eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyért felelős tagja a jogállamiság lengyelországi érvényesüléséről az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) brüsszeli vitáján 2021. március 16-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Uniós biztos: Magyarországon és Lengyelországban nem javult a helyzet jogállamiság szempontjából

Magyarországon és Lengyelországban nem javult a helyzet jogállamiság szempontjából a legutolsó, tavaly szeptemberi jogállamisági jelentés óta - jelentette ki Didier Reynders jogérvényesülésért felelős uniós biztos az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságának (LIBE) szerdai ülésén.

A biztos kiemelte: Magyarországon és Lengyelországban továbbra is aggodalomra ad okot a bíróságok függetlenségének helyzete, és a magyar médiaszabadsággal, illetve a rendszerszintű korrupcióval is súlyos problémák vannak.

Hozzátette: Magyarországgal szemben újabb kötelezettszegési eljárás indult nemrégiben, mivel a magyar kormány megszegte az EU Alapjogi Chartájában foglalt jogszabályokat, "amikor olyan tartalmakat tiltott be, amelyek a születéskor meghatározott nemtől eltérő ábrázolást, illetve homoszexualitást foglalnak magukban".

Mint mondta, az új magyar törvény számos európai jogszabályt sért. Reynders ugyancsak az alapjogokat sértő esetként emlegette azt, hogy "Magyarországon nem jelenhetnek meg LMBTI (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, interszex) témákat tartalmazó gyermek és mesekönyvek".

"Ez a határozat sérti a szerzői jogokat, a hagyományos nemi szerepektől való eltérés jogát, a véleményszabadságot és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát" - jelentette ki.

A Magyarország és Lengyelország ellen folyamatban lévő 7-es cikk szerinti eljárással kapcsolatban kijelentette: nagyon fontos az uniós tagországok kormányait tömörítő Európai Tanács napirendjén tartani a témát, egészen addig, míg az aggodalomra okot adó tényezők fennállnak a két országban. Mint mondta, az eljárás hosszú időt vesz igénybe, amelynek során érvényesülniük kell a hatályban lévő jogszabályoknak.

Sophie Int'Veldt holland zöldpárti politikus, az uniós parlament képviselője felszólalásában csalódását fejezte ki, hogy immáron tíz éve nem történik semmilyen ellenlépés az Európai Bizottság és az Európai Tanács részéről a jogállamiság rendszerszintű megsértésre.

"Kényszeríteni kell ezt a két testületet, hogy álljanak végre ki a jogállamiság mellett. Amennyiben ez nem történik meg, az Európai Parlamentnek el kell gondolkoznia, milyen más eszközökkel tud fellépni az ügyben" - hangsúlyozta.

Katarina Barley, az EP szocialista képviselője arról beszélt, hogy a "jóhiszemű" európai kormányok haladást tudnak elérni a jogállamiság terén, mert együttműködnek az Európai Bizottsággal.

"Ellenben a rosszhiszemű kormányok esetében, mint amilyen a magyar és a lengyel, nem történik semmi e téren, sőt a helyzet csak súlyosbodik" - jelentette ki.

A német politikus szerint Magyarországon már aligha lehet demokráciáról beszélni. Véleménye szerint "Orbán Viktor még abban az esetben is, ha elveszti a választásokat, a kormányzat által hozott törvények segítségével továbbra is képes lesz ellenőrzés alatt tartani az államot".

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×