1001 küldött jelent meg a teremben, de csak 963 ment el egyáltalán szavazni, 38 ember tehát már eleve azzal tiltakozott, hogy fel sem vette a szavazólapján a CDU-elnökválasztáson; mint Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért Intézet igazgatója az InfoRádióban hétfőn elmondta, még egyetlen jelöltként is 90 százalék alatti, 878 szavazatot kapott a pártelnökségre Friedrich Merz, a hivatalos adatokban úgy jön ki a 91,17 százalék, hogy a szavazólapot föl sem vevőket nem számítják bele.

A szakértő szerint nagyon gyenge beszédet is tartott, de nagy nyomás alatt nem volt, hisz egy kancellárt nem szokás kihívni, még úgy sem, hogy körülbelül 23 százalékos, rekordalacsony a támogatottsága a népesség körében; „a CDU mindenesetre úgy tesz, mintha ez bombasiker lenne”.

A régi-új pártelnök fogadtatásáról és beszédéről szólva a részletekbe menve azt mondta, a CDU-val szembeni elégedetlenséget fűti, hogy minden választási ígéretét megszegte.

„Például az adósságfék, illetve az új adósságok tekintetében úgy fogalmazott, hogy nem szívesen hozta meg ezt a döntést, de muszáj volt. Önkritikus volt. A másik: a reformokra, a változásra idő kell. Na most tudjuk, hogy ez valószínűleg csak porhintés, hisz

bármennyi idő telik el, nem fognak tudni előrelépni a szociáldemokraták miatt,

azaz most csak a pártot tudta megnyugtatni, és miután nincsen más alternatíva, nincs más lehetősége a CDU-nak, hogy támogassa Friedrich Merzet, így aztán végülis megszavazták a pártelnökségét” – ecsetelte.

Bauer Bence beszédesnek nevezte, hogy most a pártkincstárnoktól eltekintve Merz kapta a legjobb eredményt az összes elnökségi tag közül, azaz a frusztráció inkább ott csapódott le, hogy az alelnökök, elnökségi tagok részben elég rossz eredményeket kaptak, 70-80 százalékot, ami azt mutatja, hogy itt éli ki a párt a frusztrációját.

Nyilván

az is beszédes lehet, hogy a CDU-kongresszuson részt vett Angela Merkel korábbi kancellár – akit egyébként hosszan tartó tapssal fogadtak –,

megjelenése pedig a CDU egységét hivatott jelképezni még úgy is, hogy a két vezető viszonya korántsem felhőtlen. Ezt kommentálva megjegyezte, hogy volt elnökök azért meg szoktak jelenni, így ott volt a kettejük közti elnök Annegret Kramp-Karrenbauer és Armin Laschet is, ők is kaptak tapsot, bár nem annyit, mint Merkel.

„És csak látszólag hivatott Merkel a párt egységét segíteni. Inkább arról van szó, hogy a régi törésvonalak megint feljönnek Merkel megjelenésével, a sok nagy taps pedig figyelmeztetés Friedrich Merz számára, hogy vigyázat, nincs akkora támogatottság őmellette” – folytatta a szakértő, jelezve, még nem jött el az idő, hogy a párt kihátráljon Merz mögül.

Adódik a kérdés:

lehet-e szó Angela Merkel visszatérhet-e akár államfőként is Frank-Walter Steinmeier elnöki mandátuma után, 2027-ben? Bauer Bence szerint a CDU-nál van a javaslattétel joga,

hisz mindig a két nagy párt felváltva javasol embereket a pozícióra. Az utolsó két alkalommal az SPD-s Steinmeiert zokszó nélkül megválasztotta a CDU, emiatt logikus lenne, hogy a CDU dominál legközelebb, és napirenden van, hogy női elnök jöjjön.

„De Merkel asszony már több ízben kizárta, hogy erre jelöltetné magát, jövőre már 72 éves lesz, ami bár nem kizáró ok, viszont inkább abban kell gondolkodni, hogy más feltörekvő fiatal CDU politikusnőt jelölnek.

Merkel asszony nem biztos, hogy a CDU körében azt a nagy népszerűséget váltaná ki, mint akár mások.

Valószínűleg a szociáldemokratákkal és talán még a Zöldekkel kellene egyezkedni, nehéz menet lesz. Nem hinném, hogy neki kell annak az embernek lennie, aki egyesíti a nagy táborokat” – latolgatta Bauer Bence.