Alapvetően a ciprusi felségterületeken végzett török földgázkitermelés lesz a témája az április 4-i EU-török csúcsnak, de a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa szerint vélhetően a migrációs kérdések is szóba kerülnek.

Egeresi Zoltán az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának azt mondta: Ankara kezében továbbra is aduász az országban élő több mint négymillió szír menekült kérdése, akiknek az ott tartózkodásáért a török fél folyamatosan küldi a számlákat az EU-ba.

A kérdést valószínűleg nem most fogják rendezni, de a következő hónapokban sort kell keríteni az ez irányba menő következő lépésekre. Tavaly február végén-március elején például volt egy válság a görög-török határon, amikor mintegy 10-15 ezer menekült próbált átkelni Görögországba. Ezt részben uniós támogatással sikerült elhárítaniuk a görög határőröknek. Habár a koronavírus-járvány miatt kicsit háttérbe szorult a téma, Törökországnak akut probléma, hogy ott van egy négymilliós, csak részben rendezett státuszú, rossz gazdasági kilátású, nehezen integrálható embertömeg. Ráadásul a menekülttáborok nagy részét a törökök felszámolták, de

a "csúcson" is csak 250 ezer szíriai menekült lakott táborokban, mostanra a számuk nagyjából 50 ezerre csökkent.

A döntő többségük városokban – a szír határ vidékén vagy a nyugati nagyvárosokban, például Isztambulban – talált lakhelyet. Az integrációjuk zajlik, de a gyerekek iskoláztatása és a felnőttek munkavállalása állandó problémát jelent – utóbbiak főként illegálisan dolgoznak, amivel részben olcsó munkaerőt jelentnek a török gazdaságnak, ám a szírek többsége emiatt kiszolgáltatott.

Azért, hogy ne keljenek annyian útnak, az uniós támogatásnak nagy szerepe van, mert havi juttatást kapnak ebből a pénzből a szír menekültek, ami segíti a boldogulásukat.

"Az eddig kiszivárgott információk alapján

lesz egy újabb megegyezés a felek között, ami újabb eurómilliárdok kifizetését fogja jelenteni, de ennek részleteiről még nem tudni semmit"

- jelezte Egeresi Zoltán.

Később kifejtette: a gyerekek fokozódó iskoláztatása, a családok együttélése a török társadalommal, a török nyelv megtanulása hosszabb távon azt jelenti, hogy a gyerekek például jobban fognak integrálódni, mint a háborús menekültként érkező szülők, de ez egy nagyon hosszú folyamat, és az EU szempontjából az időnyerés a legfontosabb cél - tisztázta.