azt a pillanatot, amikor az orosz elnök bebizonyította, hogy "kiszámíthatatlan, megbízhatatlan és kész kegyetlen, véres és brutális háborút vívni". Miután tavaly novemberben azt ígérte a miniszter, hogy Svédország soha nem csatlakozik a NATO-hoz, most arról beszél, hogy a skandináv régió védelme megerősödik, ha mindkét ország csatlakozik. Mindkét ország népe abban bízik, hogy ez a szövetség képes lesz biztonságukat garantálni.

Finnország megélte azt, amit most Ukrajna

A finnek számára a háború eseményei keserűen ismerősek: a szovjetek 1939 végén szállták meg Finnországot, a finn hadsereg több mint három hónapon keresztül heves ellenállást tanúsított a jelentős túlerő ellenére. A megszállást elkerülték, de az ország területének tizedét elvesztették. Svédország sem érzi magát biztonságban, különösen mivel

az oroszok gyakran megsértik légterüket.

Svédország és Finnország 1994 óta már a NATO hivatalos partnere, a szövetség jelentős támogatóivá vált. A hidegháború vége óta számos NATO-misszióban vettek részt. Jelentős változást jelentene ugyanakkor a NATO 5. cikkelyének alkalmazhatósága, amely az egyik tagállam elleni támadást az összes tagállam elleni támadásnak tekinti. Finnország és Svédország most először kapna biztonsági garanciákat nukleáris államoktól. A finnek már egy ideje fokozatosan kis lépéseket tesznek a NATO felé, a svédek ugyanakkor a Krím megszállása óta érzik igazán a bőrükön azt, hogy szükségük volna védelemre az oroszokkal szemben.

Provokációként fogják fel az oroszok a szándékot

A csatlakozási szándékot az oroszok provokációként foghatják fel: az orosz külügyminisztérium szerint mindkét országot figyelmeztették egy ilyen lépés következményeire. Dmitrij Medvegyev, az orosz elnök közeli szövetségese arra figyelmeztetett, hogy a NATO-csatlakozás arra késztetheti Moszkvát, hogy nukleáris fegyvereket telepítsen Kalinyingrádba, a Lengyelország és Litvánia között fekvő orosz területre.

Alexander Stubb nem véli irreálisnak ezeket a fenyegetéseket., de szerinte

reálisabb kockázatot jelentenek az orosz kibertámadások, dezinformációs kampányok és a légtér alkalmi megsértése.

Vannak olyan vélemények, melyek szerint ez a lépés nem segíti Svédország biztonságosabb hellyé válását, mivel növeli az oroszokkal való feszültséget, és Svédország elveszthetné vezető szerepét a globális nukleáris leszerelési erőfeszítésekben. Svédország ráadásul maga választotta a semlegességet, míg a finneket az oroszok utasították ebbe a helyzetbe a béketárgyalások részeként.

Címlapról ajánljuk
Üzemanyagok: Brüsszelnek nem tetszik a szlovákiai árazás

Üzemanyagok: Brüsszelnek nem tetszik a szlovákiai árazás

A szlovák gazdasági minisztérium egyelőre csak a médiából értesült arról, hogy az Európai Bizottságnak kifogásai vannak a Szlovákiában alkalmazott eltérő gázolajárakkal kapcsolatban, amelyek a hazai és külföldi autótulajdonosokra vonatkoznak. Hivatalos állásfoglalásra még várnak. Amennyiben ilyen érkezik, Pozsony kész megvitatni és megvédeni intézkedéseit, mivel azokat helyesnek tartja.

Itt a menetrend – megvan, mikor áll le a gázszállítás Magyarországról Ukrajnába

Orbán Viktor szerdán jelentette be, hogy Magyarország fokozatosan leállítja az Ukrajnába irányuló földgázszállításokat. A kormányülésen bemutatott előterjesztés este megjelent a Magyar Közlönyben.
inforadio
ARÉNA
2026.03.26. csütörtök, 18:00
Pál István Szalonna
Kossuth-díjas népzenész, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője
Felbukkant az iráni háború váratlan fegyvere – 3 részvény, amely profitálhat a közel-keleti válságból

Felbukkant az iráni háború váratlan fegyvere – 3 részvény, amely profitálhat a közel-keleti válságból

A Közel-Keleten a víz nem csak egyszerű nyersanyag, hanem stratégiai infrastruktúra – és egyre inkább geopolitikai fegyver is. Ha egy régió ivóvízellátása sérülékeny, energiaigényes sótalanító rendszereken múlik, akkor egy konfliktus nemcsak humanitárius, hanem egyben befektetési sztorivá is válik. Mert ahol nő a vízbiztonsági kockázat, ott előbb-utóbb megjelennek a beruházások is: új sótalanító kapacitások, vízkezelési fejlesztések, hálózati modernizáció és újrahasznosítás. A nagy kérdés tehát már nemcsak az, hogy a víz lehet-e a jövő egyik legfontosabb stratégiai erőforrása, hanem az is: mely tőzsdei cégek profitálhatnak abból, ha a vízhiány világszerte üzleti lehetőséggé válik?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×