Infostart.hu
eur:
388.46
usd:
331.49
bux:
109475.35
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Európai uniós és brit zászló a Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnését (Brexit) ellenző tüntetésen az Európai Parlament épülete előtt Brüsszelben 2020. január 30-án. Az európai uniós tagállamok kormányainak képviselőiből álló Európai Tanács a nap folyamán írásbeli eljárás keretében európai uniós oldalról végérvényesen elfogadta a Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnéséről rendelkező megállapodást. A brit EU-tagság 2020. január 31-én, közép-európai idő szerint éjfélkor ér véget.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Brexit: továbbra is jelentősek a különbségek

Júliusban már nem lesznek meg a megállapodás London által szabott feltételei.

Júliusban már nem elérhetők az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerét szabályozó megállapodás London által elengedhetetlennek tartott alapelvei, de ősszel még mindig lehetséges az egyezség - közölte David Frost, a brit tárgyalóküldöttség vezetője. Frost egyenes utalást tett ugyanakkor annak lehetőségére, hogy a tárgyalási folyamat megállapodás nélkül is véget érhet.

Az Egyesült Királyság január 31-én kilépett az Európai Unióból. A távozás pillanatában 11 hónapos átmeneti időszak kezdődött, amelynek legfontosabb célja az, hogy időt biztosítson a megállapodásra a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszer szabályairól. A brit kormány mindenekelőtt átfogó szabadkereskedelmi megállapodást kíván elérni az EU-val.

A Londonban tartott, csütörtökön befejeződött tárgyalási forduló után Frost a Downing Street által kiadott nyilatkozatában közölte:

"sajnálatos módon egyértelművé vált", hogy a felek ebben a hónapban már nem tudnak egyezségre jutni

a majdani megállapodáshoz szükséges alapelvekről, annak ellenére sem, hogy ezt a június közepén tartott magas szintű videokonferencián Boris Johnson brit miniszterelnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és David Sassoli, az Európai Parlament elnöke célként tűzte ki.

A brit küldöttségvezető felidézte: a június 15-i megbeszélésen Johnson kifejtette azokat az alapelveket, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy az Egyesült Királyság a jövőben gazdaságilag és politikailag független ország lehessen.

David Frost csütörtöki nyilatkozata szerint bármiféle megállapodásban maradéktalanul érvényesíteni kell ezeket az alapelveket, az EU eddigi javaslatai azonban ezt nem biztosítják, így továbbra is jelentős azoknak a kérdéseknek a köre, amelyekben a felek között nézetkülönbségek vannak.

Frost szerint London üdvözli, hogy az Európai Unió a korábbiaknál gyakorlatiasabb hozzáállást tanúsít több olyan területen - például az uniós bíróság jövőbeni szerepének ügyében -, amelyeket a brit kormány a legfontosabb kérdések közé sorol.

A brit főtárgyaló szerint építő jellegű megbeszélések folytak olyan területeken is, mint az áruk és a szolgáltatások kereskedelme, a közlekedés, a társadalombiztosítási együttműködés, valamint az Egyesült Királyság részvétele a jövőbeni EU-programokban.

Továbbra is jelentősek azonban a különbségek a legnehezebb tárgyalási kérdésekben, vagyis az egyenlő versenyfeltételek megteremtésében és a halászat szabályozásában. "Mindig is egyértelművé tettük, hogy az e területeken megfogalmazott alapelveink nem egyszerűen tárgyalási pozíciók, hanem annak a realitásnak a kifejeződései, hogy az átmeneti időszak vége után teljesen független ország leszünk" - fogalmaz csütörtöki nyilatkozatában a brit kormány tárgyalásvezetője.

Frost szerint London ezért törekszik olyan egyezségre, amelynek központi eleme egy szabadkereskedelmi megállapodás, ahhoz a szabadkereskedelmi egyezményhez hasonló feltételekkel, amelyet az EU Kanadával kötött, "vagyis olyan megállapodást szeretnénk, amilyenre már van példa".

"Továbbra sem értjük teljesen, hogy az EU számára ez miért ennyire nehéz, de a magunk részéről ennek jegyében folytatjuk a tárgyalásokat" - fogalmaz csütörtöki nyilatkozatában a brit küldöttségvezető.

Hangsúlyozta: amikor a következő tárgyalási forduló elkezdődik, nem sokkal több mint négy hónap lesz már csak hátra az átmeneti időszakból. Frost hozzátette: jóllehet London továbbra is erőteljesen törekszik a megállapodásra az EU-val, szembe kell nézni azonban azzal a lehetőséggel, hogy nem lesz megállapodás, ezért folytatni kell az előkészületeket minden olyan lehetséges forgatókönyvre, amely az év végén lejáró átmeneti időszak után előállhat.

A brit főtárgyaló hangsúlyozta ugyanakkor: minden nehézség ellenére, a júliusban elvégzett munka alapján úgy ítéli meg, hogy szeptemberben még mindig elérhető a megállapodás, és a tárgyalásokat ennek a célnak a kitűzésével kell folytatni.

A jövő héten informális egyeztetések lesznek Londonban, a következő tárgyalási forduló augusztus 17-én kezdődik.

A brit kormány már korábban közölte az EU-val, hogy nem hajlandó meghosszabbítani a december 31-én lejáró átmeneti időszakot.

Ha addig nem születik kétoldalú kereskedelmi megállapodás, az Egyesült Királyság és az Európai Unió kereskedelme a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódhat, ez viszont vámok megjelenésével járna a jelenleg akadálytalan kereskedelmi forgalomban.

Michel Barnier, az EU Brexit-ügyi főtárgyalója csütörtöki sajtónyilatkozatában hangsúlyozta: véleménye szerint az

"Egyesült Királyság nem mutat hajlandóságot arra, hogy áttörje a tárgyalási holtpontot

az egyenlő versenyfeltételekre és a halászatra vonatkozó kérdésekkel kapcsolatban, így valószínűtlen hogy létrejön az új kereskedelmi megállapodás a felek között". Hozzátette: mindaddig, amíg London álláspontja e két alapvető kérdésben nem változik, fennáll a kockázata, hogy a tárgyalások kudarcba fulladnak, ami mindkét fél számára káros, és megállapodás nélküli kilépéshez vezet.

Barnier ugyanakkor figyelmeztetett, a hogy az "idő sürget, már csak pár hónap van hátra az év végéig, és ha az unió és London nem tud megállapodni a jövőbeli kapcsolataikról, az további súrlódásokhoz fog vezetni". Az uniós megbízott reagált David Frostnak arra a kijelentésre, miszerint szeptemberben el lehet érni a megállapodást. Ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy az EU nem fog belemenni egy olyan egyezménybe, ami a halászati politikára nézve negatív hatással lenne.

Címlapról ajánljuk
Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

A Digitális Európa Program (DEP) az uniós technológiai beruházások egyik kulcseleme, amely mára több mint 8 milliárd eurós kerettel támogatja a mesterséges intelligenciától a kiberbiztonságon át a szuperszámítógépek hálózatának építéséig számos stratégiai terület fejlesztését. A magyar részvétel ugyan még 1 százalék alatt van, de a lehetőségek köre folyamatosan bővül, és az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) – a program hazai nemzeti kapcsolattartója (NCP-National Contact Point) – egyre több vállalkozást és intézményt segít az európai konzorciumokhoz való csatlakozásban. Dászkál Jánost, az MFOI szakértőjét arról kérdeztük, hol vannak ma a magyar szereplők reális esélyei, milyen akadályokba ütköznek leggyakrabban, és milyen új fókuszokkal érkeznek a hamarosan nyíló uniós pályázati csomagok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×