Másfél fok - ennyi lehet az általános felmelegedés az évszázad végére az ipari forradalom előtti állapothoz képest.
Megállapodtak a római csúcstalálkozójukon vasárnap elfogadandó záróközlemény szövegében G20-csoport vezetői. A 19 vezető gazdaság és az Európai Unió alkotta csoport egyebek mellett abban is egyetértett, hogy az ipari forradalom előttihez képest 1,5 Celsius-fokra korlátozzák az általános felmelegedést. Az AFP francia hírügynökség birtokába jutott tervezet szerint a G20-csoport megerősíti a párizsi klímaegyezményben lefektetett célkitűzést, "jóval 2 Celsius-fok alatt tartja az átlaghőmérséklet növekedését, és erőfeszítéseket tesz arra, hogy azt az ipari forradalom előtti szinthez viszonyítva 1,5 Celsius-fokra korlátozza". "Az 1,5 Celsius-fokos célkitűzés megőrzése jelentős és hatékony lépéseket és kötelezettségvállalásokat igényel minden ország részéről."
A megállapodás hangneme szigorúbb, mint a 2015-ben aláírt párizsi klímaegyezményé - közölték a tárgyalásokon részt vevő diplomaták az AFP-vel.
A párizsi egyezmény célja az általános felmelegedés szintjének az ipari forradalom előtti szinthez képest jóval 2 Celsius-fok - lehetőség szerint 1,5 Celsius-fok alatt tartása, azóta ez utóbbi célkitűzés vált elsődlegessé.
Nem kormányzati szervezetek szerint a fő tét annak ismerete, milyen konkrét eszközöket vállalnak az egyes országok a célkitűzés betartása érdekében, amiről gyakran nem szívesen nyilatkoznak.
Az aláíró országok új kötelezettségvállalásait nyilvántartó ENSZ legutóbbi felmérése szerint ugyanis a világ továbbra is a "katasztrofális" plusz 2,7 Celsius-fokos felmelegedés felé halad, illetve jobbik esetben a +2,2 Celsius-fok felé, ha figyelembe veszik az évszázad közepére vállalt, gyakran "homályos" karbonsemlegességi ígéreteket is.
A 2015-ös párizsi klímaegyezményban az üveghatású gázok kibocsátása, illetve elnyelése közötti egyensúlyra vonatkozó célkitűzés az évszázad második felére vonatkozóan szerepel.
Az ENSZ nyomására egyre több ország vállalja a karbonsemlegességet, a legtöbbjük 2050-i határidővel, néhányan 2060-ra, illetve 2045-re. Kína és Oroszország például 2060-ot tűzte ki célul, Ausztrália és Franciaország pedig 2050-et.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint a világ üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 57 százalékát képviselő 49 ország - közöttük az Európai Unió összes tagállama és az Egyesült Államok - tett hivatalosan ilyen kötelezettségvállalást.
Marokkó 3-0-ra legyőzte Kanadát, és ezzel a negyeddöntőbe jutott a labdarúgó-világbajnokságon. A Paraguay–Franciaország meccs győztese vár rajuk a nyolc között. Kanada az első kieső a három rendező ország közül, az Egyesült Államok és Mexikó még versenyben van.
Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.
23 °C
