Boris Johnson és Ursula von der Leyen hétfő este - két napon belül immár másodszor - másfél órás telefonbeszélgetést tartott, a megbeszélésről kiadott közös közlemény szerint elsősorban azért, hogy "leltárt vegyenek fel" a majdani viszonyrendszerről folyó tárgyalásokról.
A Downing Street által ismertetett közlemény szerint Johnson és von der Leyen megállapította, hogy továbbra is jelentősek a nézetkülönbségek a három kritikus jelentőségű területen:
- az egyenlő versenyfeltételek,
- a megállapodás betartatásának módozatai és
- a halászat szabályozása ügyében.
Egyetértettek abban is, hogy emiatt nem jöttek létre a feltételei a megállapodás végső formába öntésének.
A közös közlemény ugyanakkor egyenes utalást tesz arra, hogy Boris Johnson és Ursula von der Leyen a következő napokban személyesen tárgyal Brüsszelben a fennmaradt nézetkülönbségekről.
A nyilatkozat megfogalmazása szerint a brit miniszterelnök és az Európai Bizottság vezetője megkérte a két főtárgyalót és stábjaikat arra, hogy
állítsanak össze a továbbra is fennálló nézeteltérésekről egy olyan áttekintő helyzetértékelést, amelyet a következő napokban "fizikai találkozó keretében" lehet megvitatni.
Michel Barnier, az Európai Bizottság tárgyalásvezetője küldöttségével együtt a múlt héten folyamatosan tárgyalt Londonban David Frost brit főtárgyalóval és stábjával, de ezen a tárgyalási fordulón sem jött létre megállapodás a három kritikus jelentőségű vitatott területen.
Ezért a tárgyalásokat a két küldöttségvezető a hétvégén felfüggesztette, Boris Johnson és Ursula von der Leyen pedig szombaton csaknem két órán át tárgyalt telefonon.
A brit kormányfő ezen a megbeszélésen egyezségre jutott arról, hogy a tárgyalóküldöttségek "tegyenek még egy erőfeszítést" annak felmérésére, hogy a nézeteltérések áthidalhatók-e. Megállapodtak egyben arról is, hogy hétfő este megint telefonos megbeszélést tartanak egymással.
E második telefonos tárgyaláson született az a döntés, hogy Johnson és Ursula von der Leyen a következő napokban Brüsszelben személyes találkozón tekinti át a helyzetet.
Az Egyesült Királyság január 31-én kilépett az Európai Unióból. Távozásának napján 11 hónapos, vagyis december 31-ig tartó átmeneti időszak kezdődött azzal a céllal, hogy legyen idő a megállapodásra a majdani kétoldalú viszonyrendszer feltételeiről, mindenekelőtt egy szabadkereskedelmi egyezményről.
A szabadkereskedelmi megállapodás elmaradása azt jelentené, hogy Nagy-Britannia és az EU kereskedelme januártól a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódna, ez viszont vámok megjelenésével járna a jelenleg akadálytalan kétoldalú kereskedelmi forgalomban.
A brit kormány hétfő este tett egy gesztusértékű bejelentést arról, hogy megfelelő feltételek esetén kész kivenni a londoni parlament elé terjesztett belső piaci törvénytervezetből a legvitatottabb pontokat, amelyek a Brexit feltételrendszeréről szóló megállapodás észak-írországi protokollját érintik.
E protokoll alapján a Nagy-Britanniából Észak-Írországba irányuló áruforgalomban uniós vámok vethetők ki az olyan árucikkekre, amelyekről feltételezhető, hogy az EU egységes belső piacára - mindenekelőtt Írországba - kerülhetnek tovább. A protokoll szerint közös bizottság állapítaná meg, hogy melyek ezek az árucikkek.
A londoni alsóházban szeptember végén beterjesztett belső piaci tervezet azonban az Egyesült Királyság belső piacának szabályozási jogköreit az Európai Uniótól teljes mértékben az Egyesült Királyság nemzeteinek kormányaihoz helyezné át, vagyis az EU-nak nem lenne rálátása arra, hogy Nagy-Britanniából milyen áruk kerülnek Észak-Írországba, és onnan potenciálisan Írországba, vagyis az unió saját egységes belső piacára.
A javaslat az EU megítélése szerint ellentmond a Brexit-megállapodás azon fejezeteinek, amelyek célja az Ír Köztársaság és Észak-Írország közötti határellenőrzés újbóli bevezetésének megakadályozása. Az erről kibontakozott vita is hátráltatja a jövőbeni kapcsolatrendszerről folyó tárgyalásokat.
