A gyors konvergencia mellett a kormány olyan pillérekre épített, mint a családok támogatása, a rezsivédelem vagy a magyar tulajdonú vállalatok dominanciájának visszaszerzése a stratégiai ágazatokban, ami egyfajta értékrendet is tükrözött és a gazdaságpolitika részét képezte, segítve a felzárkózást – fejtette ki a miniszter.

A tárcavezető A magyar út, a magyar rendszer című előadásában ismertette az elmúlt 16 év gazdaságpolitikájának 18 legfontosabb vívmányát, amelyek a jövőben is részét képezik a kormányzati politikának.

Kiemelte: 2010 óta 1 millióval 4,6 millióra nőtt a foglalkoztatottak száma, és a kormány célja, hogy ez a szám elérje az 5 milliót,

ami az inaktívak bevonásával és a szürke gazdaság csökkentésével valósulhat meg. A munkanélküliség 4,4 százalékra csökkent, ami lényegében teljes foglalkoztatottságnak felel meg - tette hozzá.

A kormány azt a célt tűzte ki, hogy a minimálbér 2028-ra elérje az ezer eurót, az átlagkeresetek az 1 millió forintot. A családközpontú adórendszer bevezetése és megtartása, a családok reáljövedelmének növelése kiemelt feladat, így lehet kiegyensúlyozott és stabil konvergenciát teremteni. Megjegyezte, hogy a 2026-os költségvetésben 6000 milliárd forint áll rendelkezésre a családtámogatásra, ezzel az OECD-országok rangsorában a három legmagasabb között van.

Ismertetése szerint 2010 és 2025 között Magyarországon nőtt a második legnagyobb mértékben a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelme az Európai Unióban az Európai Bizottság adatai alapján, mintegy 85 százalékkal, míg a bruttó átlagkeresetek reálértéke mintegy 80 százalékkal emelkedett.

Hozzátette: a bérek és a foglalkoztatás növekedése Magyarországot a vezető pozícióba helyezi az EU-27-ek között. Az otthonteremtésről elmondta, hogy a saját tulajdonú lakásban élők aránya uniós szinten kiemelkedően magas, 86 százalékos, viszont a fiatalabbak körében ez 60 százalék körül van, és ezt az Otthon Start programmal szeretnék növelni.

A nyugdíjak összege 2010 óta nominálisan átlagosan 190 százalékkal emelkedett, ami reálértéken 48 százalékos növekedést jelent; a kormány számos intézkedéssel, az inflációkövető nyugdíjemeléssel, nyugdíjprémiummal és a 13. és 14. havi nyugdíjjal járult hozzá a vásárlóérték növeléséhez.

A rezsivédelemről szólva elmondta, hogy a magyar háztartások fizetik az egyik legalacsonyabb áram- és gázárat az Európai Unióban. Az energiaválság idején a támogatásra fordított összeg 50 milliárd forintról több mint 1100 milliárd forintra nőtt, amelyet a kormány különadókból finanszírozott.

Mint mondta, a különadóval érintett szektorokban a közteherviselés növelése volt a cél. A pénzügyi intézményekre, az energetikai vállalkozásokra és a kiskereskedelmi cégekre kiterjesztett különadókból a kormány 2010 és 2026 között 17 ezer milliárd forint extraprofitot vont el és adott oda a háztartásoknak - fogalmazott. Az idei költségvetésben ez a tétel mintegy 2000 milliárd forint.

Nagy Márton elmondta, hogy a nemzetgazdasági ágazatok többségében nőtt a hazai irányítású vállalatok aránya a hozzáadott értékben az elmúlt 15 évben, több szektorban azonban ez nem sikerült. Fájónak nevezte, hogy a kiskereskedelemben ez az arány 41 százalékról 40 százalékra csökkent. Emellett a távközlést, az IT szektort és az építőanyag-ipart nevezte meg, ahol maradt a külföldi túlsúly.

A bankszektorban is van még tennivaló, és

megismételte korábbi nyilatkozatát, hogy öt nagy banknak kell maradnia: az OTP, az MBH Bank, a K&H és az UniCredit mellett az „ötödik hely jelenleg kiadó”

– jegyezte meg.

2010 óta ötszörösére, 3 ezerről 15 ezerre nőtt az exportképes kkv-k száma, és a magyar export kellően diverzifikált, és magas a high-tech aránya – fogalmazott a miniszter.

Nagy Márton hamisnak nevezte azokat az állításokat, hogy a magyar cégek hátrányt szenvednek a támogatási politikában. A vállalkozásfejlesztésre fordított források közel kétharmada 2026-ban a kis- és közepes cégeket segítette.

Külön szólt a devizahitelek kivezetéséről és forintosításáról, amely több mint 10 milliárd nem forint alapú hitel átváltását jelentette, és a kormány 2010 után az önkormányzatok adósságát is átvállalta, hogy tiszta lappal indulhassanak.

Megemlítette az államadósság finanszírozásában a magyar háztartások növekvő szerepét. A külföldiek részaránya az állampapír-állományból 14 százalékponttal csökkent, a lakossági részarány pedig 21 százalékponttal emelkedett 2010 óta.

Nagy Márton szükséges lépésnek nevezte az árkorlátozó intézkedéseket, mint az árréscsökkentés vagy a kötelező akciózás, mert, ezek az intézkedések csökkentették az inflációt, és ezeknek az unortodoxnak titulált intézkedéseknek egy részét Európa más országában is alkalmazzák.

A pénzügyekre kitérve elmondta: nincs „fiskális alkoholizmus”, a költségvetési hiány kontroll alatt van, a deficit (ESA-alapú) tavaly 4,7 százalékra csökkent. A hiány nagyrészt a kamatkiadásokból ered, az elsődleges egyenleg stabil, a folyó fizetési mérleg többletes. Megjegyezte: az államadósság növekedését meg kell fordítani. A jegybanki tartalékok szintje történelmi csúcsra, 60 milliárd euró fölé nőtt és a bankrendszer működése is stabil.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) fennállásának 15. évfordulója alkalmából megrendezett Ludovika 15 programsorozat részeként a Magyarország elmúlt évtizede - így váltunk Európa egyik legbiztonságosabb, legélhetőbb országává című rendezvényt hétfőn tartották az NKE kampuszán.