eur:
408.55
usd:
387.37
bux:
78848.5
2024. november 18. hétfő Jenő
MOSCOW, RUSSIA - MARCH, 6: (RUSSIA OUT) Russian President Vladimir Putin (R) greets South Ossetian leader Anatoly Bibilov (L) during their talks at the Kremlin on March 6 2019,  in Moscow, Russia. Disputed territory of South Ossetia is internationally recognised as part of Georgia, but recognised as a state by Russia, Syria, Venezuela, Nicaragua and Nauru. (Photo by Mikhail Svetlov/Getty Images)
Nyitókép: Mikhail Svetlov/Getty Images

Dél-Oszétia jogi lépéseket tesz az Oroszországhoz való csatlakozás érdekében

A világ nagy része által el nem ismert kaukázusi szakadár terület "történelmi hazájához" akar csatlakozni.

A Dél-oszét Köztársaság a közeljövőben jogi lépéseket tesz az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozás érdekében - közölte Anatolij Bibilov, a köztársaság elnöke a Rosszija 24 hírtelevízióban szerdán bemutatott bejelentésében.

"Az Oroszországgal való egyesülés a stratégiai célunk. Ez a mi utunk, ez az emberek törekvése. És ezen az úton fogunk haladni. A közeljövőben megtesszük a megfelelő jogi lépéseket. A Dél-oszét Köztársaság történelmi hazájának, Oroszországnak a része lesz" - mondta Bibilov.

Dél-Oszétiában 2008. augusztus 7-ről 8-ra virradóra háború tört ki: Moszkva katonai erővel lépett fel Tbiliszi ellen, miután Georgia kísérletet tett rá, hogy fegyverrel hódítsa vissza szakadár entitását. Az utóbbi a konfliktus nyomán Georgia egy másik szakadár területével, Abháziával együtt, önhatalmúlag kinyilvánította függetlenségét.

Ezt Oroszország 2008. augusztus 26-án ismerte el, rajta kívül pedig csak Nicaragua, Venezuela, Vanuatu és Nauru.

Oroszország és Dél-Oszétia a 2015. március 18-án szövetségi és integrációs egyezményt kötött, majd két évvel később megállapodott a dél-oszét fegyveres erők egy részének az orosz hadseregbe történő betagozódásáról.

(A nyitóképen: Anatolij Bibilov dél-oszét köztársasági elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök 2019 márciusában a Kremlben.)

Címlapról ajánljuk
A csúcs közelében: két év alatt egymillió hordónyi kőolajat termeltek ki Vecsésen

A csúcs közelében: két év alatt egymillió hordónyi kőolajat termeltek ki Vecsésen

A vecsési mező jelenleg napi 4000 hordó, 600 ezer liter kőolajat biztosít, ami a Mol Magyarország termelésének egyharmada – mondta az InfoRádió EnergiaVilág című műsorában az olajipari vállalat kutatás-termelés ügyvezető igazgatója. Schubert Archibald arról is beszélt, hogy több millió hordónyi nyersanyag lehet a föld mélyén a térségben.

Fordulat az ukránoknak adott nagy hatótávolságú rakétákkal kapcsolatban

Vasárnap jelent meg az értesülés, hogy Joe Biden amerikai elnök engedélyezte Ukrajnának a nagy hatótávolságú cirkálórakéták bevetését oroszországi célpontok ellen. Azóta számos hír érkezett, de az egyik kulcsfontosságú értesülést már korrigálták is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.18. hétfő, 18:00
Schmidt Mária
Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója
Határozott figyelmeztetés jött Putyintól, Amerika mégis átlépte a vörös vonalat: most tényleg világháború szélén vagyunk?

Határozott figyelmeztetés jött Putyintól, Amerika mégis átlépte a vörös vonalat: most tényleg világháború szélén vagyunk?

Hétvégén robbant a hír, hogy Joe Biden amerikai elnök engedélyezte az ukrán haderőnek, hogy nagy hatótávolságú fegyverekkel támadják Oroszország belső területeit. Vlagyimir Putyin orosz elnök arról beszélt korábban, hogy ha Amerika ezt meglépi, Washington hadviselő féllé válik, hiszen az amerikai ATACMS-rakétákat szerinte csak amerikai katonák segítségével lehet célra vezetni. Trump emberei már harmadik világháborútól rettegnek, pedig a helyzet egyelőre nem tűnik ennyire drasztikusnak. Racionálisan lehet rá számítani, hogy az oroszok most vesznek egy nagy levegőt és 2025 februárjáig elnézik az újabb vörös vonal átlépését, ennek pedig több oka is van.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×