eur:
411.66
usd:
400.14
bux:
83929.63
2025. január 16. csütörtök Gusztáv
Sir David Attenborough brit természettudós és ismeretterjesztő dokumentumfilmes beszédet mond az ENSZ 26. klímakonferenciáján (COP26) Glasgow-ban 2021. november 1-jén. A november 12-ig tartó tanácskozás célja, hogy a résztvevők elkötelezzék magukat amellett, hogy a globális felmelegedés mértéke ne haladja meg a 1,5 Celsius-fokot az iparosodás előtti értékhez képest.
Nyitókép: MTI/AP/Daily Express/Pool/Steve Reigate

COP-26: érzelmes beszédek, de lesz-e a földlakók számára kemény klíma-kompromisszum?

Vádak, ígéretek, remények – erről szól a COP26 Klímacsúcs – azaz a „Felek 26. Konferenciája” – az ENSZ Klímaváltozási Keretegyezményét aláíró összes állam találkozója... néhány „apró” kivétellel.

Miként lehetne elérni, hogy a század végéig maximum 1,5 Celsius fokkal emelkedjen a Föld átlaghőmérséklete az ipari forradalom előtti szinthez képest? Ez a tét a glasgow-i klímacsúcson és ezzel fogadta több száz ország küldötteit a házigazda Boris Johnson, az Egyesült Királyság miniszterelnöke is.

A továbbra is növekvő emisszió közepette azonban a másfél fokos cél sokkal keményebb áldozatokat követel az emberiségtől, mint a Párizsban határként meghatározott 2 Celsius fok – miközben a jelenleg valószínű szcenárió a 2,7 fokos hőmérséklet emelkedés. Johan Rockström vezető klímakutató szerint az 1,5 fok

„nem kitalált politikai szám, hanem a bolygó határértéke... még a töredékkel magasabb szám is veszélyes, mert visszafordíthatatlan változásokat okozhat az éghajlatban,

például a grönlandi jég olvasásával”.

De hogyan lehet alkut kötni, ha nincs ott Glasgowban a szénerőművek tekintetében fő széndioxid-kibocsájtó Kína és negyedik helyen álló, fosszilis tüzelőanyag-exportőr Oroszország?

Egyes kommentátorok szerint Hszi Csinping kínai elnök azért maradt otthon, mert nem akarja elkapni a Covidot. Vlagyimir Putyinnal pedig nem sokan akarnak szóba állni – bár néhány év alatt jelentősen változott a klímahelyzethez való hozzáállása.

Kína és Oroszország is karbonsemleges akar lenni 2060-ra – de csak tíz évvel az EU saját határideje után.

Nem ment el a klímacsúcsra II. Erzsébet királynő sem – igaz, orvosai tanácsára. A brit uralkodó így egy videoüzenetben szólította fel a résztvevőket, hogy „emelkedjenek felül a pillanatnyi politikán és váljanak valódi államférfiakká” a klímaválság leküzdésével.

A britek egy másik globális szupersztárjukat, a természetfilmes Sir David Attenborough-t is a világszínpadra tolták. Ő közölte: „a világ már bajban van” ...de „nem félnünk kell, hanem reménykedni”, és „a fiatalok lökést adnak, hogy újraírjuk a történetünket”. A közönség ovációval jutalmazta a szenvedélyes felszólalást.

A kicsit elbóbiskoló Joe Biden amerikai elnök pedig azt ígérte, hogy Amerika (Donald Trump évei után) visszatért, „túláradó felelőssége van” és „példát fog mutatni”.

A csúcs királynője Greta Thunberg aktivista – aki nem is vesz részt rajta és aki azt mondja, hallgassunk a tudósokra, de nem merül el a részletekben. Híveinek ez nem számít, így is hatalmas ünneplést kapott egy parkban, ahol egy népszerű skót dal nyomdafestéket nem tűrő változatával üzentek a választott politikai vezetőknek, hogy mit kezdjenek a klíma-politikájukkal. Később még hozzátette: „Ez a konferencia sehova sem vezet, a vezetők úgy tesznek, mintha érdekelné őket a jövőnk, de hazudnak.”

Az aktivistáktól a számukra démoni Donald Trumpot leváltó Joe Biden is kapott, mert „üres kézzel jött”, a Guardian című lap pedig emlékeztetett:

kormányzása első fél évében 2500 új olaj- és gázkutatási engedélyt adott ki, miközben Trumpnak ez kétszer annyi ideig tartott.

Közben a kínai kormány angol nyelvű szócsöve, a Global Times ismét a nyugati országokat vádolta a klímaváltozás előidézésével és megemlítette: Thunberget arra használják, hogy Kínát ütve eltereljék erről a figyelmet, pedig náluk alacsonyabb az egy főre jutó emisszió, mint Amerikában. Akármit is reméljenek Nyugaton, Kína nem vállalja a nyugatiak által meghatározott kibocsájtási kvótákat – tette hozzá az újság.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szombaton fontos vizsgát tesz a Covid-generáció – Horváth Péter szerint a hatodikosoknak lesz a legnehezebb

Szombaton fontos vizsgát tesz a Covid-generáció – Horváth Péter szerint a hatodikosoknak lesz a legnehezebb

Idén is több tízezer diák írja meg szombaton a központi írásbeli középiskolai felvételit. A nyolcadikosok mellett hat- és nyolcévfolyamos gimnáziumokba jelentkező hatodikosok és negyedikesek is vizsgáznak magyar nyelvből és matematikából. Újdonság, hogy ajánlást kaptak az idei tanévben a tankerületi fenntartású gimnáziumok arról, hogy a központi írásbeli felvételi vizsgán milyen eredményeket elért tanulókat érdemes felvenniük. A felvételiről és a változásokról az InfoRádió Horváth Pétert, a Nemzeti Pedagógus Kar elnökét kérdezte.

Bejelentették a közel-keleti megegyezést, Donald Trump továbblépne

Izrael és a Hamász palesztin terrorszervezet közötti tűzszünetet és a 467 napja elrabolt izraeli túszok kiszabadulásáról megkötött egyezményt jelentett be kormányzati forrásokra hivatkozva a 12-es és a 13-as izraeli kereskedelmi televíziós csatorna. A katari miniszterelnök később beszámolt a megállapodás részleteiről.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.01.16. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Akkora stratégiai vereséget szenvedhet hamarosan Ukrajna, hogy ezt még a háború után is érezni fogják

Akkora stratégiai vereséget szenvedhet hamarosan Ukrajna, hogy ezt még a háború után is érezni fogják

Miközben az ukrán haderő ütőképes alakulatainak elég jelentős része Oroszország területén harcolt, az orosz haderő szép lassan elérte Donyeck megye egyik legfontosabb városát, Pokrovszkot. Egy olyan településről van szó, amely nem csupán hadműveleti szempontból kritikus: Pokrovszk az ukrán szénbányászat talán legfontosabb központja, elvesztése súlyos csapás lehet az ukrán gazdaság egyik húzóágazatának, az acéliparnak. Az ukrán vezetés az elmúlt hetekben rájött arra, hogy Pokrovszkot talán nem kellene olyan könnyen elengedni, ahogy a térségbeli kisvárosokat, hiszen elvesztésével nem csupán Donyeck nagy része kerülhet orosz kézre, hanem az ukrán gazdaság hosszútávú működése is csapást szenvedhet, ami kihathat a háború utáni kilábalás ütemére is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×