Infostart.hu
eur:
384.77
usd:
327.97
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Michel Barnier, az Európai Bizottságnak a Nagy-Britannia és az Európai Unió kétoldalú kapcsolatrendszerének ügyében illetékes főtárgyalója érkezik a brit EU-tagság megszűnéséről rendezett vita következő fordulójára Londonban 2020. október 22-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

A péntek lesz a brexit nagy napja – véli az EU-s fél

Az Európai Bizottság főtárgyalója szerint ha sikerül megállapodni Londonnal, az Európai Parlament a két ünnep közt is össze fog ülni, hogy véglegesítsék az Egyesült Királyság kilépése utáni közös szabályozást.

Az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatokról zajló tárgyalásokon a felek akár már pénteken közös nevezőre juthatnak a továbbra is vita forrását jelentő egyenlő piaci versenyfeltételek és a halászat szabályozásának kérdéseiről - közölte Michel Barnier, az Európai Bizottság főtárgyalója csütörtökön.

Barnier Brüsszelben, az Európai Parlament (EP) házbizottságaként működő, úgynevezett Elnökök Értekezlete előtt számolt be a december végi határidővel zajló tárgyalások állásáról.

Azt mondta, noha nehéz, még mindig lehetséges a kereskedelmi megállapodás idei, határidő előtti elfogadása. A Twitteren közzétett üzenetében kiemelte: a megbeszélések ezen utolsó szakaszában az átláthatóság és az unió egysége fontosabb, mint valaha.

"Csak az EU érdekeit és elveit védő megállapodást fogunk aláírni"

- emelte ki.

A tanácskozás részleteit ismerő források szerint Barnier azt mondta, London elfogadta egy mechanizmus bevezetését, amely eljárás indítását teszi lehetővé akkor, ha az uniós állampolgárságú munkavállalók jogai az Egyesült Királyságban, illetve a brit munkavállalóinak jogai az EU-ban csorbát szenvednének, illetve, ha a környezetvédelmi szabványok a tisztességes versenyt befolyásoló módon térnek el az előírásoktól.

London még nem nyilatkozott arról, miként kívánja ellenőrizni az állami támogatásokat, továbbá a halászat kérdése még mindig a legvitatottabb kérdések közé tartozik - emelte ki a főtárgyaló.

Az Elnökök Értekezlete a találkozót követően kiadott közleményében azt közölte: amennyiben vasárnap éjfélig sikerül közös nevezőre jutni Londonnal, az Európai Parlament készen áll rendkívüli plenáris ülést összehívására még december vége előtt, hogy megvitassa a tárgyalások eredményét és azt, hogy beleegyezését adja-e a megállapodáshoz.

Arra emlékeztettek, hogy a megállapodás ratifikálása attól függ, hogy az Egyesült Királyság kormánya teljes mértékben végrehajtja-e a január végével hatályba lépett kilépési (Brexit) megállapodás rendelkezéseit, különös tekintettel az Írországról és Észak-Írországról szóló jegyzőkönyvre. Arra szólították fel az Európai Bizottságot, nyújtson be teljes körű jelentést a megállapodás végrehajtásáról annak érdekében, hogy az uniós parlament értékelhesse, minden feltétel teljesült-e.

Az Európai Unió és az Egyesült Királyság jövőbeni kereskedelmi kapcsolatrendszerének feltételeiről ezen a héten Brüsszelben zajlanak a tárgyalások.

Az Egyesült Királyság január 31-én kilépett az Európai Unióból. Távozásának napján december 31-ig tartó - vagyis nem egészen három hét múlva lejáró - átmeneti időszak kezdődött azzal a céllal, hogy legyen idő a megállapodásra a majdani kétoldalú viszonyrendszer feltételeiről, mindenekelőtt egy szabadkereskedelmi egyezményről.

Az eddigi tárgyalási fordulókon azonban nem sikerült megállapodást elérni.

A leghevesebb vita London és az EU között az egyenlő versenyfeltételek és a halászat szabályozásának kérdéséről folyik.

Ha a következő napokban sikerülne megállapodásra jutni, az egyezményt az Európai Parlamentnek és a brit törvényhozásnak is ratifikálnia kellene még az év vége előtt, hogy a szerződés az átmeneti időszak végének pillanatában, január 1-én életbe léphessen.

Címlapról ajánljuk
Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Az amerikai elnök 60 országot hívott meg a gázai béketanácsba, de állandó tagságot csak bizonyos feltételekkel lehet kapni. A kazah, az üzbég és a fehérorosz elnök mellett Orbán Viktor is üdvözölte a kezdeményezést, Oroszország, Lengyelország és Izrael még kivár, a francia államfő viszont egyértelműen közölte, hogy a jelenlegi feltételekkel nem csatlakoznak a testülethez.

40 százalékos ugrás – Szakértő a Mol történelmi lépéséről

Megállapodás született a Mol és az orosz Gazpromnyefty között a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban lévő, többségi orosz tulajdonrész megvásárlásáról. Az üzlet jelentőségéről Hortay Olivért, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetőjét kérdezük.
Olyan történt a Mol részvényével, amire már 2007 óta nem volt példa

Olyan történt a Mol részvényével, amire már 2007 óta nem volt példa

Elsősorban a Donald Trump által belengetett vámfenyegetések és a vonatkozó friss fejlemények befolyásolják ma a befektetői hangulatot. Ázsiában ma reggel felemás hangulat uralkodott, Európában pedig lejtőre kerültek a tőzsdék. A magyar tőzsdén elsősorban a Molra volt érdemes odafigyelni: az olajcég tegnap jelentette be hivatalosan, hogy a szerb NIS olajfinomító többségi tulajdonosa lesz. Jelenleg kisebb emelkedésben van a magyar vállalat árfolyama - ahogy az ilyen esetekben gyakori, már a spekulációt megvették a befektetők (buy the rumour), most pedig várnak a gigaügylet további részleteire. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×