eur:
411.11
usd:
392.25
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Europe USA trade war and American tariffs as two opposing cargo freight containers in European Union economic conflict as a dispute over import and exports as a 3D illustration.
Nyitókép: wildpixel/Getty Images

Vége az EU-USA vámvitának - íme az egyezség

Az Európai Unió és az Egyesült Államok megállapodást kötött az európai Airbus és az amerikai Boeing repülőgépgyártóknak nyújtott, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) által tiltottnak minősített állami támogatások miatt kialakult vita lezárásáról, és öt évre meghosszabbították egymás exportjára kivetett büntetővámok felfüggesztését - tájékoztatott az Európai Bizottság kedden.

Az EU és az Egyesült Államok márciusban négy hónapra függesztette fel az egymás exportjára kölcsönösen kivetett büntetővámokat a vámtarifák tartós megszüntetéséhez szükséges belső eljárások befejezése érdekében.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közölte: a Joe Biden amerikai elnökkel folytatott brüsszeli csúcstalálkozó áttöréssel kezdődött, az Airbust és a Boeinget érintő megállapodás nagy lépést jelent a WTO története leghosszabb kereskedelmi vitájának megoldására.

A megállapodás új fejezetet nyit az EU és az Egyesült Államok kapcsolatában, "a perektől az együttműködés felé haladunk" - fogalmazott az uniós bizottság elnöke.

A brüsszeli testület közölte, a felek most átfogó megállapodás kidolgozását kezdik meg, a nemzeti támogatások engedélyezéséről, illetve kifejezték szándékukat egyebek mellett egy polgári repülőgépekkel foglalkozó munkacsoport létrehozásáról, valamint a polgári repülőgépgyártók számára nyújtott, nyílt és átlátható finanszírozás biztosításáról piaci feltételek mellett a törvény által megengedett mértékben. Megállapodtak abban is, hogy nem nyújtanak olyan támogatást egyedi adókedvezmény formájában sem saját gyártóik számára, amelyek károsíthatják a másik felet, valamint együttműködnek olyan piaci gyakorlatok kezelésében, amelyek károsíthatják a polgári repülőgépipart.

Az Egyesült Államok, valamint a Németországot, Franciaországot, Nagy-Britanniát és Spanyolországot képviselő Európai Bizottság között 2004 óta húzódik vita a világ két legnagyobb repülőgépgyártója, a Boeing és az Airbus szubvencionálása ügyében. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) vitarendezési testülete 2018 májusában az Európai Uniót, 2019 áprilisában pedig az Egyesült Államokat marasztalta el.

A WTO háromtagú választottbírósága 2019 októberében mondta ki, hogy évi 7,5 milliárd dollár kárt okoztak az Egyesült Államoknak az Airbus számára kölcsönök formájában nyújtott, tiltott uniós támogatások. Ezért engedélyezte, hogy az Egyesült Államok 10, illetve 25 százalékos büntetővámot vessen ki 7,5 milliárd dollár értékű európai termékre.

Az unió több mint 10 milliárd dolláros kártérítési igényéről 2020 tavaszán kellett volna meghozni a döntést, ám a koronavírus-járvány ezt késleltette. Az Európai Unió 2020 novemberében jelentette be, hogy új vámtarifákat vezet be amerikai importtermékekre a WTO döntése alapján a Boeing amerikai repülőgépgyártónak nyújtott, tiltott támogatások miatt. A Kereskedelmi Világszervezet az év októberében engedélyezte az EU-nak, hogy 4 milliárd dollár értékű amerikai terméket sújtson büntetővámmal a Boeingnek nyújtott, tiltott támogatások miatt.

A WTO tavalyi döntése óta mindkét fél tett lépéseket, hogy eleget tegyen a világszervezet előírásainak. Washington állam például visszavonta a Boeingnek nyújtott adókedvezményeket, az Airbus pedig módosította a francia és a spanyol kormánnyal kötött megállapodásait, azaz nagyobb kamatot fizet az A350-es típus fejlesztéséhez kapott állami hitelek után.

Címlapról ajánljuk
Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

A magyar uniós biztosjelölttől elvett szakterületek közül kettő az egészségügyi válságkezeléshez, egy pedig a szexuális és reprodukciós jogokkal kapcsolatos hatáskörhöz kapcsolódik – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferense. Kalas Vivien szerint az új Európai Bizottságtól nem igazán várhatók nagy változások, talán az ECR képviselőcsoport hozhat be új gondolatokat a mindennapos munkába.

Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Békekötés nem várható, maximum tűzszünetet lehet elérni Ukrajnában, ami viszont nem biztos, hogy elég lesz az Egyesült Államoknak – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra reagálva, hogy egyes források szerint Vlagyimir Putyin tárgyalna az ukrajnai fegyverszünetről Donald Trumppal. Kaiser Ferenc szerint ha elapadnak a nyugati támogatások, akkor egész Ukrajna elveszhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Kemény szankciót jelentett be Amerika - Hogyan érinti ez a magyar gázellátást?

Kemény szankciót jelentett be Amerika - Hogyan érinti ez a magyar gázellátást?

Az Egyesült Államok újabb szankciókat vezetett be Oroszország ellen, ezúttal a Gazprombankot és további 50 kisebb-nagyobb orosz pénzintézetet célozva meg. A lépés célja, hogy tovább korlátozza Oroszország hozzáférését a nemzetközi pénzügyi rendszerhez, és megnehezítse az ukrajnai háború finanszírozását. Az intézkedések a Biden-adminisztráció utolsó hónapjában történnek, és jelentős hatással lehetnek az orosz költségvetésre, de a magyar gazdaság szempontjából is izgalmas a helyzet, mivel Magyarország évente 4,5 milliárd köbméter földgázt kap Oroszországtól, amelyet a Gazprom szállít, a szankció alá kerülő Gazprombank kezeli az energiacég pénzügyeit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×