eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
A Geiger-számláló viszonylag magas értéket mutat egy erdőtűznél, a csernobili atomerőmű körüli lezárt területen fekvő falu, Volodimirivka közelében 2020. április 5-én. A térségben két területen, mintegy 5, illetve 20 hektáron pusztít erdőtűz, itt a normálisnál jóval erősebb a radioaktív sugárzás az illetékes környezetvédelmi hatóság vezetője szerint. A csernobili atomerőmű 4-es reaktorblokkjában 1986. április 26-án bekövetkezett robbanás a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris balesete volt.
Nyitókép: MTI/AP/Jaroszlav Jemeljanenko

Csernobilon keresztül vezet az oroszok útja Kijevbe?

Ukrajnában attól tartanak, a lerohanás tervének része a csernobili fellépés: a radioaktív zónán át vezethet a legrövidebb út az ukrán fővárosba

Csernobil Kijevtől alig néhány óra autóútra található: nemcsak közel van ugyanakkor az ukrán fővároshoz, de stratégiai fontosságú is az elhelyezkedése, mivel innen északra található az oroszok számára stratégiailag fontos partner Fehéroroszország határa.

Csernobil fontos pont volt a szovjet atomreaktorok sorában: az itteniek kivétles életet élhettek egészen addig, amíg a reaktor tragédiája be nem következett. A területen továbbra sem lehet hosszasan tartózkodni: bár a Sky Newst kísérő helyi idegenvezető, Szvetlana szerint a sugárzó anyag egyre mélyebben süllyed a földbe,

mégsem tanácsos megérintetni még az itt kóborló állatok szőrét.

A területre csak sugárzásmérővel a kézben engedik be a turistákat.

A legrövidebb út az ukrán fővárosba

Moszkva most a zárt zóna kiürítésére vonatkozó parancsot küldött: a félelmek szerint erre azért került sor, mert orosz csapatokat akarnak küldeni a területre, hogy visszafoglalják azt, miközben Kijev felé haladnak. Semmi egyéb oka nem lehet egy területfoglalásra induló hadseregnek belépni ide, mint hogy ez a legrövidebb út az ukrán főváros felé.

Ha a fehérorosz határ környékén gyülekező orosz csapatok délre ereszkedve indulnak Kijev felé, a világ egykor legveszélyesebbnek tartott területén kell majd áthaladniuk:

jelenleg a reaktort borító szarkofágot legalább 300 méteres távolságot betartva lehet megközelíteni.

A sugárzásmérő, melynek 0,3-at kell mutatnia ahhoz, hogy biztonságos legyen a környezet, így is 1,0-t mutat itt: ilyen környezetben legfeljebb rövid ideig lehet tartózkodni.

Több határőr került a területre

A megnövekedett orosz fenyegetés arra késztette Ukrajnát, hogy fokozza az övezet őrzését,

az elmúlt két hónapban 7500 új határőrt küldött ide.

"A csernobili terület fokozottan veszélyesnek számít. Növeltük a védelem erősségét és a járőrök létszámát is" - mondta Jurij Sakrajcsuk alezredes, az ukrán állami határőrszolgálat munkatársa a Sky Newsnak.

A stáb csatlakozott a határőrökhöz is járőrözés közben: leírásuk szerint ők úgy néznek ki, mint a többi katona, de a felszerelésük sugárzásmérőt is tartalmaz.

"Ha a készülék nagyon magas értéket jelez, a járőr a lehető leghamarabb elhagyja a szennyezett területet. Emellett minden útvonalat, amelyen a határőrök járnak, ellenőrzünk sugárzás szempontjából, a járőrök nem mennek olyan helyekre, ahol az magas. A szennyezett területek megfigyelésére drónokat használunk" - mondja az alezredes.

Kijevig már csak szántóföld van innen

Ha az oroszok mégis betörnének, a határőrség reméli, hogy lesz idő erősítést kérni. Ha az orosz erők át tudnak söpörni Csernobilon, Kijevig már csak sík mezőgazdasági terület és erdő áll előttük,

innen csak néhány óra tankkal az ukrán főváros.

A zóna elhagyásakor sugárzás szempontjából ellenőrzik a területről kilépőket és járműveiket: ha minden rendben, elhagyhatják a zóna határát. Számos turista tesz így minden évben: az egykor tiltott Csernobil mára turistaattrakció is. Kijev azt reméli, ez így is maradhat.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×