Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beszédet mond a minisztérium és a Kavosz Alapítvány közötti együttmûködési megállapodás aláírása elõtt 2024. október 22-én.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Nagy Márton megnevezett az öt nagybankból négyet

Az elmúlt 15 év gazdaságpolitikája sikeres volt, gazdasági fejlettségben az EU-átlagának 75 százalékát érte el Magyarország, ami 10 százalékpontos javulás 2010 óta – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfőn Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) által szervezett konferencián. Megismételte korábbi nyilatkozatát, hogy öt nagy banknak kell maradnia: az OTP, az MBH Bank, a K&H és az UniCredit mellett az „ötödik hely jelenleg kiadó” – jegyezte meg.

A gyors konvergencia mellett a kormány olyan pillérekre épített, mint a családok támogatása, a rezsivédelem vagy a magyar tulajdonú vállalatok dominanciájának visszaszerzése a stratégiai ágazatokban, ami egyfajta értékrendet is tükrözött és a gazdaságpolitika részét képezte, segítve a felzárkózást – fejtette ki a miniszter.

A tárcavezető A magyar út, a magyar rendszer című előadásában ismertette az elmúlt 16 év gazdaságpolitikájának 18 legfontosabb vívmányát, amelyek a jövőben is részét képezik a kormányzati politikának.

Kiemelte: 2010 óta 1 millióval 4,6 millióra nőtt a foglalkoztatottak száma, és a kormány célja, hogy ez a szám elérje az 5 milliót,

ami az inaktívak bevonásával és a szürke gazdaság csökkentésével valósulhat meg. A munkanélküliség 4,4 százalékra csökkent, ami lényegében teljes foglalkoztatottságnak felel meg - tette hozzá.

A kormány azt a célt tűzte ki, hogy a minimálbér 2028-ra elérje az ezer eurót, az átlagkeresetek az 1 millió forintot. A családközpontú adórendszer bevezetése és megtartása, a családok reáljövedelmének növelése kiemelt feladat, így lehet kiegyensúlyozott és stabil konvergenciát teremteni. Megjegyezte, hogy a 2026-os költségvetésben 6000 milliárd forint áll rendelkezésre a családtámogatásra, ezzel az OECD-országok rangsorában a három legmagasabb között van.

Ismertetése szerint 2010 és 2025 között Magyarországon nőtt a második legnagyobb mértékben a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelme az Európai Unióban az Európai Bizottság adatai alapján, mintegy 85 százalékkal, míg a bruttó átlagkeresetek reálértéke mintegy 80 százalékkal emelkedett.

Hozzátette: a bérek és a foglalkoztatás növekedése Magyarországot a vezető pozícióba helyezi az EU-27-ek között. Az otthonteremtésről elmondta, hogy a saját tulajdonú lakásban élők aránya uniós szinten kiemelkedően magas, 86 százalékos, viszont a fiatalabbak körében ez 60 százalék körül van, és ezt az Otthon Start programmal szeretnék növelni.

A nyugdíjak összege 2010 óta nominálisan átlagosan 190 százalékkal emelkedett, ami reálértéken 48 százalékos növekedést jelent; a kormány számos intézkedéssel, az inflációkövető nyugdíjemeléssel, nyugdíjprémiummal és a 13. és 14. havi nyugdíjjal járult hozzá a vásárlóérték növeléséhez.

A rezsivédelemről szólva elmondta, hogy a magyar háztartások fizetik az egyik legalacsonyabb áram- és gázárat az Európai Unióban. Az energiaválság idején a támogatásra fordított összeg 50 milliárd forintról több mint 1100 milliárd forintra nőtt, amelyet a kormány különadókból finanszírozott.

Mint mondta, a különadóval érintett szektorokban a közteherviselés növelése volt a cél. A pénzügyi intézményekre, az energetikai vállalkozásokra és a kiskereskedelmi cégekre kiterjesztett különadókból a kormány 2010 és 2026 között 17 ezer milliárd forint extraprofitot vont el és adott oda a háztartásoknak - fogalmazott. Az idei költségvetésben ez a tétel mintegy 2000 milliárd forint.

Nagy Márton elmondta, hogy a nemzetgazdasági ágazatok többségében nőtt a hazai irányítású vállalatok aránya a hozzáadott értékben az elmúlt 15 évben, több szektorban azonban ez nem sikerült. Fájónak nevezte, hogy a kiskereskedelemben ez az arány 41 százalékról 40 százalékra csökkent. Emellett a távközlést, az IT szektort és az építőanyag-ipart nevezte meg, ahol maradt a külföldi túlsúly.

A bankszektorban is van még tennivaló, és

megismételte korábbi nyilatkozatát, hogy öt nagy banknak kell maradnia: az OTP, az MBH Bank, a K&H és az UniCredit mellett az „ötödik hely jelenleg kiadó”

– jegyezte meg.

2010 óta ötszörösére, 3 ezerről 15 ezerre nőtt az exportképes kkv-k száma, és a magyar export kellően diverzifikált, és magas a high-tech aránya – fogalmazott a miniszter.

Nagy Márton hamisnak nevezte azokat az állításokat, hogy a magyar cégek hátrányt szenvednek a támogatási politikában. A vállalkozásfejlesztésre fordított források közel kétharmada 2026-ban a kis- és közepes cégeket segítette.

Külön szólt a devizahitelek kivezetéséről és forintosításáról, amely több mint 10 milliárd nem forint alapú hitel átváltását jelentette, és a kormány 2010 után az önkormányzatok adósságát is átvállalta, hogy tiszta lappal indulhassanak.

Megemlítette az államadósság finanszírozásában a magyar háztartások növekvő szerepét. A külföldiek részaránya az állampapír-állományból 14 százalékponttal csökkent, a lakossági részarány pedig 21 százalékponttal emelkedett 2010 óta.

Nagy Márton szükséges lépésnek nevezte az árkorlátozó intézkedéseket, mint az árréscsökkentés vagy a kötelező akciózás, mert, ezek az intézkedések csökkentették az inflációt, és ezeknek az unortodoxnak titulált intézkedéseknek egy részét Európa más országában is alkalmazzák.

A pénzügyekre kitérve elmondta: nincs „fiskális alkoholizmus”, a költségvetési hiány kontroll alatt van, a deficit (ESA-alapú) tavaly 4,7 százalékra csökkent. A hiány nagyrészt a kamatkiadásokból ered, az elsődleges egyenleg stabil, a folyó fizetési mérleg többletes. Megjegyezte: az államadósság növekedését meg kell fordítani. A jegybanki tartalékok szintje történelmi csúcsra, 60 milliárd euró fölé nőtt és a bankrendszer működése is stabil.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) fennállásának 15. évfordulója alkalmából megrendezett Ludovika 15 programsorozat részeként a Magyarország elmúlt évtizede - így váltunk Európa egyik legbiztonságosabb, legélhetőbb országává című rendezvényt hétfőn tartották az NKE kampuszán.

Címlapról ajánljuk
Bajban van a hazai idősellátás, rekordközeli a várólista

Bajban van a hazai idősellátás, rekordközeli a várólista

Magyarországon több tízezer idős ember várakozik bentlakásos elhelyezésre, miközben az ágazat súlyos szakemberhiánnyal és alulfinanszírozottsággal küzd. Az Idősotthonok és Nyugdíjasházak Országos Egyesülete szerint azonban már a meglévő intézményekben is komoly gondot jelent a megfelelő létszámú szakápoló biztosítása, ezért hosszú távú stratégia megalkotására van szükség.

Ismét gumiügyben szólalt meg Magyar Péter

Százhúsz milliárd forintos útfelújítási programot indít a kormány, bővíti a Magyar Közút kapacitásait, valamint visszaveszi az autópályák üzemeltetését a 23 ezer milliárd forintos koncesszió lezárásával – közölte a miniszterelnök. A kormányfő bejegyzésében ironikus utalással tért ki az elmúlt napok parlamenti és közösségi médiás vitájára is, amely az esemény utáni tabletta vény nélkülivé tétele kapcsán alakult ki.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×