Brüsszeli értesülések szerint a biztosok testülete az idei utolsó ülésen, szerdán csupán „megkezdte” egy leendő javaslat értékelését, de érdemi vitára egyelőre nem került sor.

A Politico bizottsági forrásra hivatkozva azt jelentette, hogy

a testület hamarosan véleményezésre „megfuttatja” az eddigi tervezetet a tagországok között, és csak azt követően fogják, valamikor 2022 elején, véglegesíteni az anyagot.

Az egyik legnagyobb kérdőjelet már jó ideje az atomenergia hovatartozása jelenti, tekintve, hogy a tagállamok egy csoportja – mindenekelőtt Németország és Ausztria – határozottan elveti ennek jövőbeni alkalmazását, míg mások – élükön Franciaországgal – alkalmasint nemzeti energiaellátásuk jelentős hányadát, ha ugyan nem a többségét, éppen a nukleáris erőművekre alapozták.

Az utóbbiak csoportja egyébként – köztük Magyarország – októberben egyes uniós médiafelületeken közzétett közös levélben “feltétlen szükségesnek” nevezte az atomenergia környezeti szempontból fenntartható energiának minősítését.

Ugyancsak októberben francia kezdeményezésre összesen 12 tagállam képviselői tartottak megbeszélést Párizsban, amelynek témája éppen a nukleáris energia és a földgáz jövőbeni lehetséges szerepe volt az EU energiapolitikájában. A találkozón sajtóértesülések szerint szerint Bulgária, Ciprus, Csehország, Finnország, Franciaország, Görögország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia delegációi vettek részt.

Az atomenergiát elvető országok „kemény magja” – Ausztria, Dánia, Luxemburg, Németország és Portugália – cserébe néhány héttel később maga is közös nyilatkozatban állt ki amellett, hogy az atomenergia ne válhasson a taxonómia-rendelet részévé.

Bizottsági részről voltaképpen már a klímacélok meghatározásakor állást kellett volna foglalni a kérdésben,

de tekintve az atomenergia-dilemma jelentős belpolitikai töltetét a német belpolitikában, az ottani szeptemberi parlamenti választás előtt nem akarták EU-szinten is exponálni a kérdést. Utóbb aztán ugyanezen megfontolás miatt várták meg a német koalíciós egyeztetés lezárultát is, amire november második felében került sor.

Ekkor viszont már az atomenergia-kérdésben kiemelten érintett másik befolyásos EU-tagállam, Franciaország belpolitikai naptárában vált túlságosan is közelivé a jövő áprilisban esedékes elnökválasztás ahhoz, hogy egy ilyen kulcskérdést uniós szinten kiélezzenek – pláne úgy, hogy januártól francai EU-elnökség is kezdődik.

Szakértők szerint mindezekből minimum annyi kiolvasható – amire amúgy voltak is utalások korábbi bizottsági jelzésekben –, hogy a leendő brüsszeli papír olyan kompromisszumos középúton igyekszik majd lavírozni, amelyik

igazából egyik véglet (az atomenergia kategorikus támogatása vagy elutasítása) mellett sem készül letenni a garast,

és ennyiből mindként tábor vezető államai kifogásolni valókkal szembesülnek majd.

Ez egyébként értesülések szerint igaz lehet a földgáz taxonómia-szempontból történő megítélésére is. Ráadásul ennek kapcsán többnyire tagországokon belül is megoszlanak a táborok. Németországban például az éppen csak munkába kezdett Scholz-koalícióról is tudni lehet, hogy a környezetvédelmi tárcát is vezető Zöld párt szerint a földgáz semmiképpen sem tekinthető „zöld energiának” – ők legszívesebb az Északi Áramlatot is ejtenék – míg a koalíciót vezető és kancellárt is adó szociáldemokraták, akik az előző, Angela Merkel vezette nagykoalícióknak is részei voltak, határozottan kiállnak mellette, és hasonló állásfoglalást várnak Brüsszeltől is.

A testület a Politico szerint leendő javaslatában mindezekhez képest igyekszik majd egy olyan középutat felkínálni, aminél nem mondják ugyan ki az atomenergia és a földgáz „zöld” jellegét, de bizonyos paraméterek és időhatárok között, úgyis, mint a megújulókra történő átállás évtizedeiben megkerülhetetlen „segédenergiákat”, nem is ejtenék a befektetésekkel támogatható energiák köréből.