Infostart.hu
eur:
385.58
usd:
331.07
bux:
119434.72
2026. január 14. szerda Bódog
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a sajtó képviselőinek nyilatkozik a NATO-tagországok állam-, illetve kormányfőinek találkozója előtt Brüsszelben 2021. június 14-én. A 30 államot tömörítő brüsszeli székhelyű észak-atlanti szervezet egynapos csúcstalálkozóján a tagállamok vezetői az Oroszországgal és Kínával való kapcsolatokról, a kibertámadásokról és a klímaváltozásról tanácskoznak.
Nyitókép: MTI/AP/Pool/Kenzo Tribouillard

Nem küld harcoló alakulatokat a NATO Ukrajnába

Erről a katonai szövetség főtitkára, Jens Stoltenberg beszélt a BBC televízió adásában.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy a NATO-erők Ukrajnában közvetlen fegyveres konfrontációba kerülhetnek-e az orosz hadsereggel.

Stoltenberg úgy fogalmazott: különbséget kell tenni a NATO-szövetségesek és Ukrajna között. Ukrajna partner, amelynek a NATO segítséget nyújt védelmi képességei fejlesztéséhez, és az ukrán hadsereg most sokkal nagyobb és erősebb, mint 2014-ben, az akkori orosz katonai fellépés idején - mondta az atlanti szövetség főtitkára.

Hangsúlyozta ugyanakkor: a 100 százalékos biztonsági garancia - amelynek alapján ha egy NATO-országot támadás ér, arra az egész szövetség reagálna - a NATO-tagországokra vonatkozik, Ukrajnára nem.

Stoltenberg külön kiemelte: a NATO-nak nincsenek tervei arra, hogy harcoló alakulatokat küldjön Ukrajnába.

Címlapról ajánljuk
A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×