Másfél fok - ennyi lehet az általános felmelegedés az évszázad végére az ipari forradalom előtti állapothoz képest.
Megállapodtak a római csúcstalálkozójukon vasárnap elfogadandó záróközlemény szövegében G20-csoport vezetői. A 19 vezető gazdaság és az Európai Unió alkotta csoport egyebek mellett abban is egyetértett, hogy az ipari forradalom előttihez képest 1,5 Celsius-fokra korlátozzák az általános felmelegedést. Az AFP francia hírügynökség birtokába jutott tervezet szerint a G20-csoport megerősíti a párizsi klímaegyezményben lefektetett célkitűzést, "jóval 2 Celsius-fok alatt tartja az átlaghőmérséklet növekedését, és erőfeszítéseket tesz arra, hogy azt az ipari forradalom előtti szinthez viszonyítva 1,5 Celsius-fokra korlátozza". "Az 1,5 Celsius-fokos célkitűzés megőrzése jelentős és hatékony lépéseket és kötelezettségvállalásokat igényel minden ország részéről."
A megállapodás hangneme szigorúbb, mint a 2015-ben aláírt párizsi klímaegyezményé - közölték a tárgyalásokon részt vevő diplomaták az AFP-vel.
A párizsi egyezmény célja az általános felmelegedés szintjének az ipari forradalom előtti szinthez képest jóval 2 Celsius-fok - lehetőség szerint 1,5 Celsius-fok alatt tartása, azóta ez utóbbi célkitűzés vált elsődlegessé.
Nem kormányzati szervezetek szerint a fő tét annak ismerete, milyen konkrét eszközöket vállalnak az egyes országok a célkitűzés betartása érdekében, amiről gyakran nem szívesen nyilatkoznak.
Az aláíró országok új kötelezettségvállalásait nyilvántartó ENSZ legutóbbi felmérése szerint ugyanis a világ továbbra is a "katasztrofális" plusz 2,7 Celsius-fokos felmelegedés felé halad, illetve jobbik esetben a +2,2 Celsius-fok felé, ha figyelembe veszik az évszázad közepére vállalt, gyakran "homályos" karbonsemlegességi ígéreteket is.
A 2015-ös párizsi klímaegyezményban az üveghatású gázok kibocsátása, illetve elnyelése közötti egyensúlyra vonatkozó célkitűzés az évszázad második felére vonatkozóan szerepel.
Az ENSZ nyomására egyre több ország vállalja a karbonsemlegességet, a legtöbbjük 2050-i határidővel, néhányan 2060-ra, illetve 2045-re. Kína és Oroszország például 2060-ot tűzte ki célul, Ausztrália és Franciaország pedig 2050-et.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint a világ üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 57 százalékát képviselő 49 ország - közöttük az Európai Unió összes tagállama és az Egyesült Államok - tett hivatalosan ilyen kötelezettségvállalást.
KezdőlapKülföldG20 klímacsúcs - Nehezebb ígéretet tettek a nagyok, mint hat éve Párizsban
A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.