Infostart.hu
eur:
388.2
usd:
334.81
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Az örmény parlament jereváni épületébe behatolt tüntetők berendezési tárgyakat rongálnak meg az ülésteremben 2020. november 10-én. A tüntetők az ellen tiltakoznak, hogy Nikol Pasinján örmény miniszterelnök Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnökkel és Vlagyimir Putyin orosz államfővel megállapodást írt alá a hegyi-karabahi fegyveres konfliktus lezárásáról. Azerbajdzsán és Örményország között régóta fennálló területi vita miatt tört ki ismét fegyveres konfliktus 2020. szeptember 27-én. A túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah 1996-ban kikiáltotta függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét.
Nyitókép: MTI/AP/Dmitrij Loveckij

Hegyi-Karabah: egy dolgot tehet az örmény politika

Megállapodást írt alá a hegyi-karabahi fegyveres konfliktus lezárásáról Nikol Pasinján örmény miniszterelnök Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnökkel és Vlagyimir Putyin orosz államfővel. Örményországban zavargásokba fordult tüntetések kezdődtek a komoly örmény területveszteségeket rögzítő békemegállapodás ellen. A felháborodott emberek Jerevánban feldúlták a parlamentet és megverték a házelnököt, a miniszterelnököt pedig árulónak nevezték.

A tüntetéseknek belpolitikai értelemben van jelentősége – magyarázta az InfoRádiónak nyilatkozó Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemzőt, aki szerint biztosra vehető, hogy bukni fog a jelenlegi vezetés, ahogyan Nikol Pasinján kormányfő politikai jövője is megpecsételődött, akinek egyébként már néhány napja elkezdték követelni a fejét a pártok Örményországban, ahol nem kizárt, hogy belpolitikai válság fog következni.

Mindez a karabahi helyzeten azonban mint sem fog változtatni, ugyanis

a felek között született megállapodás egyenértékű a kapitulációval, annak az elismerése, hogy a terület Örményország számára elveszett.

A fegyveres konfliktusban Örményország valódi csapdahelyzetben került, miután nemcsak, hogy egy háromszor kisebb országról van szó, mint Azerbajdzsán, amely sokkal nagyobb nyersanyagforrással és gazdasági potenciállal rendelkezik, hanem legnagyobb szövetségese, Oroszország sem állt ki mellette maradéktalanul, miközben az másik oldalon Törökország harci eszközökkel is támogatta az azeri hadsereget.

Tehát teljesen egyenlőtlen viszonyok voltak.

Az Oroszország és a poszt-szovjet térség szakérője szerint érdekes kérdés lehet, hogy miként fog megbukni az örmény miniszterelnök. Azerbajdzsán szerint, hogy a helyzet idáig fajult, az konkrétan Nikol Pasinjánnak köszönhető, ugyanis míg a 2016-2017-es tárgyalások alakalmával sikerült eredményeket elérniük, Pasinján 2018-as hatalomra jutását követően az elődjeinél is keményebb hangot kezdett megütni, mintegy teljesen kompromisszummentes pozíciót felvéve. Vagyis Baku azt mondja, hogy az örmény miniszterelnök a felelős a katonai konfliktusért. Tehát a most tapasztalható tüntetésekből kiindulva, és hogy Karabah mennyire sokat jelent az örmény nép számára,

ha nem mond le magától a következő néhány napban, vagy hétben, akkor biztos, hogy más úton fogják elmozdítani

a pozíciójából Nikol Pasinjánt – tette hozzá Bendarzsevszkij Anton.

A katonai helyzet mindazonáltal azt mutatta, hogy Örményország nem tud ellenállni az azeri nyomásnak, így azt kénytelenek elfogadni. A legjobb, amit most az örmény politika tehet, kiindulva a szerződés feltételiből, miszerint orosz békefenntartók ellenőrzik majd a terület, hogy ne érjék atrocitások az örmény lakosságot, hogy a legszélesebb körű autonómiát próbálják majd kiharcolni Karabahnak Azerbajdzsánon belül. Mert, hogy a kontrollt, a katonai befolyást elveszítették, az kész tény.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×