Infostart.hu
eur:
368.94
usd:
336.48
bux:
142664.5
2026. november 19. csütörtök Erzsébet
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (k) a Karmelita kolostorban, ahová a koronavírus-járvány elleni védekezés szigorításának bejelentése után 2020. november 3-a estére összehívta a megyei kormánymegbízottakat, akik a helyi védelmi bizottságok vezetői is egyben. Mellette Pintér Sándor belügyminiszter (b3), Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter (b), György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára (j3). Orbán Viktor felhívta a kormánymegbízottak figyelmét arra, hogy nehéz hónapok következnek, és a most meghozott intézkedéseket minden megyében a lehető legszigorúbban végre kell hajtani, és a korlátozásokat következetesen be kell tartatni.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Azon kevesek között van Magyarország, akik előleget kaptak a járványkezelésre az Uniótól

Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén jóváhagyta a horvátországi földrengés és a lengyelországi áradások okozta károk miatti helyreállításra, továbbá hét ország, köztük Magyarország számára a koronavírus okozta károk enyhítésére szánt 823 millió eurós (mintegy 288 milliárd forintos) európai uniós segítséget.

A támogatás legnagyobb részét, 683,7 millió eurót Horvátország kapja a márciusban Zágrábban és környékén bekövetkezett földrengés utáni helyreállításra. Az összeg első részletét, 88,9 millió eurót már augusztusban folyósították is.

Lengyelország több mint hétmillió eurót kap a a lengyel-kárpátaljai vajdaság (Podkarpackie) régióját sújtó júniusi áradások utáni helyreállításra.

Továbbá a koronavírus-járvány okozta súlyos népegészségügyi vészhelyzet kezelésére több mint 132,7 millió euró előleget osztanak szét Magyarország, Németország, Írország, Görögország, Spanyolország, Horvátország és Lengyelország részére.

Magyarország a beérkezett kérelmeinek teljes elbírálásáig 26,6 millió euró (mintegy 9,5 milliárd forint) előlegben részesül

– közölte az Európai Parlament.

Az Európai Unió 19 országa, Ausztria, Belgium, Horvátország, Csehország, Észtország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia és Spanyolország - és három tagjelölt ország - Albánia, Montenegró és Szerbia kért segítséget a koronavírus-járvány hatásainak enyhítésére. Közülük heten előleget kapnak, ehhez járult hozzá most a parlament.

A támogatást az Európai Unió szolidaritási alapjából finanszírozzák. Az alap súlyos természeti katasztrófák bekövetkezése után nyújt pénzügyi támogatást az érintett tagállamoknak és a csatlakozásra váró országoknak. A koronavírus-járványra válaszul meghozott rendkívüli uniós intézkedések részeként az unió a súlyos népegészségügyi vészhelyzetekre is kiterjesztette az alap hatályát.

Az uniós parlamenti jóváhagyást követően hamarosan a tagállamok kormányainak képviselőiből álló Tanács végső döntést hozhat a támogatásról.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Ma már bárki hangjával felhívhatnak minket a csalók, és bármire rávehetnek – Paréj Áron biztonságtechnikai mérnök az Arénában

Ma már bárki hangjával felhívhatnak minket a csalók, és bármire rávehetnek – Paréj Áron biztonságtechnikai mérnök az Arénában

Hogyan kerülhetjük ki a telefonos átverések legmodernebb változatait? Erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Paréj Áron had- és biztonságtechnikai mérnök, kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője.

Változás jön az inzulinkezelésben, a betegszervezetek örülnek

Üdvözli a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetsége (CEOSZ) a korszerű inzulinkészítményekre történő terápiaváltás korlátainak eltörlését, az egészségbiztosító becslése szerint a támogatási rendszer átalakításából eredő többletkiadás a következő három évben elérheti az 5 milliárd forintot.
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Megint lebombázták a krími hidat, a NATO-ra haragszik egész Oroszország - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Megint lebombázták a krími hidat, a NATO-ra haragszik egész Oroszország - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Hajnalban az ukrán drónok ismét támadást indítottak a Krím-félszigetet Oroszországgal összekötő híd ellen, ezúttal valószínűleg a vasúti szekciót támadták. Az orosz elit rég nem látott mértékben van kiakadva a NATO-ra: a francia kiképzőtisztek után most Hollandiát is elkezdték "hadviselő félként" emlegetni, mivel az ukránok hídromboló rakétája onnan származott. A fronton kevés érdemi mozgásról van hír, az orosz katonák nagyon lassan, de közelednek Zaporizzsja városa felé. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×