Sajnálatos módon nem született megállapodás az Oroszországgal szembeni 20. uniós szankciós csomagról, ez visszalépést jelent, és nem azt az üzenetet, amelyet ma szerettünk volna küldeni, ugyanakkor a munka folytatódik – jelentette ki Kaja Kallas.

Kallas hangsúlyozta: bár mindenki egyetért abban, hogy a diplomácia előnyösebb a háborúnál, egy évnyi tárgyalás után sincs még tűzszünet. „Nem Ukrajna a béke akadálya, hanem Oroszország” – emelte ki.

A főképviselő emlékeztetett: a háború negyedik évfordulójához érkezve Ukrajna súlyos árat fizet Oroszország „végzetes tévedéséért”, miközben Moszkva nem érte el stratégiai céljait, hadereje elakadt, gazdasága gyengül, az ukránok pedig továbbra is kitartanak.

Kallas szerint „át kell fordítani a narratívát”: nem Ukrajnára kell nyomást gyakorolni területek feladására, hanem világossá kell tenni, mit kell Oroszországnak teljesítenie az igazságos és tartós béke érdekében. Európa jogos érdeke, hogy ne váljon a háború járulékos áldozatává – mondta.

Az uniós elvárások között említette

• a határok tiszteletben tartását,
• a szabotázsakciók leállítását,
• a háborús károk megtérítését, valamint
• az elhurcolt ukrán gyermekek visszaszolgáltatását.

„Ezek nem túlzó követelések, hanem minimumfeltételek” – jelentette ki.

A főképviselő közölte: az EU továbbra is erősíti Ukrajnát. Hatékonyabban kívánják bevonni az Európai Beruházási Bankot a védelmi ipari együttműködés finanszírozásába, és az elmúlt évben 1,85 milliárd euróra duplázták az ukrán energetikai alap támogatását. Szorosabbra vonják az árnyékflotta elleni fellépést is.

Tájékoztatása szerint újabb személyeket szankcionáltak súlyos emberi jogi jogsértések miatt, továbbá 40 főben maximálták az orosz EU-misszió létszámát. Az Európai Bizottsággal közösen azon dolgoznak, hogy volt orosz katonák tömegei ne léphessenek be a schengeni térségbe.

Az újságírói kérdésekre válaszolva kitért arra is, hogy a magyar vétó nemcsak a 20. szankciós csomagot, de a decemberben elfogadott, Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel végrehajtását is érinti. Ezzel kapcsolatban elmondta: Magyarországon ugyan választások közelednek, de az ország történelmét ismerve nehéz elképzelnie, hogy a magyar emberek valóban elutasítanák a rászoruló ukrán népnek nyújtandó támogatást. „Nehezen hiszem el, hogy ez bármiféle választási előnyt jelentene, de természetesen nem ismerem részletesen a magyar politikai klímát” – tette hozzá.

A sajtótájékoztatón

Kallas arról is beszélt: Oroszország a felelős a Barátság kőolajvezeték megrongálódásáért, mivel az orosz erők bombázták a létesítményt.

A főképviselő hangsúlyozta: Moszkva nemcsak a vezetéket támadta, hanem az ukrán energiainfrastruktúra mintegy 80 százalékát is. Mint fogalmazott, nem lehet hibáztatni Ukrajnát azért, hogy a téli hidegben elsősorban a lakosság energiaellátásának helyreállítására összpontosít.

„Ukrajnának biztosítania kell, hogy az embereknek legyen fűtésük és áramuk. Természetes, hogy ezt előrébb sorolják annál a vezetéknél, amely olcsó olajat szállít más országokba”

– mondta.

Kallas szerint a kialakult helyzet egyértelmű következménye annak, hogy Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. „Ha Oroszország nem kezdte volna el ezt a háborút, ezek a problémák sem merültek volna fel” – fogalmazott.

Hozzátette: az Európai Uniónak ezért tovább kell haladnia a szankciók megerősítésével annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljon Oroszországra, és rákényszerítse a háborús cselekmények befejezésére.

A Közel-Keletről szólva a főképviselő hangsúlyozta: a Gázai övezetben a valódi előrelépés a Hamász lefegyverzésétől és az izraeli erők kivonásától függ. Aggodalmát fejezte ki az izraeli telepbővítések miatt Ciszjordániában, valamint az Egyesült Államok és Irán közötti feszültség eszkalációja kapcsán. Hangsúlyozta: az EU széles körű szankciókat vezetett be Irán ellen, és a Forradalmi Gárda terrorszervezetként való kijelölése egyértelmű üzenet volt a büntetlenség elutasításáról.