eur:
404.8
usd:
374.91
bux:
76478.67
2024. november 7. csütörtök Rezső
Participants sit in front of the Nato logo during the NATO summit in Newport, South Wales, 4 September 2014. World leaders from about 60 countries are coming together for a two-day NATO summit taking place from 04-05 September 2014.  PHOTO: MAURIZIO GAMBARINI/dpa | usage worldwide   (Photo by Maurizio Gambarini/picture alliance via Getty Images)
Nyitókép: Maurizio Gambarini/picture alliance/Getty Images

Finn és svéd NATO-tagság? – A szakértő szerint a sorok között van a szavak igazi értelme

Stepper Péter szerint az északi államok a világhatalmaknak üzentek, hogy a fejük fölött ne egyezkedjenek, Moszkva viszont a NATO-bővítés ügyét kifejezetten ukrán összefüggésben feszegeti. A helyzet nem egyszerű, mert közben a NATO-nak saját érdekei is vannak.

Újévi beszédében a finn és a svéd miniszterelnök is megemlítette, hogy országuk fenntartja magának a lehetőséget, hogy csatlakozzon a NATO-hoz.

Stepper Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője szerint

a csatlakozási szándék nem valós,

csupán egy üzenet a NATO és Oroszország felé, hogy ne hozzanak döntést a fejük felett.

"Izgalmas felvetést hallottunk a két miniszterelnöktől az új év kezdetén. Ugye a NATO-n belül van egy folyamatos partnerségi kapcsolattartás a nem NATO-tagállamokkal, a szóban forgó két ország kapcsolattartása márpedig eléggé intenzív. Maga

a csatlakozás kérdése már bizonyos értelemben napirenden is volt, meg nem is,

lévén hogy Svédországban közjogilag, alkotmányban rögzített, hogy katonailag semleges ország, míg Finnország bár nem semleges, de fekvése miatt kénytelen egyensúlyt fenntartani a nyugati és a keleti hatalmakkal lévő kapcsolatában" - ecsetelte Stepper Péter.

Szerinte ennek dacára mindkét ország szeretne fenntartani egyfajta "manőverezési képességet, lehetőséget", hogy önállóan dönthessen, ha valaha felmerül a NATO-csatlakozás kérdése.

Mit akar a NATO?

Hogy a NATO-nak szüksége lenne-e a két északi ország belépésére, arra azt mondta: akut szükségszerűségként a NATO-ban biztosan nem jelentkezik az igény. Másfelől viszont "a térség földrajzi fekvése miatt különösen fontos terület".

Mint felidézte,

a "nyilatkozatháború" azzal indult, hogy az orosz vezetés Ukrajna helyzetével összefüggésben nyilatkozott, hogy garanciákat vár a NATO-tól arra, hogy nem bővít keleti irányban,

amit viszont például Magyarország és térsége a biztonság szempontjából helyesnek találna.

"Ilyen garanciákat értelemszerűen sem a NATO nem fog adni Oroszországnak, de az egész orosz nyilatkozat ukrán kontextusban és kifejezetten Washingtonnak szólt" - tette hozzá Stepper Péter.

Hogy a NATO bővítése egyébiránt napirenden van-e, arról azt mondta, Bosznia és Koszovó kapcsán igen, mindkét ország elfogadott egy cselekvési akciótervet, igaz, Koszovót egyes (NATO-tag) országok nem ismerik el, és amíg ez nem rendeződik, bővítés nem várható. Várhatóan még évekig.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.08. péntek, 18:00
Stumpf István
egyetemi tanár, korábbi alkotmánybíró és kancelláriaminiszter, az NKE John Lukács Intézet Amerika Kutatóintézetének emeritus kutatója
Óriási fordulat a forint piacán: teljesen ledolgozta a nagy esést

Óriási fordulat a forint piacán: teljesen ledolgozta a nagy esést

Óriási fordulat látszik a forint piacán csütörtökön, hiszen teljesen ledolgozta azt az esést, amelyet az amerikai elnökválasztás miatt a napokban elszenvedett, és a többi régió deviza is határozott emelkedést mutat. Az euró árfolyama a tegnap reggeli 412 felettről 405 alá, a dollár 385-ről 375-ig bukott, miközben továbbra is nagyon kedvező a nemzetközi kockázati étvágy, szárnyalnak a részvénypiacok. A jelek szerint a megelőző napok régiós devizaeladási hullámának korrekciója, profitrealizálás zajlik, ami egyre erősebb szintekre tolja a forintot, és közben készülhetnek a befektetők a ma esti Fed kamatdöntésre is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×