Cáfolva a hétvégi sajtójelentéseket, igen sötét képet festett hétfő reggel Michel Barnier brexitügyi EU-főtárgyaló a tagországok nagyköveteinek és az Európai Parlament témában delegált képviselőinek az EU–brit kilépési tárgyalások állásáról. A kétoldalú alkudozást a két küldöttség pénteken függesztette fel azzal, hogy politikai szintről kérnek iránymutatást a három nyitva maradt főbb témakörben a holtpontról való elmozduláshoz.

A brit kormányfő és az Európai Bizottság elnöke ezt követően szombaton telefonon egyeztetett, de legalábbis a nyilvánosságnak juttatott információkban láthatóan csak abban tudott egyetérteni, hogy az említett három kérdés – az egyenlő piaci versenyfeltételek garantálása, a megállapodás felügyeletének és végrehajtásának eljárási rendje, valamint a halászati politika – nélkül egyik fél sem tudja befejezettnek és elfogadhatónak tekinteni az amúgy 95 százalékban már kész majdani kilépési szerződést. Másfelől viszont megállapodott arról is, hogy a tárgyalásokat „fokozottabb erőfeszítésekkel” igenis folytatni kell, és a helyzet állásáról a két politikai vezető hétfőn este újabb közvetlen egyeztetést tart.

Jóllehet Barnier múlt héten még arról beszélt, hogy az utolsó utáni végső határidő e hét hétfő vagy kedd lehet a tárgyalások folytatásában, utána már úgymond nincs értelme erőlteti, mert nem lesz mód bármilyen eredménynek a szükséges tagállami, brit és európai parlamenti elfogadtatására, hétfőre viszont már EU-források arról beszéltek különböző háttértájékoztatókon, hogy

a tényleges határkő az EU állam- és kormányfőinek e hét csütörtök-pénteken esedékes csúcstalálkozója lesz

(optimális esetben már szerda estére egy elkészült megállapodástervezettel az asztalon).

Ezt részint indokolja a lehetséges opciók rendkívüli politikai súlya – akár egy húsz napon belüli ratifikációra, akár a megállapodás nélküli kilépésre kell is felkészülni –-, részint az a tény is, hogy az elmúlt napokban egyebek között tagországok közötti hangsúlykülönbségek is felmerültek, tovább komplikálva a tárgyalások menetét. Így mindenekelőtt az északi-tengeri halászatban érintett EU-országok álláspontja – élükön a franciákkal és a belgákkal – látványosan bekeményedett, relatíve csökkentve Barnier mozgásterét egy esetleges összetett csomag kapcsán kihozható kompromisszum eléréséhez. De bőven akadnak még nyitott kérdések az egyenlő versenyfeltételek kapcsán is, így például az EU fenn akarja tartani a jogot, hogy amennyiben versenyt sértő brit kormányzati lépést tapasztalnak, egyoldalú korlátozással élhessenek a brit partnerekkel szemben.

A két tárgyalóküldöttség hétfőn tehát folytatja az alkudozást, miközben Brüsszelben asztalhoz ültek a januárban véglegesített kilépési megállapodás és a kapcsolódó északír jegyzőkönyv végrehajtásáért felelős EU-brit vegyesbizottság társelnökei, Michael Gove brit kabinetminiszter és Maros Sefcovic bizottsági alelnök is. Esetükben különösen az északír vonatkozást tartják fontosnak, mivel mind több olyan brit jelzés érkezett, miszerint nagyvolumenű brit élelmiszerforgalmazók arra készülnek, hogy beszüntetik Észak-Írországba a szállításokat, ha nem tisztázódik időben az ír köztársasági szigeten található brit tartomány és Nagy-Britannia fő szigete közötti áruforgalom (így a vámkezelés mikéntje) januártól.

A légkört tovább hevíti, hogy mindeközben hétfőn és szerdán a brit kormány ismét benyújtja a brit alsóházban a tervbe vett brit belső piaci törvény azon kitételeit, amelyekkel London szabad kezet kíván biztosítani magának, hogy akár a megállapodást felülbírálva is eljárjon például vámügyek kezelésénél, és amiket első olvasatban igen nagy többséggel a Lordok Háza vett ki a leendő brit törvényből.

Érdekes módon a sokak szerint provokatív törvénytervezetet EU-oldalról egyelőre senki nem kommentálta, amit szakértők azzal magyaráznak, hogy

Barnier arra számít, ha az utolsó percben mégis születik kilépési szerződés, akkor a brit kormány mindezt magától ejteni fogja,

amit nem biztos, hogy megtenne, ha folyamatban lévő uniós követelésre válaszul kellene látszólag ez ügyben engedelmeskednie. A tervezet amúgy a mostani szavazat után megint visszamegy még a felsőházba, ahol várakozások szerint ismét el fogják kaszálni a kérdéses pontokat.