Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Boris Johnson brit miniszterelnök távozik a londoni kormányfői rezidenciáról, a Downing Street 10-ből, hogy részt vegyen a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok alsóházi órájában a brit parlament alsóházában, Londonban 2021. május 26-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Mélyponton Boris Johnson népszerűsége

A csökkenésnek több oka is.

Miniszterelnöki pályafutásának eddigi mélypontjára süllyed Boris Johnson brit kormányfő támogatottsága saját pártján, a kormányzó Konzervatív Párton belül a legújabb felmérés szerint.

A ConservativeHome nevű független, de a Konzervatív Párthoz közel álló befolyásos online politikai fórum és bloghonlap a párttagság körében elvégzett vizsgálat alapján közölte, hogy Johnson támogatottságának nettó egyenlege - vagyis a támogatók és a miniszterelnök tevékenységével elégedetlenek százalékos arányának különbsége - mínusz 33,8.

Ez a második hónap egymás után, amelyben a ConservativeHome negatív nettó támogatottságot mért Johnsonnak, és a mostani egyben a brit kormányfő eddigi legrosszabb népszerűségi mutatója.

Az eredmény mindemellett azt is jelenti, hogy

Boris Johnson saját kormányának legnépszerűtlenebb tagja a párttagság körében.

A belső kabinet tagjai közül Johnson mellett csak Priti Patel belügyminiszter pártbeli támogatottsága jár a negatív tartományban: a ConservativeHome felmérése szerint Patel nettó népszerűségi mutatója mínusz 1,5.

A Konzervatív Párt tagjainak körében messze a legnépszerűbb kormánytisztviselő Liz Truss külügyminiszter, akinek a felmérés plusz 73,5-ös nettó elégedettségi egyenleget mutatott ki.

A mezőny élvonalában jár még mások mellett Ben Wallace védelmi miniszter (plusz 61,7), Rishi Sunak pénzügyminiszter (plusz 48,7) és Sajid Javid egészségügyi miniszter (plusz 29,0).

A ConservativeHome elemzői szerint Johnson népszerűtlenségi mélypontjának több oka is van; az egyik a Paterson-botrány.

Owen Paterson, a Konzervatív Párt volt alsóházi képviselője az elmúlt hetekben komoly lobbibotrányba keveredett, és az ellene indult parlamenti vizsgálat közepette - amelyet Johnson megpróbált megakadályozni - a múlt hónapban lemondott képviselői mandátumáról.

Választókerületében, a nyugat-angliai North Shropshire-ban - amelynek az 1830-as évek óta mindig konzervatív párti képviselője volt - a Paterson lemondása után kiírt időközi parlamenti választást a harmadik legnagyobb országos parlamenti párt, a Liberális Demokraták jelöltje, Helen Morgan nyerte. Az eredmény az utóbbi évek legnagyobb belpolitikai meglepetése Nagy-Britanniában.

Johnson körül az utóbbi hetekben több más politikai botrány is kipattant.

A legnagyobb megítélésbeli kárt valószínűleg az okozta, hogy egybehangzó minapi sajtóértesülések szerint éppen egy éve, a koronavírus-járvány megfékezésére elrendelt akkori szigorú korlátozások megsértésével karácsonyi partit rendeztek a Downing Street-i miniszterelnöki hivatalban.

Boris Johnson többször is határozottan cáfolta, hogy a Downing Street-i stáb bármilyen akkori előírást megsértett volna, de a partiról szóló értesülések makacsul tartják magukat.

Ezek az ügyek a Konzervatív Párt népszerűségét is megingatták: a legutóbbi közvélemény-kutatások rendre a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt 8-9 százalékpontos támogatottsági előnyét jelzik.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Sorsfordító szavazáson dől el, hogy tovább menetel-e a német szélsőjobboldal – Teljesen elszabadulhat a pokol?

Sorsfordító szavazáson dől el, hogy tovább menetel-e a német szélsőjobboldal – Teljesen elszabadulhat a pokol?

Az egész világot bejárta az Alternatíva Németországnak (AfD) két héttel ezelőtti választási győzelme Szász-Anhaltban, történelmi léptékű fejlemény ugyanis, hogy a második világháború óta először kerülhet egy szélsőjobboldaliként számontartott párt valamely német tartomány élére. A szász-anhalti diadal előtt, 2024-ben Türingiában már ugyan az AfD szerezte a legtöbb voksot, de kormányt nem tudott alakítani. A „választási szuperévnek” azonban nincs vége, ma újabb tartományokban járulnak az urnákhoz Németországban, a két szavazás pedig nemcsak a radikális, populista jobboldal folytatódó előretörése miatt kecsegtet izgalmakkal, hanem azért is, mert a szász-anhalti eredmény láttán az AfD-ellenes szavazók is lázba jöhetnek. Mutatjuk, mire érdemes figyelni Berlinben és Mecklenburg-Előpomerániában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×