Infostart.hu
eur:
390.71
usd:
337.49
bux:
120700.1
2026. március 3. kedd Kornélia
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (k) a Karmelita kolostorban, ahová a koronavírus-járvány elleni védekezés szigorításának bejelentése után 2020. november 3-a estére összehívta a megyei kormánymegbízottakat, akik a helyi védelmi bizottságok vezetői is egyben. Mellette Pintér Sándor belügyminiszter (b3), Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter (b), György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára (j3). Orbán Viktor felhívta a kormánymegbízottak figyelmét arra, hogy nehéz hónapok következnek, és a most meghozott intézkedéseket minden megyében a lehető legszigorúbban végre kell hajtani, és a korlátozásokat következetesen be kell tartatni.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Azon kevesek között van Magyarország, akik előleget kaptak a járványkezelésre az Uniótól

Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén jóváhagyta a horvátországi földrengés és a lengyelországi áradások okozta károk miatti helyreállításra, továbbá hét ország, köztük Magyarország számára a koronavírus okozta károk enyhítésére szánt 823 millió eurós (mintegy 288 milliárd forintos) európai uniós segítséget.

A támogatás legnagyobb részét, 683,7 millió eurót Horvátország kapja a márciusban Zágrábban és környékén bekövetkezett földrengés utáni helyreállításra. Az összeg első részletét, 88,9 millió eurót már augusztusban folyósították is.

Lengyelország több mint hétmillió eurót kap a a lengyel-kárpátaljai vajdaság (Podkarpackie) régióját sújtó júniusi áradások utáni helyreállításra.

Továbbá a koronavírus-járvány okozta súlyos népegészségügyi vészhelyzet kezelésére több mint 132,7 millió euró előleget osztanak szét Magyarország, Németország, Írország, Görögország, Spanyolország, Horvátország és Lengyelország részére.

Magyarország a beérkezett kérelmeinek teljes elbírálásáig 26,6 millió euró (mintegy 9,5 milliárd forint) előlegben részesül

– közölte az Európai Parlament.

Az Európai Unió 19 országa, Ausztria, Belgium, Horvátország, Csehország, Észtország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia és Spanyolország - és három tagjelölt ország - Albánia, Montenegró és Szerbia kért segítséget a koronavírus-járvány hatásainak enyhítésére. Közülük heten előleget kapnak, ehhez járult hozzá most a parlament.

A támogatást az Európai Unió szolidaritási alapjából finanszírozzák. Az alap súlyos természeti katasztrófák bekövetkezése után nyújt pénzügyi támogatást az érintett tagállamoknak és a csatlakozásra váró országoknak. A koronavírus-járványra válaszul meghozott rendkívüli uniós intézkedések részeként az unió a súlyos népegészségügyi vészhelyzetekre is kiterjesztette az alap hatályát.

Az uniós parlamenti jóváhagyást követően hamarosan a tagállamok kormányainak képviselőiből álló Tanács végső döntést hozhat a támogatásról.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Az amerikai közvélemény Magyarics Tamás szerint úgy látja, hogy ha egy adott háború úgymond szükséges, akkor nagyobb áldozatot is elvisel a közvélemény. „A jelenlegi veszteségek még nem nagyon indokolják azt, hogy emiatt az amerikaiak többsége Donald Trump ellen forduljon” – vélekedett az iráni helyzettel összefüggésben.

Ezt a levelet kapta Ursula von der Leyen Orbán Viktortól

A mai napon felszólítottam Ursula von der Leyent, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását – írja közösségi Oldalán Orbán Viktor.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×