eur:
411.32
usd:
392.4
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Participants sit in front of the Nato logo during the NATO summit in Newport, South Wales, 4 September 2014. World leaders from about 60 countries are coming together for a two-day NATO summit taking place from 04-05 September 2014.  PHOTO: MAURIZIO GAMBARINI/dpa | usage worldwide   (Photo by Maurizio Gambarini/picture alliance via Getty Images)
Nyitókép: Maurizio Gambarini/picture alliance/Getty Images

Finn és svéd NATO-tagság? – A szakértő szerint a sorok között van a szavak igazi értelme

Stepper Péter szerint az északi államok a világhatalmaknak üzentek, hogy a fejük fölött ne egyezkedjenek, Moszkva viszont a NATO-bővítés ügyét kifejezetten ukrán összefüggésben feszegeti. A helyzet nem egyszerű, mert közben a NATO-nak saját érdekei is vannak.

Újévi beszédében a finn és a svéd miniszterelnök is megemlítette, hogy országuk fenntartja magának a lehetőséget, hogy csatlakozzon a NATO-hoz.

Stepper Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője szerint

a csatlakozási szándék nem valós,

csupán egy üzenet a NATO és Oroszország felé, hogy ne hozzanak döntést a fejük felett.

"Izgalmas felvetést hallottunk a két miniszterelnöktől az új év kezdetén. Ugye a NATO-n belül van egy folyamatos partnerségi kapcsolattartás a nem NATO-tagállamokkal, a szóban forgó két ország kapcsolattartása márpedig eléggé intenzív. Maga

a csatlakozás kérdése már bizonyos értelemben napirenden is volt, meg nem is,

lévén hogy Svédországban közjogilag, alkotmányban rögzített, hogy katonailag semleges ország, míg Finnország bár nem semleges, de fekvése miatt kénytelen egyensúlyt fenntartani a nyugati és a keleti hatalmakkal lévő kapcsolatában" - ecsetelte Stepper Péter.

Szerinte ennek dacára mindkét ország szeretne fenntartani egyfajta "manőverezési képességet, lehetőséget", hogy önállóan dönthessen, ha valaha felmerül a NATO-csatlakozás kérdése.

Mit akar a NATO?

Hogy a NATO-nak szüksége lenne-e a két északi ország belépésére, arra azt mondta: akut szükségszerűségként a NATO-ban biztosan nem jelentkezik az igény. Másfelől viszont "a térség földrajzi fekvése miatt különösen fontos terület".

Mint felidézte,

a "nyilatkozatháború" azzal indult, hogy az orosz vezetés Ukrajna helyzetével összefüggésben nyilatkozott, hogy garanciákat vár a NATO-tól arra, hogy nem bővít keleti irányban,

amit viszont például Magyarország és térsége a biztonság szempontjából helyesnek találna.

"Ilyen garanciákat értelemszerűen sem a NATO nem fog adni Oroszországnak, de az egész orosz nyilatkozat ukrán kontextusban és kifejezetten Washingtonnak szólt" - tette hozzá Stepper Péter.

Hogy a NATO bővítése egyébiránt napirenden van-e, arról azt mondta, Bosznia és Koszovó kapcsán igen, mindkét ország elfogadott egy cselekvési akciótervet, igaz, Koszovót egyes (NATO-tag) országok nem ismerik el, és amíg ez nem rendeződik, bővítés nem várható. Várhatóan még évekig.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Történelmi támadás történt Ukrajna ellen? Megszólalt Vlagyimir Putyin - Híreink az ukrajnai háborúról csütörtökön

Történelmi támadás történt Ukrajna ellen? Megszólalt Vlagyimir Putyin - Híreink az ukrajnai háborúról csütörtökön

A tegnapi nap folyamán brit Storm Shadow cirkálórakéták csapódtak be Kurszk megyében, a támadást az ukrán légierő indította, átlépve ezzel egy újabb orosz "vörös vonalat." A fejleményekre válaszul az orosz vezetés állítólag tűzkészenlétbe helyezte néhány RSz-26-os interkontinentális ballisztikus rakétaindítóját (ICBM), elvileg nukleáris robbanófej nélkül. A nap folyamán egy ICBM-nek vélt rakétát ki is lőttek az orosz erők Dnyipró városára. Vlagyimir Putyin később közölte: valójában nem ICBM-et, hanem egy közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát lőttek ki Ukrajnára. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×