eur:
408.55
usd:
387.37
bux:
78848.5
2024. november 18. hétfő Jenő
MOSCOW, RUSSIA - MARCH, 6: (RUSSIA OUT) Russian President Vladimir Putin (R) greets South Ossetian leader Anatoly Bibilov (L) during their talks at the Kremlin on March 6 2019,  in Moscow, Russia. Disputed territory of South Ossetia is internationally recognised as part of Georgia, but recognised as a state by Russia, Syria, Venezuela, Nicaragua and Nauru. (Photo by Mikhail Svetlov/Getty Images)
Nyitókép: Mikhail Svetlov/Getty Images

Már az egyesülésről beszél a dél-oszét elnök

A "Dél-oszét Köztársaság" konzultációkat folytat Oroszországgal a csatlakozásról megtartandó népszavazás ügyében.

Dél-Oszétia az Oroszországhoz csatlakozást követően megindítja az egyesülési eljárást Észak-Oszétiával - jelentette ki Anatolij Bibilov dél-oszét elnök mondta a Rosszija 24 hírcsatornán.

Közölte, hogy a Grúziától 1991-ben fegyveres harc után de facto elszakadt, de az ENSZ-tagállamok túlnyomó többsége által nem elismert "Dél-oszét Köztársaság" konzultációkat folytat Oroszországgal a csatlakozásról megtartandó népszavazás ügyében.

"A jogi lépéseknek döntően a nemzetközi jogon kell alapulniuk. Ennek van alapja. Dél-Oszétia független állam, és meghozhatja azokat a döntéseket, amelyeket saját maga számára létfontosságúnak tart. Ez a döntés létfontosságú Dél-Oszétia népe számára" - nyilatkozott Bibilov.

Viktor Vodolackij, az orosz parlamenti alsóház FÁK-ügyekkel, eurázsiai integrációval és a határon túli oroszok ügyeivel foglalkozó bizottságának elnökhelyettese a TASZSZ orosz hírügynökségnek nyilatkozva úgy vélekedett, hogy az Oroszországhoz csatlakozásról szóló népszavazást májusban vagy júniusban tarthatják meg. Gyina Gasszijeva, a dél-oszét államfő szóvivője ugyancsak az orosz állami hírügynökségnek azt mondta, hogy az eljárást az április 10-én esedékes elnökválasztást követően fogják elindítani.

Szergej Samba, a Georgiától Dél-Oszétiával mintegy egy időben, a 90-es évek elején szintén egyoldalúan elszakadt Abházia biztonsági tanácsának titkára a TASZSZ-nak úgy nyilatkozott, hogy az abház vezetés támogatja a két Oszétia egyesülési vágyát, de nem gondolkodik a csatlakozásról Oroszországhoz. Rámutatott hogy a nemzeti függetlenséget több nemzedék harcának eredményeként sikerült kivívni, a más országba beolvadásra pedig nincs társadalmi igény, és ezt kizárja a köztársaság alkotmánya is.

Emlékeztetett rá, hogy Dél-Oszétia nem először tart népszavazást arról, hogy Oroszország része lehessen. Azt is hangsúlyozta, hogy Abházia és Oroszország szövetségesi és stratégiai viszonyát szorosabbra kell fűzni, legyen szó akár a gazdaságról, akár a védelemről.

Tbiliszi egyik köztársaság függetlenségét sem ismeri el.

Georgia 2008. augusztus 8-ra virradóra kísérletet tett rá, hogy fegyverrel hódítsa vissza Dél-Oszétiát, amit Oroszország katonai erővel megakadályozott. Dél-Oszétia az ötnapos háborút követően Abháziával együtt önhatalmúlag kinyilvánította függetlenségét. Ezt Oroszországon kívül csak Nicaragua, Venezuela, Szíria, Vanuatu és Nauru ismerte el, valamint olyan területek, mint Nyugat-Szahara, a donyecki és a luhanszki "népköztársaság", valamint a moldovai szakadár Dnyesztermente.

Címlapról ajánljuk
A csúcs közelében: két év alatt egymillió hordónyi kőolajat termeltek ki Vecsésen

A csúcs közelében: két év alatt egymillió hordónyi kőolajat termeltek ki Vecsésen

A vecsési mező jelenleg napi 4000 hordó, 600 ezer liter kőolajat biztosít, ami a Mol Magyarország termelésének egyharmada – mondta az InfoRádió EnergiaVilág című műsorában az olajipari vállalat kutatás-termelés ügyvezető igazgatója. Schubert Archibald arról is beszélt, hogy több millió hordónyi nyersanyag lehet a föld mélyén a térségben.

Fordulat az ukránoknak adott nagy hatótávolságú rakétákkal kapcsolatban

Vasárnap jelent meg az értesülés, hogy Joe Biden amerikai elnök engedélyezte Ukrajnának a nagy hatótávolságú cirkálórakéták bevetését oroszországi célpontok ellen. Azóta számos hír érkezett, de az egyik kulcsfontosságú értesülést már korrigálták is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.18. hétfő, 18:00
Schmidt Mária
Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója
Határozott figyelmeztetés jött Putyintól, Amerika mégis átlépte a vörös vonalat: most tényleg világháború szélén vagyunk?

Határozott figyelmeztetés jött Putyintól, Amerika mégis átlépte a vörös vonalat: most tényleg világháború szélén vagyunk?

Hétvégén robbant a hír, hogy Joe Biden amerikai elnök engedélyezte az ukrán haderőnek, hogy nagy hatótávolságú fegyverekkel támadják Oroszország belső területeit. Vlagyimir Putyin orosz elnök arról beszélt korábban, hogy ha Amerika ezt meglépi, Washington hadviselő féllé válik, hiszen az amerikai ATACMS-rakétákat szerinte csak amerikai katonák segítségével lehet célra vezetni. Trump emberei már harmadik világháborútól rettegnek, pedig a helyzet egyelőre nem tűnik ennyire drasztikusnak. Racionálisan lehet rá számítani, hogy az oroszok most vesznek egy nagy levegőt és 2025 februárjáig elnézik az újabb vörös vonal átlépését, ennek pedig több oka is van.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×