Infostart.hu
eur:
385.83
usd:
331.62
bux:
116510.12
2026. január 11. vasárnap Ágota
Sir David Attenborough brit természettudós és ismeretterjesztő dokumentumfilmes beszédet mond az ENSZ 26. klímakonferenciáján (COP26) Glasgow-ban 2021. november 1-jén. A november 12-ig tartó tanácskozás célja, hogy a résztvevők elkötelezzék magukat amellett, hogy a globális felmelegedés mértéke ne haladja meg a 1,5 Celsius-fokot az iparosodás előtti értékhez képest.
Nyitókép: MTI/AP/Daily Express/Pool/Steve Reigate

COP-26: érzelmes beszédek, de lesz-e a földlakók számára kemény klíma-kompromisszum?

Vádak, ígéretek, remények – erről szól a COP26 Klímacsúcs – azaz a „Felek 26. Konferenciája” – az ENSZ Klímaváltozási Keretegyezményét aláíró összes állam találkozója... néhány „apró” kivétellel.

Miként lehetne elérni, hogy a század végéig maximum 1,5 Celsius fokkal emelkedjen a Föld átlaghőmérséklete az ipari forradalom előtti szinthez képest? Ez a tét a glasgow-i klímacsúcson és ezzel fogadta több száz ország küldötteit a házigazda Boris Johnson, az Egyesült Királyság miniszterelnöke is.

A továbbra is növekvő emisszió közepette azonban a másfél fokos cél sokkal keményebb áldozatokat követel az emberiségtől, mint a Párizsban határként meghatározott 2 Celsius fok – miközben a jelenleg valószínű szcenárió a 2,7 fokos hőmérséklet emelkedés. Johan Rockström vezető klímakutató szerint az 1,5 fok

„nem kitalált politikai szám, hanem a bolygó határértéke... még a töredékkel magasabb szám is veszélyes, mert visszafordíthatatlan változásokat okozhat az éghajlatban,

például a grönlandi jég olvasásával”.

De hogyan lehet alkut kötni, ha nincs ott Glasgowban a szénerőművek tekintetében fő széndioxid-kibocsájtó Kína és negyedik helyen álló, fosszilis tüzelőanyag-exportőr Oroszország?

Egyes kommentátorok szerint Hszi Csinping kínai elnök azért maradt otthon, mert nem akarja elkapni a Covidot. Vlagyimir Putyinnal pedig nem sokan akarnak szóba állni – bár néhány év alatt jelentősen változott a klímahelyzethez való hozzáállása.

Kína és Oroszország is karbonsemleges akar lenni 2060-ra – de csak tíz évvel az EU saját határideje után.

Nem ment el a klímacsúcsra II. Erzsébet királynő sem – igaz, orvosai tanácsára. A brit uralkodó így egy videoüzenetben szólította fel a résztvevőket, hogy „emelkedjenek felül a pillanatnyi politikán és váljanak valódi államférfiakká” a klímaválság leküzdésével.

A britek egy másik globális szupersztárjukat, a természetfilmes Sir David Attenborough-t is a világszínpadra tolták. Ő közölte: „a világ már bajban van” ...de „nem félnünk kell, hanem reménykedni”, és „a fiatalok lökést adnak, hogy újraírjuk a történetünket”. A közönség ovációval jutalmazta a szenvedélyes felszólalást.

A kicsit elbóbiskoló Joe Biden amerikai elnök pedig azt ígérte, hogy Amerika (Donald Trump évei után) visszatért, „túláradó felelőssége van” és „példát fog mutatni”.

A csúcs királynője Greta Thunberg aktivista – aki nem is vesz részt rajta és aki azt mondja, hallgassunk a tudósokra, de nem merül el a részletekben. Híveinek ez nem számít, így is hatalmas ünneplést kapott egy parkban, ahol egy népszerű skót dal nyomdafestéket nem tűrő változatával üzentek a választott politikai vezetőknek, hogy mit kezdjenek a klíma-politikájukkal. Később még hozzátette: „Ez a konferencia sehova sem vezet, a vezetők úgy tesznek, mintha érdekelné őket a jövőnk, de hazudnak.”

Az aktivistáktól a számukra démoni Donald Trumpot leváltó Joe Biden is kapott, mert „üres kézzel jött”, a Guardian című lap pedig emlékeztetett:

kormányzása első fél évében 2500 új olaj- és gázkutatási engedélyt adott ki, miközben Trumpnak ez kétszer annyi ideig tartott.

Közben a kínai kormány angol nyelvű szócsöve, a Global Times ismét a nyugati országokat vádolta a klímaváltozás előidézésével és megemlítette: Thunberget arra használják, hogy Kínát ütve eltereljék erről a figyelmet, pedig náluk alacsonyabb az egy főre jutó emisszió, mint Amerikában. Akármit is reméljenek Nyugaton, Kína nem vállalja a nyugatiak által meghatározott kibocsájtási kvótákat – tette hozzá az újság.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Egyre nagyobb veszélyben Magyarország különleges értékei

Egyre nagyobb veszélyben Magyarország különleges értékei

A szikes tavak területe mindössze 230 ezer hektár egész Európában, ebből Magyarországon 206 ezer található. Folyamatosan kiszáradnak, így veszélybe kerülnek a földön fészkelő madarak, mint például a nagy goda, a piroslábú cankó, a bíbic. Ezeknek a megmentéséről szól a projekt. Az InfoRádió Tokody Bélát, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület fajmegőrzési osztályának munkatársát, a projekt vezetőjét kérdezte.

Konzervatív lázadás - Mráz Ágoston értelmezte a Fidesz-kongresszuson történteket

A tapasztalat és a fiatalítás egyszerre van jelen a kormánypártban, ennek az egyensúlyára törekszik a Fidesz - mondta a Nézőpont Intézet igazgatója a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában arról, hogy a Fidesz-KDNP 65 régi és 41 új jelölttel indul az országgyűlési választáson.
inforadio
ARÉNA
2026.01.12. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Mutatunk egy részvényt, ami most 50 százalékkal többet érhet

Mutatunk egy részvényt, ami most 50 százalékkal többet érhet

Rendkívül izgalmasan indult a 2026-os év a tőzsdéken. Miközben azonban a befektetők főként a geopolitikai eseményekre, illetve az elsődleges piaci reakciókra figyelnek, több részvénynél is olyan növekedési katalizátorok kezdenek kirajzolódni, melyek hatalmas emelkedést vetítenek előre. Mostani elemzésünkben egy olyan részvénnyel fogunk folgalkozni, amely nem csak, hogy profitálhat napjaink legforróbb befektetési trendjeiből, de több mint 50 százalékos

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×