Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke fogadja Boris Johnson brit miniszterelnököt a bizottság brüsszeli épületében 2020. december 9-én. A két vezető az Európai Unióból kilépő Nagy-Britannia és az EU jövőbeli kétoldalú kapcsolatrendszeréről tárgyal.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Olivier Hoslet

Ursula von der Leyen bejelentést tett a brexitfolyamat lezárásáról

Ezen a héten bárhogyan is, de véget érnek a tárgyalások Nagy-Britannia és az Európai Unió között.

A hét végére döntés születik az Európai Unió és az Egyesült Királyság jövőbeli kereskedelmi kapcsolatáról, noha a két fél álláspontja továbbra is messze eltérő - tudatta rövid közleményében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben csütörtök hajnalban, miután éjszakába nyúló megbeszélést folytatott Boris Johnson brit miniszterelnökkel.

Ursula von der Leyen szerda este Brüsszelben fogadta Boris Johnsont, hogy személyes megbeszélésen mozdítsák ki holtpontjáról a majdani viszonyrendszerről zajló tárgyalásokat.

Az uniós bizottság elnöke közölte: élénk és érdekes vitát folytatott Johnsonnal a tárgyalások jelenlegi állásáról, áttekintve a fennmaradó kérdések listáját.

"Világosan megértettük egymás álláspontját, amelyek messze eltérnek egymástól"

- fogalmazott.

Tájékoztatása szerint abban állapodtak meg, hogy a tárgyaló delegációkat azonnal ismét összehívják, hogy megpróbálják megoldani a fennmaradó, alapvető nézeteltéréseket.

Von der Leyen és Johnson az elmúlt napokban két alkalommal tartott csaknem két órás telefonbeszélgetést.

A mostani megbeszélésről kiadott közös közlemény szerint is jelentősek maradtak a nézetkülönbségek a három kulcsfontosságú területen:

  1. az egyenlő versenyfeltételek,
  2. a megállapodás betartatásának módozatai és
  3. a halászat szabályozása ügyében.

David Frost brit főtárgyaló küldöttségével együtt vasárnap óta Brüsszelben folytat megbeszéléseket, mivel a múlt héten Londonban tartott tárgyalási fordulón sem jött létre megállapodás a három vitatott területen.

Az Egyesült Királyság január 31-én kilépett az Európai Unióból. Távozásának napján 11 hónapos, vagyis december 31-ig tartó átmeneti időszak kezdődött azzal a céllal, hogy legyen idő a megállapodásra a majdani kétoldalú viszonyrendszer feltételeiről, mindenekelőtt egy szabadkereskedelmi egyezményről. A szabadkereskedelmi megállapodás elmaradása azt jelentené, hogy Nagy-Britannia és az EU kereskedelme januártól a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódna, ez viszont vámok megjelenésével járna a jelenleg akadálytalan kétoldalú kereskedelmi forgalomban.

Címlapról ajánljuk
Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

A közelmúlt válságidőszakában a pénzügyi stressz és a státusz-orientáció növelte leginkább az alkoholfogyasztást, a pandémia időszakában ugyanakkor nem indult általános alkoholfogyasztási hullám Magyarországon – derült ki egy most megjelent kutatásból. Az InfoRádió a felmérésről Fertő Imrét, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárát kérdezte.

Donald Trump: nemzetbiztonsági érdek Grönland megszerzése

Az elnök Washingtonból távozva a repülőtéren újságírók előtt kifejtette, hogy a kiterjedt amerikai katonai beruházások révén megcélzott amerikai rakétavédelmi pajzs, az „Aranykupola" (Golden Dome) kiépítése szempontjából is fontos szerepet kapna Grönland. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a kérdésről tárgyalások vannak a NATO-val is.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Ukrajna olyan súlyos kihívással néz szembe, amire még nem volt példa - Háborús híreink szombaton

Ukrajna olyan súlyos kihívással néz szembe, amire még nem volt példa - Háborús híreink szombaton

Kijev jelenleg csak a szükséges villamosenergia-mennyiség mintegy feléhez jut hozzá, a városban tömeges fűtés- és áramkimaradások sújtják a lakosságot a rekordhidegben – közölte Vitalij Klicsko főpolgármester. Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben. Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök cáfolta Trump korábbi kijelentését: "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×